Társulások jellemzői.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
Advertisements

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
Növénytársulásaink - Talajaink
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Környezeti kárelhárítás
Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
A mérsékelt övezet (folytatás).
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
Babay-Bognár Krisztina
Ökoszisztéma =bitóp+biocönózis
Függőleges övezetesség
Az erdő szerepe a szénháztartásban és a klíma védelmében
“Ha az ember eltűnik, lesz-e reménye a gorillának? Ha a gorilla eltűnik, lesz-e reménye az embernek?”
A világ szubtrópusi monszun területei
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A talaj kémiája & a talajszennyezés
Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája
Az erdő.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Hazai erdő.
Tajga.
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Biotikus környezeti tényezők
Az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológia
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
A Föld zöldellő csodái.
Az ásványok és kőzetek mállása
EU szabályozás: a természet és a biodiverzitás védelme
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
A Hazai fátlan társulások
Talajszennyezés.
Biodiverzitás megőrzése a Délép Ipari Park Kft.-nél
Fenntarthatóság és káoszelmélet
A TALAJ.
ÉLET A TUNDRÁN.
A leghidegebb mérsékelt öv
A három dimenziós övezetesség
Élőlények kölcsönhatása, élő környezeti tényezők
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Hazai fátlan társulások III.
Hazai fás társulások.
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Környezetvédelem.
Globalizáció és környezeti problémák
Környezetvédelem.
Talaj.
A környezetvédelmi jog története
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Agrár-környezetgazdálkodás A globális környezetvédelmi problémák.
9. lecke A társulások.
ÖKOLÓGIA.
Trópusi sivatagok.
Életközösségek a Földön
Társulások jellemzői.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
Belső – Külső erők harca
Előadás másolata:

Társulások jellemzői

Fajgazdagság Fajok száma Fajokhoz tartozó egyedek száma Fentiekből számolt – fajgazdagság (diverzitás) Tajga erdő vs. esőerdő

D (0,1) között – szélsőérték (nem létezik) Változása fontos jelzőszám 1992 Rio de Janeiro – Biodiverzitás védelme (Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján (Föld csúcs) született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény az Éghajlatváltozási Keretegyezmény, valamint elfogadták a fenntartható és tartamos erdőgazdálkodás alapelveit, illetve meghatározták a sivatagosodással foglalkozó nemzetközi megállapodás kidolgozásának szükségességét. Ezek közös alapelveit a „Riói Nyilatkozatban” rögzítették.) - Wikipedia

Térbeli szerkezet 1. Szintezettség – vertikális (függőleges irányú) - eltérő magasság - eltérő környezeti igény - minden szinten más környezeti feltételek vannak + gyökér, talaj (avar) szint, mohaszint

A szintezettség kialakitója a fényért való versengés

2. Mintázat – horizontális (vizszintes) elrendeződés - vizért és tápanyagokért folytatott versengés eredménye - erőforrások nem egyenletesen oszlanak el

Társulások változásai 1. Aszpektus – periódikusan visszatérő - képi változás - a szerkezet nem változik (ugyanazok a fajok, esetleg nem látszanak….) - pl.: évszakos változás vagy pl.: planktonok éjszaka a felszin közelében, nappal lent mozognak

2. Szukcesszió – folyamatos, meghatározott irányú változás - lassú - megváltozik a szerkezet, fajösszetétel(!) - egyfajta fejlődés

Társulások váltják egymást - Pionir társulás – elsőként megjelenő - sorban egyre összetettebb, legfajgazdagabb, legszintezettebb….. - - Zárótársulás – adott területen (éghajlaton) elképzelhető legösszetettebb társulás Ny-Mo. lombos erdő, Alföldön erdős-sztyepp

A társulások szukcessziójával együtt változik a talaj

Kopár sziklafelszin folyamatai Pionir társulás – elsődleges megtelepedők - zuzmók, moszatok, baktériumok - talaj nincs, aprózódás (!!!) Mállás során oldható ásványok jelennek meg Többféle növény használja Elpusztult anyagaik helyben kialakitják az első egyszerű talajt Def.: A felszin legfelső, termékeny része Amikor megjelennek a humuszvegyületek

Humusz – megköti a vizet és a sókat kialakitja a talaj szerkezetét Betelepülnek az első egyéves lágyszárúak nyilt sziklagyep Egyre több növény + állatok zárt sziklagyep Vastagodik a talaj – elegendő a cserjéknek lejtősztyepprét Végül zárótársulás – pl.: karsztbokor erdő, cseres tölgyes…. Ekkor a legjobb a talaj! is