Az egyenáram hatásai

A hőhatás Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Tehát: az elektromos áramnak hőhatása van. (Egyéb példák: vasaló, hajszárító, elektromos vízmelegítő… )

Ez a hőhatás több kölcsönhatás eredménye: 1. az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat 2. az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel, azokat élénkebb rezgésre kényszerítik, tehát a vezető felmelegszik 3. a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a környezetével és melegíti azt.

Az áramforrás bekapcsolása után a vezető hőmérséklete csak egy rövid ideig emelkedik. Ezután a vezető hőmérséklete a folyamat közben változatlan marad Amennyivel nő az energiája, annyit lead a környezetének Az energiamegmaradás törvénye itt azt jelenti, hogy a környezet energianövekedése egyenlő az áramforrás energiacsökkenésével. A hagyományos izzólámpákban úgy keletkezik fény, hogy az üvegbúrában ritka nemesgázban elhelyezett volfrám szálat izzásig hevítik. Tehát az áram hőhatása kelti a fényt.

A kémiai hatás Egy anyag csak akkor vezeti az elektromos áramot, ha szabad elektronok vagy könnyen mozgó ionok vannak benne. Ha meg akarjuk vizsgálni, hogy egy anyag vezeti-e az elektromos áramot, akkor áramkörbe kell kapcsolni.

A desztillált víz és a konyhasó külön-külön nem vezeti az áramot. Ha összekeverjük őket, akkor a sóoldat már vezeti az áramot! Oka, hogy az oldódás közben szabaddá válnak a konyhasót felépítő pozitív és negatív ionok.

Elektrolit: A szabadon mozgó ionokkal rendelkező folyadékok Elektrolit: A szabadon mozgó ionokkal rendelkező folyadékok. Elektrolit például a sók, savak, lúgok vizes oldata. Az elektrolitokban az ionok rendezett mozgása az elektromos áram.

A folyadékot két bele merülő fémlap vagy szénrúd segítségével kapcsolhatjuk áramkörbe. Elektróda: A folyadékba merülő két fémlapot vagy szénrudat nevezzük.

A negatív elektródát katódnak nevezzük, A pozitív elektróda neve anód.

Az elektrolitban áramló ionok az elektródá- kon semlegesítődnek és kiválnak. Ezt a folyamatot elektrolízisnek nevezzük. Elektrolízist alkalmaznak különböző tárgyak fémmel történő bevonására (nikkelezés, krómozás) és az alumíniumgyártásnál is.

Vízbontó készülék Ha csapvízbe elektródákat helyezünk és ezeket egyenáramú áramforrásra kapcsoljuk, akkor az elektródákon gázfejlődést tapasztalunk. Így a vízbontó készülékben fejlődő gázok a megfelelő (+; –) elektródák fölötti csőben gyűlnek össze. Kísérlettel kimutatható, hogy elektrolízis közben a víz elemeire: hidrogénre és oxigénre bomlik.

Az élettani hatás Az élő szervezetek sejtnedve elektrolit. Az élő szervezetek, így az emberi test is vezeti az elektromos áramot. A sejteken áthaladó áram változást hoz létre az élő szervezetben. Ez a változás a sejteken átfolyó áram erősségétől függ. Az emberi testen átfolyó áram erősségét az áramforrás feszültségének nagysága és a test elektromos ellenállása határozza meg. Az elektromos áram élettani hatása leggyakrabban izomösszehúzódásban, égési sérülésekben és a sejtnedvek összetételének megváltozásában nyilvánul meg.

A 0,01 A erősségű áram izomgörcsöt, ha a szíven megy át, szívizomgörcsöt okoz. A 0,1 A-es vagy ennél erősebb áram áthaladása az emberi testen már életveszélyes!

A mágneses hatás Ha egy áramjárta tekercs köré vasreszeléket szórunk, megfigyelhetjük, hogy annak mágneses mezője hasonló a rúdmágnes mágneses mezőjéhez. A mágneses pólusok azonban a tekercsnél felcserélődnek, ha az áram irányát megváltoztatjuk.

Az elektromágnes mágneses mezőjének erőssége függ: Az áramjárta tekercset, ha vasmag van benne, elektromágnesnek nevezzük. Kísérlettel megállapítható, hogy: Az elektromágnes mágneses mezőjének erőssége függ: a tekercsén átfolyó áram erősségétől, a tekercs menetszámától és attól, hogy belsejében milyen anyag van.

A vasmag szerepe A vas mágnességét úgy képzeljük el, hogy benne kicsiny természetes mágnesek vannak, amelyek rendezetlenül helyezkednek el. Ha a tekercsben áram folyik, akkor a vasmagjában levő kis mágnesek úgy rendeződnek, hogy együttes hatásukkal növelik a mágneses mező erősségét. Megszüntetve a tekercsben az áramot, megszűnik a körülötte levő mágneses mező, a vasmag mágneses részecskéi ismét rendezetlenül helyezkednek el.

Galvánelemek Ha két különféle fém, vagy egy fém és egy szén elektródát elektrolitba helyezünk, akkor galvánelemet kapunk. Ilyenkor az elektrolit és a belemerülő elektródák között olyan kémiai változás játszódik le, amelynek eredményeként az egyik lemez negatív, a másik pozitív elektromos állapotba kerül. A két elektróda között ilyenkor mérhető feszültség a galvánelemre jellemző. A mindennapi életben használt ceruzaelemek, lapos- és gombelemek galvánelemek. Ezekben a negatív elektróda lehet pl. cinkhenger, ez egyben az elem fala, amit kívülről papír vagy műanyag szigeteléssel vonnak be. A pozitív elektróda egy szénrúd, amelyet egy barnakő henger vesz körül. Az elektrolit a két henger közti részbe töltött sűrű, kocsonyás ammónium-klorid-oldat.

Ha az elem kimerül, a cinkhenger anyaga elhasználódik, az elektrolit kifolyhat az elemből. Ez a folyadék – amellett, hogy tönkreteheti a használt elektromos eszközt – a környezetet is súlyosan szennyezi.

Az akkumulátor Ha két ólomlemezt hígított kénsavoldatba helyezünk, majd azokat egy ampermérő beiktatásával áramforrás pólusaihoz kapcsoljuk, akkor az ampermérő áramot jelez. Az eredetileg szürke ólomlemezek színe fokozatosan megváltozik, az egyik barna, a másik fekete lesz. Ebből is látható, hogy ott elektrolízis játszódik le. Ha az áramforrás helyett egy fogyasztót iktatunk be és így zárjuk az áramkört, az ampermérő az előzővel ellentétes irányú áramot jelez. Az előző folyamattal tehát ezt a berendezést galvánelemmé alakítottuk át. Az így kapott galvánelem működése közben az ólomlemezek színe fokozatosan újra szürke lesz. A berendezés visszaalakul eredeti állapotába. Ez a két ellentétes folyamat sokszor megismételhető. Az olyan berendezést, amely elektrolízissel ismételten galvánelemmé alakítható, akkumulátornak nevezzük.

Az akkumulátor