Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabad akaratról I. V. Rész
Advertisements

Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Tudás, közösség, hatalom
ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Az idős ember méltóságát védő jogok idősek otthonában
„vissza a természethez!”
Szemiot i ka.
Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.
„Férfinak és nőnek teremtette”
A HÁZASSÁG, MINT SORSESEMÉNY A sors és a szabad akarat szerepe a modern és a védikus házasságmodellben G AURA K RISNA D ÁSZ T ÓTH -S OMA L ÁSZLÓ.
Vallásantropológia rítus, totem, tabu, mágia, mítosz
Logika Érettségi követelmények:
Demokrácia és diktatúra
Matematika Eredete és története Kaszás Tamás.
A test-lélek probléma a filozófiában
A felvilágosult abszolutizmus
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
PLATÓN (Kr. e ).
A középkori filozófia főbb kérdései
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
Ápolásetika.
Világomban minden rendben van
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
VETÉLKEDŐ EMBERI JOGOK.
A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.
Tudatos teremtő vagy öntudatlan ősforrás?
A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető:
George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet Bartha Dávid.
4. Elmefilozófia.
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
A konstruktív szociális munka Összeállította: Ágoston Magdolna Nigel Parton: Constructive Social Work towards a new practice,
Érték és etika a szociális munka gyakorlatában / F. Loewenberg-R
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Polgári jog 2. Dologi jog előadó: dr. Osztovits András.
ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
Antropológa IV. rész Az emberi ismeret. Az ismeret fontossága Van-e kapcsolat a külvilág és a gondolat közt? (Mátrix) Van-e lét, van-e igazság? - a lét.
Filozófiatörténet előadások 7.
XVIII. sz. , skót felvilágosodás Empirista, szkeptikus
Gottfried Wilhelm Leibniz sz. Filozófus Matematikus
A CSALÁDOK HITVALLÁSA.
Állampolgári jogok és kötelességek
Kant ( ) a szépről és a zseniről
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján -tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat,
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Filozófiatörténet előadások 1I.
Filozófiatörténet előadások 8.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Számokba zárt hitünk Hogyan fest a jövőnk a számok, a statisztika tükrében? Dr. Fábri György.
A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.
A. Az „Ige” kifejezés. János evangélista Jézus Krisztusról mint az „Igéről” ír: - a görög szövegben a Logosz szó szerepel. János a görög filozófiából veszi.
18. század közepe – 19. század eleje
A FELVILÁGOSODÁS PEDAGÓGIÁJA
Az újkori filozófia főbb irányzatai – empirizmus és racionalizmus
4. Az Alkotmány.
A FELVILÁGOSODÁS Győzelmi emlékmű, Lipcse.
A közigazgatás alapelvei
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
ÜZLETI ETIKA I. Az etika tudományának fő területei
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
A teremtő és gondviselő Atya
A felvilágosodás kora.
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

A 17. sz.-i racionalizmus és empirizmus egy-egy jelentős képviselője Spinóza és Locke

Spinóza (1632-1677.) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza megoldása: egyetlen szubsztancia van: Isten avagy a természet (panteista felfogás: Isten és a természet azonos). Fő műve: Etika – geometriai módon bizonyítva Eukleidész görög mértantudós munkájának módszerét követi: definíciók (meghatározások), axiómák (bizonyítás nélkül érvényesnek tekintett tételek), tételek és ezek bizonyítása.

A szubsztancia jellemzése: önmagának az oka, nem teremtett, egyetlen. Az Etika részei: 1. Istenről; 2. A lélek eredetéről és természetéről; 3. Az indulatok eredetéről és természetéről; 4. Az emberi szolgaságról, vagyis az indulatok erejéről; 5. Az értelem hatalmáról, vagyis a szabadságról. A szubsztancia jellemzése: önmagának az oka, nem teremtett, egyetlen. Végtelen sok attributummal (a szubsztancia tulajdonsága) rendelkezik, de csak kettőt ismerünk: kiterjedés és gondolkodás. Az emberben e kettő együtt nyilvánul meg: pszichofizikai paralelizmus.

Modus: a szubsztancia megnyilvánulásai: végtelen sok, pl. a mozgás. A világban minden szükségszerű; a szabadság a felismert szükségszerűség; a szenvedélyek feletti uralom. A boldogság maga az erény; Isten értelmi szeretete. Teológiai-politikai értekezés (másik fontos műve): A vallási tolerancia hangsúlyozása. A demokrácia modern fogalmának kidolgozása.

John Locke (1632-1704) empirista filozófiája Angol filozófus: a középkori nominalizmus (Occam) és Descartes volt rá nagy hatással. Egyet értett az angol polgári forradalom elveivel. Az alkotmányos monarchia létrejöttekor állami szolgálatba lépett. Empirizmus (’tapasztalat’ szóból): az ember elméje születésekor tiszta lap, a megismerés végső forrása a tapasztalat.

Fő műve: Értekezés az emberi értelemről. Értekezésének főbb gondolatai: Nincsenek velünk született elvek. Az idea kifejezés jelentése: amit az ember gondol, bármi is legyen gondolkodásának tárgya: pl. fogalmak, képzetek stb. (Nem platóni értelemben szerepel nála.) Ideáink a külső tárgyak érzékeléséből vagy a reflexiókból (az elme birtokában levő ideákkal foglalkozik) származnak. Az ideákon túli világ létezésében bizonyosak lehetünk, ugyanakkor a tudásunk az ideáinkra vonatkozik.

A testek elsődleges tulajdonságai: a testtől teljesen elválaszthatatlanok; tömörség, kiterjedés, alak, mozgás. Ezek egyszerű ideákat keltenek bennünk, amelyek az elsődleges tulajdonságok hasonmásai. A testek másodlagos tulajdonságai: „erők arra, hogy elsődleges tulajdonságaikkal, vagyis érzékelhetetlen kis részeiknek térfogatával, alakjával, elrendeződésével és mozgásával bennünk különböző érzeteket ébresztenek, mint színek, hangok, ízek stb.” Nem tartoznak szorosan a testhez magához. Ideái nem hasonlítanak a testekhez. Csak az elsődleges tulajdonságok ideái léteznek valóságosan.

A nyelvvel kapcsolatos felfogása: A szavak legnagyobb része általános kifejezés. Általános fogalmak: általános ideák jelei; elvonatkoztatás az egyedi, térbeli-időbeli körülményektől. Az általános és az egyetemes az értelem teremtményei, nem tartoznak dolgok valóságos létéhez.

Társadalom- és államfelfogása: Társadalmi szerződés elmélet: az egyének átruházzák a hatalom gyakorlását az általuk választott képviselőkre. Minden egyén politikai jogegyenlőségének alapelve. A születési kiváltságok elutasítása. Az alkotmányos polgári állam (alkotmányos monarchia): szemben áll a feudális abszolút királysággal. A polgárok a törvényeknek vannak alárendelve, nem személyeknek. A törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom különválasztása. Az alapvető polgári szabadságjogok biztosítása: tulajdonhoz való jog, lelkiismereti- és vallásszabadság, szólásszabadság, gyülekezési szabadság, törvény előtti egyenlőség.