9. lecke A társulások

Társulás: - egyedfeletti szerveződési szint - egy meghatározott terület élőlény populációinak (a növény-, az állat-, a gomba- és az egyéb élőlény populációk) a közössége - a növénypopulációk a növénytársulás részt, - az állatpopulációk az állattársulás részt képezik - a társulás kinézetét a növénytársulás rész adja, ezért ez alapján nevezték el pl. gyertyános- tölgyes társulás, fehér tündérrózsa hínár társulás Általános jellemzői: - sokféleség - térbeli szerkezet - időbeli szerkezet

Társulások sokfélesége (ökológiai diverzitás): - a biológiai diverzitás egyik fajtája kifejezői: - fajok száma: hány féle faj populációja alkotja a társulást pl. egy trópusi esőerdő társulást több ezer egy trópusi félsivatagi társulást csak néhány - fajok gyakorisága: egyszerre veszi figyelembe a fajok számát és a különböző fajok populációiban az egyedek számát is pl. van két társulás: 5-5 populáció és1000-1000 egyed, az első: 1. populációt 800 egyed, a többit 50-50 egyed a második: mindegyik populációt 200-200 egyed alkotja A diverzitásérték az adott társulásra jellemző, minél nagyobb annál stabilabb a társulás, jobban elviseli a zavaró hatásokat

Térbeli szerkezet: - a társulás populációinak a térben való elhelyezkedése Fajtái: Szintezettség: a populációk függőleges elhelyezkedése a társ.-ban - a növénytársulás rész szintezettségének oka: - a egyes növény populációk egyedeinek eltérő magassága - az egyes növénypopulációk eltérő fényigénye a különböző társulásokban eltérő a növényszintek száma - legtöbb az erőtársulásokban, a trópusi erdőtársulásokban - a növénytársulás rész szintezettségének megfelelően a többi élőlény populáció is szintezetten helyezkedik el a társulásban

Mintázat: a populációk vízszintes elhelyezkedése a társulásban kialakulásának oka: - a talaj vízszintes irányban eltérő tápanyag tartalma (ásványi anyag és víz tartalma), és ennek a felhasználásáért folyó küzdelem - a társulás populációinak egy- egy környezeti tényezővel szembeni eltérő tűrőképessége pl. más populációk élnek az erdő kisavanyodott talajfoltján, vagy a fényben gazdagabb irtásrétjén - a szaporodási sajátosságok pl. az indával, vagy tarackkal szaporodó növények csoporto- sulva helyezkednek el

10. lecke A társulások időbeli változásai

Időbeli szerkezet: - társulás kinézetének, vagy faji összetételének, térbeli szerkeze- tének az időbeli változása - a változások lehetnek periodikusan ismétlődők, vagy egyszeri előrehaladó folyamatok - periodikusan ismétlődő változások: a társulás kinézeti képe periodikusan változik fajtái: - napi változás (napi ritmus): az erdő állattársulás részének változása a nap során - évszakos változás: aszpektus évszakonként más- más populációk kerülnek előtérbe, így az egyes évszakok társulásképe változik

- Egyszeri előrehaladó folyamat: szukcesszió - egy kiindulási állapotból, vagyis egy pionírtársulástól, különböző társulásokon, mint átmeneti állapotokon, egy végállapot a klímaxtársulás felé haladó folyamat - az egymást követő társulások faji összetétele, diverzitása, szerves anyag termelése növekszik  Pionírtársulás (kezdőtársulás):   - pionír fajok populációi alkotják pl. moha-, zuzmó populációk - kicsi a diverzitása és a biológiai produkciója (szerves anyag termelése) - kismértékű a populációk közötti kölcsönhatás

- klímaxtársulás (zárótársulás): adott környezeti viszonyok között: - a legnagyobb diverzitású és biológiai produkciójú, a környezeti viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó társulása a szukcessziónak - a populációi közötti kölcsönhatások nagyon sokfélék  

 szukcessziófajták:  - természetes szukcesszió: emberi beavatkozás nélküli - másodlagos szukcesszió: emberi hatásokra bekövetkező - biotikus szukcesszó: változatlan éghajlati körülmények közötti - szekuláris szukcesszió: éghajlatváltozás hatására bekövetkező

pl. a futóhomok beerdősülési szukcessziója: - természetes, biotikus szukcesszió: pl. a futóhomok beerdősülési szukcessziója:   - pionír társulás: moha, zuzmó, királydinnye fajok - nyílt homoki gyeptársulás: ált. pázsitfűfajok egyévesek, majd megjelennek az évelő fajok pl. magyar csenkesz - zárt homoki gyeptársulás: uralkodó növényfajai a csenke- szek és a homoki árvalányhaj - nyílt homoki erdő: nem összefüggő a fák lombkoronája, de gazdag a cserje szintje - zárt homoki erdő(gyöngyvirágos tölgyes): a klímaxtársulás pl. debreceni Nagyerdő

- természetes, biotikus szukcesszió: pl. tavi szukcesszió (egy tó feltöltődése) Nyílt víztükör: plankton- és lebegő hínár társulások Iszaposodás: gyökerező hínár társulás Tavi üledék: nádas társulás Tőzegfelhalmozódás: zsombéksásos társulás Réti üledékes talaj: mocsárrét társulás bokorfüzes társulás fűz-nyár ligeterdő társulás tölgy-kőris ligeterdő társulás

- másodlagos, biotikus szukcesszió: pl. egy külszíni fejtésű bánya (bazalt-, dolomit-, vagy bauxit-bánya) benövényesülése folyószabályozás következtében elszikesedés pl. Hortobá- gyon

A társulások leromlása (degradációja): - a társulások fejlődésének bármelyik szakaszában felléphet - a megjelenő fajok gyomnövények, és nem a következő társu- lás kialakulását segítő fajok - a degradáció jele a társulás sokféleségének a megváltozása növelheti a sokféleséget: pl. homoki szukcesszió nyílt gyepjeiben a kanadai betyárkóró, a gyalogakác csökkentheti a sokféleséget: pl. a zárt homoki tölgyesben fehérakác

- a degradációt legtöbbször az emberi beavatkozás váltja ki pl. a Kiskunságon kivágták a homoki tölgyeseket, majd legeltettek a területen , ennek következménye a nyáras- borókás kialakulása