Horváth Róbert és a gazdaságstatisztika Emlékülés Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszéke Szeged, 2016. október 9. Laczka Éva

A felkérésről Megtiszteltetés! Ugyanakkor nagy felelősség! Személyes emlékeim a hetvenes, nyolcvanas évek statisztikatörténeti üléseihez visznek vissza

Az emlékezés szereplői A Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszéke Az MTA Statisztikai Albizottsága Az MST Statisztikatörténeti szakosztálya Közigazgatási, Igazságügyi és Jogi Informatikai szakosztálya Érintett nemzetközi szervezetek?

Egy kis statisztika Félévszázados tudományos tevékenység Publikációinak száma megközelítette a négyszázat 12 monográfia több mint 220 tanulmány cikkek, jegyzetek, társszerzőként megjelentetett írások hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója

Horváth Róbert főbb kutatási területei közgazdasági és monetáris elmélet közgazdasági és monetáris elmélettörténet gazdaságpolitika pénzügytan pénzügyi jog a közgazdaságtudomány és a statisztika közötti elmélettörténeti kapcsolatrendszer vizsgálata statisztikai elmélettörténet alkalmazott statisztika demográfiai elmélet történeti demográfia szociológia

A kutatások jellemzői A közgazdaságtan kvantitatív művelése → a közgazdaságtani kérdéseket döntően a gazdaságstatisztika oldaláról közelítette Valamennyi tudományterület esetében – alapozva a kutatásaira – vizsgálta a módszertani fejlesztések lehetőségeit Ami mindenkor jellemezte: a rendszerszemlélet, az összefüggések (interdiszciplináris) vizsgálata

Horváth Róbert nevéhez fűződik A Leontief féle input–output táblák módszertani elemzése, a hazai adaptálás lehetőségeinek vizsgálata A nemzeti jövedelem számításához kapcsolódó makro-ökonómiai mérlegrendszer fejlesztése Pénzügyi- és árstatisztika Az „új gazdasági mechanizmus”-hoz kapcsolódóan a magyar monetáris rendszer elmélettörténeti és gazdaságtörténeti elemzései A fizetésmérleg új koncepciójának kidolgozása

Partnerei a kutatásokban A Központi Statisztikai Hivatal Magyar Nemzeti Bank Tervhivatal Külügyminisztérium Ad hoc hazai és nemzeti bizottságok, tudományos szervezetek

Fókuszban a statisztika (főként a munkásságának 3. szakaszában) A valószínűség számítás szerepe a statisztikában (Hatvani István monográfia) A trend előrejelzés problematikája Indexszám elmélet (főként Adam Smith nézeteinek újraértékelése) Infláció elmélet Egy főre jutó fogyasztás hosszú távú vizsgálata A komputerek felhasználási lehetőségei a statisztikában!

„A történelem az élet tanítómestere” 1970 és 1993 között 26 statisztikatörténeti témájú előadást tartott, illetve cikket jelentetett meg zöme statisztikatörténeti vándorüléseken hangzott el megjelentek cikkei a Statisztikai Szemlében elhangzottak emléküléseken

Egy néhány példa

VIII. Statisztikatörténeti Vándorülés 1970, Keszthely „A fiziokratizmus és a statisztika” A Quesnay által összeállítottTableau Economique az ökonometriai modellek előfutárának tekinthető (Franciaország mezőgazdasági termelését foglalta táblázatba) Elterjedését – akkor Franciaországban – a statisztika korszerű ismereteinek hiánya okozta!

XVII. Statisztikatörténeti Vándorülés 1979, Baja „Statisztika és Közgazdaságtudomány Magyarországon” A nyugati közgazdaságtani áramlatokhoz történő felzárkózás Magyarországon az 1850-es évektől indult A magyar közgazdaságtudomány a XIX. század végén még csak az angol klasszikus, illetve neoklasszikus iskolákhoz próbált felzárkózni A kvantitatív közgazdaságtan Magyarországon csak a XX. század hatvanas, hetvenes éveiben honosodott meg

XXIV. Statisztikatörténeti Vándorülés 1986, Győr „A leíró statisztika forrásai és értékelése” az angolszász tudománytörténettel foglalkozók – a számszerűség hiánya miatt - a leíró statisztikát csak a 18. század közepétől sorolják a statisztika tudomány forrásai közé a német statisztikai irodalom megengedőbb, a 16. század közepéig mennek vissza, de ők is foglalkoztak a táblaszerkesztés problematikájával, → ezért kell újraértékelni a leíró statisztika forrásait!

„A mérleg” Gondolkodását mindenkor jellemezte a Az esetek többségében a kvantitatív elemzésektől indulva eljutott a statisztikai elmélettörténetig, a módszertan (újra) értékeléséig, fejlesztéséig Gondolkodását mindenkor jellemezte a rendszerszemlélet az interdiszciplináris közelítés a nemzetközi és hazai szakirodalom tökéletes ismerete

Kihívások akkor és most Napjaink statisztikája Statisztika Horváth Róbert korában Nemzetközi példák (standardok) adaptálása A gyökerek, a szakmai módszertan, háttér ismerete A technikai, gazdasági, társadalmi változások követése Nemzetközi példák (standardok) adaptálása A gyökerek, a szakmai módszertan, háttér ismerete A technikai, gazdasági, társadalmi változások követése

Köszönöm a figyelmet!