„MEZÍTLÁBAS NOTRE DAME” REFORMÁTUS TEMPLOM TÁKOS

Kovács Szabina: Konferansz vers VII. Északkeleten a beregi síkságon áll egy kincs, milyen nincs több Magyarországon. Sőt, nemcsak országunkban egyedülálló, de sehol a világon sincs hozzá hasonló. Akik a költői képeket kedvelik, mezítlábas Notre Dame-ként emlegetik. Pedig nem emelték kőből vagy téglából, helybéliek rakták szegény föld sarából. A kétszázötven éves patics-falak bírják. Nevük az alkotók a mennyezetre írták. A festett kazetták közt kettő nincs egyforma. Tizenhat méteres fából készült tornya. Ki kíváncsi, már nem kell tovább várnia: következik Tákos és Bagi Mária.

A tákosi református templomba belépve az az érzésem támadt, hogy lejött hozzám a Menyország. Ez az első ok, ami miatt ennek a templomnak a bemutatására vállalkoztam.

Baráth Menyhértné Erzsi néni, a templom gondnoka A második ok, Baráth Menyhértné gondnok felejthetetlen előadása, amellyel bemutatta szeretett templomát. Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

Magyarné Varga Anna csoporttársunk rajzolta meg. A templom asszonya Portréját Magyarné Varga Anna csoporttársunk rajzolta meg.

A harmadik ok, amiért ezt a templomot választottam, sajátos építési anyaga, építési módja. Mária Terézia uralkodása idején a protestánsok nem építhettek templomot kőből, téglából.

A tákosi reformátusok Magyarország északkeleti csücskében a Beregben bőven találtak fát, vesszőt, sarat, ezért ebből építették fel templomukat. Tákos

A malomkövekre állított gerendák közét vesszővel befonták, arra mindkét oldalon sarat tapasztottak

„Mezítlábas Notre-Dame” A sarat mezítláb taposták. Innen származik a név: „Mezítlábas Notre-Dame”

1766-ban a napkeleti rész készült el, Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

majd 1784-ben a napnyugat felé bővítették. Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

A szoknyás-kalapos harangtorony 1766-ban, a cinteremnek nevezett előtér 1784-ben készült, mindkettő tölgyfából, tölgyfaszegekkel összeerősítve. A templomot többször kellett helyreállítani, legutóbb a 2001-es árvíz után.

Leginkább mégis a templom lenyűgöző díszítését, az erdélyi virágos reneszánsz stílusban festett fakazettás mennyezetét, berendezését szeretném Önöknek bemutatni

Mi is az az erdélyi virágos reneszánsz? A fejedelmi udvar által behívott itáliai építészek és a magyar kőfaragók munkásságának nyomán alakult ki az erdélyi magyar reneszánsz stílus. Abból a XVII. Század derekán új hajtás fakadt, amit Balogh Jolán művészettörténész, a magyar reneszánsz kiváló tudósa ”erdélyi virágos reneszánsz”- ként nevezett meg. Balog Jolán elméletét az elmúlt évek kutatásai árnyalták, sőt utóbb tarthatatlannak kiáltották ki, így bírálva: „hamisan csillogó, a „magyar néplélekből” eredő virágtövekkel díszített Tündérországot kínált a gyanútlan olvasónak.” Ezzel szemben Papp Gábor művészettörténész szerint az ősi – I. András király tiltó rendeletének megfogalmazásában – „szkíta szertartásrend „ szerinti „pogány” vallásgyakorlatra, mint szellemi formára vezethető vissza a festett kazettás templomi mennyezetek motívumkincse.

A virágmintás reneszánsz stílus Erdélyben a kolozsvári Farkas utcai templom szószékével kezdődött 1646-ban és a 18. század végéig a barokk korban is használatban maradt.

Ahhoz, hogy virágos reneszánsz stílusú mennyezeti kazettát lássunk nem kell messzire menni. A Hódmezővásárhelyi Ótemplom keleti karzatának néhány restaurált mennyezettábláját itthon is megtekinthetjük. Ezeket 1732-ben rendelte meg a gyülekezet egy minden bizonnyal erdélyi származású gyulai asztalosmestertől.

És most nézzük a tákosi templom díszítését: a stilizált virágok, levelek, szárak, indák szimmetrikus mintákkal töltik ki a felületeket: a famennyezet kazettáin a stallum mellvédjén és háttámláján a szószékkosár tábláin a karzatmellvédeken

Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online Az 58 kazetta között nincs két egyforma (és mindössze három viseli a barokk aszimmetrikus stílusjegyeit). Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

Nevét és mestersége jelképét - egy gyalut - is megörökítette. A napkeleti rész kazettáit Lándor Ferenc erdélyi asztalosmester készítette 1766-ban. Nevét és mestersége jelképét - egy gyalut - is megörökítette. (A napnyugati rész kazettáit más mester festete, aki a nevét nem jegyezte fel.) Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

Az építtetőről is megemlékezik: Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

Nézzünk meg egyet a kazetták közül: A vázákból virágok nőnek ki, amiket indák, tulipánok, levélkék, futó”S” motívumok vesznek körül. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Papp Gábor művészettörténész erről így ír: „A virág-mintázat – akárcsak a többi festett kazettás mennyezeten szerte a Kárpát-medencében – itt is világ-mintázatot jelenít meg a képírás ősi eszközeivel.” A vázaszerű pikkelyes alakzatok a Halak havának vizes közegét idézik, az abból felszökő motívumok a tavaszindító Kos hónap természeti erőinek mozgását jelzik, míg a középről induló visszakunkorodó szirmok-szárnyak a megtartó erők évköri képviseletét, a Mérleg tulajdonságokat idézik meg. A „keret” ( a Mérleg-tulajdonságok) és a Kép” (a Kos működésrendje ) egymással szemközti tulajdonságokat tapogat le az évkörből…)

A berendezések közül kiemelkedik a fedeles stallum, vagyis a papi szék, ahol a mindenkori református lelkész családja foglalt helyet.

Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online Egykor a kántortanító és családja ült abban a padban, ahol a "templomos néni" tartózkodott „honolt”. Mellvédjén a „Paradicsom” jelképei láthatók: életfa és allegorikus gyümölcsábrázolások. Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online A mester, Asztalos Lándor Ferenc a szószéken nyújtotta tudása legjavát. Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

A szószékkosár malomkövön áll, amit szintén festés díszít.

és mondd meg az én népemnek az ő bűneiket" Arányos, szépen tagolt hangvető koronáján bibliai idézetet olvashatunk Ézsaiás próféta "Kiálts teljes torokkal, meg ne szűnjél, mint trombita emeld fel a te szódat és mondd meg az én népemnek az ő bűneiket"

Az asszonyok első padsorának külső támláját a turul madárfej ékesíti Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online

December 24-én délben a fény a turulmadárra esik

Aki teheti, látogasson el ebbe a csodálatos templomba legalább a világhálón, ahol megnézheti a néhai Baráth Menyhértné idegenvezetéséről készült filmet: https://www.youtube.com/watch?v=-3wUnZwfnBc

VÉGE Bagi Mária 2015