Damjanovich: Orvosi Biofizika alapján

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A NAP SZÍNKÉPE Megfigyelés különböző hullámhosszakon
Advertisements

Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Műszeres kémiai analitikai módszerek és alkalmazásaik
Az infravörös sugárzás tartományokra osztása
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
1. Anyagvizsgálat Feladat Tervezés számára információt nyújtani.
9. Fotoelektron-spektroszkópia
Kísérleti módszerek a reakciókinetikában
Színképek csoportosítása (ismétlés)
Műszeres analitika vegyipari területre
A spektrométerek működése, tulajdonságai Fizikai kémia II. előadás 8. rész dr. Berkesi Ottó.
Spektroszkópiáról általában és a statisztikus termodinamika alapjai
Műszeres analitika vegyipari területre
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Atommodellek.
FT-IR spektroszkópia Kovács Attila
A szingulett gerjesztett állapot dezaktiválódási csatornái E SS1S1 S2S2 T1T1 T2T2 ?
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
8. A MOLEKULÁK ELEKTRONSZERKEZETE
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
FT-IR spektroszkópia Kovács Attila
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
S UGÁRZÁS KÖLCSÖNHATÁSA AZ ANYAGGAL XPS MÓDSZEREK TÍPUSAI ÉS ANALITIKAI ALKALMAZÁSAI C.S. Fadley - X-ray photoelectron spectroscopy: Progess and perspectives,
3. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Auger és fotoelektron spektrumok –az inelasztikus háttér modellezése Egri Sándor Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizika Tanszék ATOMKI.
ATOMFIZIKAI ALAPOK.
Rezgések elmélete: kétatomos molekula klasszikus leírása
Az infravörös sugárzás tartományokra osztása
Raman spektroszkópia hn0 hn0 hn0 hn0 hn0 hn0 hnS hnAS
Elektrongerjesztési (UV-látható) spektroszkópia
NIR-VIS spektrométerek. NIR-VIS spektrumok „NIR spectra ( cm -1 ) of polymers, monomers, plasticizers, lubricants, antidegradantes (antioxidantes,
Fotoionizációs hatásfok Photoionization efficiency (PIE) Az NO PIE görbéje.
Hullámoptika Holográfia Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
Spektrofotometria november 13..
Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld ( ) –tudatosítja és felhasználja, hogy a h mechanikai hatás dimenziójú (1911) Millikan –a fényelektromos hatás.
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Anyagtudományi vizsgálati módszerek
FFFF eeee kkkk eeee tttt eeee tttt eeee ssss tttt s s s s uuuu gggg áááá rrrr zzzz áááá ssss.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete.
Fémkomplexek lumineszcenciája
Műszeres analitika vegyipari területre
Az atommag alapvető tulajdonságai
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Nagyfeloldású Mikroszkópia Dr. Szabó István 12. Raman spektroszkópia TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel.
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Főbb szerkezetkutató módszerek
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Az infravörös sugárzás tartományokra osztása
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Az infravörös sugárzás tartományokra osztása
Analitikai Kémiai Rendszer
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Túlfeszültség védelem a hálózaton
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Holográfia Gábor Dénes (Dennis Gabor): a Hungarian electrical engineer and physicist, he invented the holography. He received the 1971 Nobel Prize in Physics.
Előadás másolata:

Damjanovich: Orvosi Biofizika alapján Energia Damjanovich: Orvosi Biofizika alapján

Az atom szerkezete:pg 1-7 1897-ben Joseph John Thomson

I. 1. ábra. Rutherford szóráskísérlete I.1. ábra. Rutherford szóráskísérlete. Az atomokat bombázó α-részecskék csak ritkán kerülnek szembe az atommaggal

Az energiakvantum közvetlen bizonyítéka 1914-ben James Franck és Gustav Ludwig Hertz német fizikusok kisnyomású higanygőzzel töltött speciális elektroncsövet szerkesztettek és ezzel vizsgálták az elektronok és a Hg-atomok ütközését (lásd a „Franck–Hertz-kísérlet”). (U rács < U*), addig az ütközések rugalmasak és az elektron energiaveszteség nélkül – úgy, mint egy labda a merev falról – lepattan a csaknem 400 ezerszer nagyobb tömegű Hg-atomokról. Így növekvő U rács mellett a kis fékező tér (-U anód ) ellenére is egyre több elektronnak sikerül eljutnia az anódra, tehát nő az I anódáram. Amikor U rács eléri a kritikus értéket (U rács = U*), és a felgyorsított elektron már megfelelően nagy energiával (eU*) rendelkezik, az ütközés rugalmatlanná válhat, melynek során az elektron átadja energiáját az egyik Hg- atomnak. Emiatt az energiájuktól megfosztott elektronok nem lesznek képesek az ellentéren (–U anód ) át az anódra jutni, tehát az anódáram csökkenni kezd.

Bohr-féle atommodell: 1913-ban, Niels Bohr

Az anyag kettős természete – interferencia - fotonok Fény - elektron I.3. ábra. Nagy sebességű elektronok aranyfólián történő elhajlása. (Kísérleti elrendezés és elhajlási kép.) p = m e v

A fény keletkezése – hőmérsékleti sugárzás pg.119-126 A két mennyiség tehát fordítottan arányos egymással, így λ max a hômérséklet növekedésével a rövidebb hullámhosszak felé tolódik. Ez a Wien-féle eltolódási törvény, melyben az állandó értéke 2,9·10 -3 m·K.

Spektroszkópiai módszerek Abszorbciós spektrum pg.418 Lambert–Beer-törvény. A kifejezésben x = l az oldatot tartó négyszög alakú üvegküvetta által kialakított rétegvastagság. C: koncentráció ε(λ) = lge . ε*(λ) moláris extinkciós együttható optikai sûrûség (optikai denzitás: OD) vagy abszorbancia (A)

Spektroszkópia a látható tartományban Pld. Láng spektroszkópia (gáz kromatográfia)

Az infravörös sugárzás tartományokra osztása Infravörös spektroszkópia (pg 426) Az infravörös sugárzás tartományokra osztása Középső vagy analitikai IR (MIR) Távoli IR (FIR) Közeli IR (NIR) Látható (VIS) Mikrohullám (MW) 12 500 4 000 400 20 n / cm1 ~ Jelenség rezgési felhangok szerves molekulák alaprezgései nagyamplitudójú rezgések, fémkomplexek, fémorganikus mol. rezg., kismolekulák forgása, rácsrezgések Alkalmazás elsősorban mennyiségi analízis (pl. műanyag-, élelmiszeripar) minőségi analízis, szerkezeti információ elsősorban szerkezeti információ Optikai elemek (ablakok, lencsék, mintatartók) kvarcüveg ↓ üvegszáloptika használatának lehetősége Ionrácsos anyagok: KBr, NaCl, CsCl, CaF2, ZnSe, KRS5 (TlBr/TlI) Si, Ge polietilén

Normálrezgések Széndioxid Víz + - szimmetrikus nyújtás (vegyértékrezgés) aszimmetrikus nyújtás (degenerált) hajlítás (deformációs rezgés) hajlítás IR:  Raman: + IR: + Raman:  Kölcsönös kizárási szabály: inverzió centrummal rendelkező molekulák esetében egy normál rezgés vagy csak IR, vagy csak Raman aktív lehet.

Infravörös és Raman spektroszkópia Forrás (feketetest sugárzó → fehér fény) Rés és egyéb optikai elemek Diszperziós elem (rács v. prizma) vagy interferométer: Diszperziós és Fourier-transzformációs (FT-IR) készülék Minta Detektor ABSZORBCIÓS IR EMISZZIÓS IR Forrás=minta REFLEXIÓS IR RAMAN SPEKTROSZKÓPIA Lézer (monokromatikus fényforrás) Polarizációs szűrő (polarizációs Raman mérésekhez) n0 n0±ni Stokes, anti-Stokes

Infrared spectroscopy exploits the fact that molecules have specific frequencies at which they rotate or vibrate corresponding to discrete energy levels (vibrational modes). These resonant frequencies are determined by the shape of the molecular potential energy surfaces, the masses of the atoms and, by the associated vibronic coupling. In order for a vibrational mode in a molecule to be IR active, it must be associated with changes in the permanent dipole. In particular, in the Born-Oppenheimer and harmonic approximations, i.e. when the molecular Hamiltonian corresponding to the electronic ground state can be approximated by a harmonic oscillator in the neighborhood of the equilibrium molecular geometry, the resonant frequencies are determined by the normal modes corresponding to the molecular electronic ground state potential energy surface. Nevertheless, the resonant frequencies can be in a first approach related to the strength of the bond, and the mass of the atoms at either end of it. Thus, the frequency of the vibrations can be associated with a particular bond type.

Karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák

The Raman effect occurs when light impinges upon a molecule and interacts with the electron cloud of the bonds of that molecule. The incident photon excites one of the electrons into a virtual state. For the spontaneous Raman effect, the molecule will be excited from the ground state to a virtual energy state, and relax into a vibrational excited state, which generates Stokes Raman scattering. If the molecule was already in an elevated vibrational energy state, the Raman scattering is then called anti-Stokes Raman scattering.

A hagyományos (diszperziós) és a Fourier-tanszformációs spektrométer összehasonlítása A Fourier transform spectrometer is an interferometer with a movable mirror. By scanning the movable mirror over some distance, an interference pattern is produced that encodes the spectrum of the source (in fact, it turns out to be its Fourier transform).

Lumineszcencia, fluoreszcencia és foszforeszcencia pg. 433 VI.24. ábra. A Jablonski-diagram (a vibrációs szintekre szuperponálódó rotációs szintek nincsenek feltüntetve). A kis nyilak a négyzetekben a spinek állapotát mutatják A gerjesztett elektronállapotból származó fényemissziót, a fluoreszcenciát és a foszforeszcenciát gyûjtônéven lumineszcenciának nevezzük

Fluorescence spectroscopy

Fényforrás – detektor - monokromátor