A kezdetektől…. …”napjainkig” (1921-2013) A Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszékének vezetői A kezdetektől…. …”napjainkig” (1921-2013)

Laky Dezső (1887-1962) Tanszékvezető: 1921-1926 Kutatási területei: A hazai társadalomstatisztika és üzemgazdasági statisztika „úttörője”. Gazdaságstatisztika, bűnügyi statisztika, demográfia (népességstatisztika, család- és háztartásstatisztika) A statisztikát társadalomtudománynak tekintette, melynek eredményeit a politikának kell felhasználnia. Tisztségei: Egyetemi tanár, Statisztikus, Országgyűlési képviselő, Közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, SZTE ÁJK dékán (1925/1926), MTA rendes tagja. Munkája „Statisztika módszerek” címmel, 1959-ben jelent meg. Kalandos életút.

Kováts Ferenc (1873-1956) Tanszékvezető: 1926-1929 Kutatási területei: Elsődlegesen a gazdaságtörténettel foglalkozott, főképp a középkori városfejlődés, a pénzforgalom és a külkereskedelem kérdéseit vizsgálta. Munkáihoz a pozsonyi levéltár anyagát használta fel. Tisztségei: Egyetemi tanár, Közgazdász, Gazdaságtörténész, SZTE ÁJK dékán (1929/1930), MTA rendes tagja. Fontosabb munkái: Városi adózás a középkorban (1900), A pozsonyi városgazdaság a középkor végén (1918), A magyar arany világtörténeti jelentősége (1923), Egyház- és városgazdaság a középkorban (1934).

Surányi-Unger Tivadar (1898-1973) Tanszékvezető: 1929-1940 Kutatási területei: Közgazdaságtan és filozófia viszonya, Közgazdaságtani elméletek, Közgazdaságtan fejlődéstörténete, Gazdaságpolitika és konjunktúraelmélet. Tisztségei: Egyetemi tanár, Közgazdász, statisztikus, Jogász, bölcsész, SZTE ÁJK dékán (1936/1937), SZTE ÁJK prodékán (1937/1938) MTA levelező tagja. Fontosabb munkái: A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig (1921), A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései (1927), Statisztika és közgazdaságtan (1927), Magyar nemzetgazdaság és pénzügy (1936), A magyar gazdasági jólét útja (1940).

Schneller Károly (1893-1953) Tanszékvezető: 1945-1953 Kutatási területei: Elsődlegesen demográfiával foglalkozott, főképp a népességstatisztika, a népesedéspolitika témaköreit kutatta. A statisztika tudományán belül főképp a korrelációszámítást, valamint standardszámítást vizsgálta. Tisztségei: Jogász, Statisztikus, Egyetemi tanár, SZTE ÁJK dékán (1945/1947), SZTE ÁJK prodékán (1947/1948). Fontosabb munkái: Születési arány és vallásfelekezet (1923), Demológiai tanulmányok (1937), Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig. (1939), Szórványok és szigetek sorsa Kolozs vármegyében (1943).

Horváth Róbert (1916-1993) Tanszékvezető: 1953-1986 Kutatási területei: Történeti demográfia, Statisztikai és gazdaságstatisztikai elméletek, Demográfiai elméletek, Gazdaságpolitika, Közgazdasági és monetáris elmélet, elmélettörténet. Tisztségei: Jogász, Demográfus, Statisztikus, Közgazdász, Egyetemi tanár, SZTE ÁJK megbízott dékán (1957), SZTE ÁJK megbízott dékánhelyettes (1957/1958) Több nemzetközi szervezet tagja. Fontosabb munkái: A magyar pénzügyi jog kérdései (1954), A nemzetközi statisztikai együttműködés kifejlődése (1958), A népesedési kérdés a magyar közgazdaságtani elméletben (1967), Gazdaságstatisztika (1973), Bevezetés a demográfiába (1992) (Balázs Józseffel).

Cséka Ervin (1922-2012) Tanszékvezető: 1986-1987 Kutatási területei: Elsődlegesen a büntető eljárásjoggal, valamint a kriminalisztikával foglalkozott, főképp a ténymegállapítás, a megelőzés és a bizonyítás fogalmát vizsgálta. Tisztségei: Egyetemi tanár, Jogász, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1966), doktora (1985). Az Országos Kriminalisztikai Intézet osztályvezetője (1960–1963), a Legfelsőbb Bíróság bírója (1963–1971), tanácselnöke, egyúttal a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának helyettes vezetője (1971–1981). Fontosabb munkái: A büntető eljárásjog vázlata I-II. (1996) (Vida Mihállyal)

Nyitrai Ferencné (1926-2011) Tanszékvezető: 1987-1988 Kutatási területei: Elsődlegesen az  ipar- és gazdaságstatisztikával, a közgazdaságtan elméleti és módszertani problémáival foglalkozott. Tisztségei: Közgazdász, Statisztikus, Egyetemi tanár, A KSH elnöke (1979-1989) Fontosabb munkái: Általános statisztika (1962), Iparunk helye a világban (1974), A magyar gazdaság negyven éve (1985), Bevezetés a gazdaságstatisztikába (1997), Gazdaságstatisztika (2000), A statisztikai etikáról (2002).

Balázs József (1930-2007) Tanszékvezető: 1988-1996 Kutatási területei: Elsődlegesen statisztikával és demográfival foglalkozott. Jelentős szerepet töltött be munkásságában az igazságügyi statisztika, valamint a bűnözés és a demográfiai tényezők kapcsolata. Tisztségei: Egyetemi tanár, Jogász, Demográfus, Statisztikus Közgazdász. Fontosabb munkái: Statisztikai példatár (1966), A bűnözés mérésének elméleti alapkérdései (1972), Igazságügyi statisztika (1974), Demográfiai tényezők szerepe a bűnözésben (1996).

Katona Tamás (1948-) Tanszékvezető: 1996-2013 Kutatási területei: Elsődlegesen a népességi prognózisok kérdésköre, a demográfiai modellek vizsgálata, később pedig a személyi nyilvántartások szervezése és optimális működtetése, a népmozgalmi statisztika és a népszámlálások szervezése, számítógépes modellek létrehozása. Tisztségei: Matematikus, Statisztikus, Demográfus, Egyetemi tanár, A KSH elnöke (1995-1998). Fontosabb munkái: Prognózismódszerek a demográfiában (1982), Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődése (1997), Demográfiai helyzetünk (1999), Mennyiség vagy minőség: Gondok a felsőoktatásban (2002), Továbbá számos tanulmány, egyetemi tankönyv a statisztika és a demográfia témakörében.

Dr. Gyémánt Richárd egyetemi adjunktus Köszönöm a figyelmet! Dr. Gyémánt Richárd egyetemi adjunktus