Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Advertisements

Elektromos alapismeretek
Folyadékok vezetése, elektrolízis, galvánelem, Faraday törvényei
FÉLVEZETŐ-FIZIKAI ÖSSZEFOGLALÓ
Vízminőségi jellemzők
Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
Analitikai Kémia.
ELEKTROANALITIKA (ELEKTROKÉMIAI ANALÍZIS)
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Ma igazán feltöltőthet! (Elektrosztatika és elektromos áram)
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
ELEKTROKÉMIAI ALAPFOGALMAK
Feszültség, ellenállás, áramkörök
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
Ellenállás Ohm - törvénye
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
OLDÓDÁS.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A kémiai egyensúlyi rendszerek
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Oxigén Oxigén előállítása KClO3-ból O2 előállítása K2Cr2O7-el
Egyenáram KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre
8. Csapadékos titrálások
Rézkábel hibái.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Elektromos áram, áramkör
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Fizikai és kémiai tulajdonság mérése műszeres vizsgálatokkal Fogarasi József 2009.
Oldatok kémhatása és koncentrációjuk
HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Udvarhelyi Nándor április 16.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
CO2 érzékelők Lőkkös Norbert (FFRQJL).
Potenciometria Elektroanalitika fogalma, Potenciometria fogalma, mérőcella felépítése, mérő- és összehasonlító elektródok, Közvetlen és közvetett potenciometria.
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Konduktometria.
Készítette: Szenyéri veronika
A kémiai egyensúlyi rendszerek
Analitika OKTÁV tanfolyam részére 2016
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
A kémiai egyensúlyi rendszerek
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
MŰSZAKI KÉMIA 4. Elektrokémia ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Előadás másolata:

Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára Vezetési (konduktometriás) titrálás A szóbeli vizsga 17. tételéhez http://tp1957.atw.hu/ma_ele_3.pptx Frissítés: 2017. 01. 23.

A tétel tartalma Kulcsszavak, fogalmak: Vezetés, fajlagos vezetés, cellaállandó G = 1/R = I/U [S, mS, S]  = 1/ = G*Kcella [S/cm] – Titrálási görbék: erős sav titrálása erős bázissal gyenge sav titrálása erős bázissal (a) gyenge bázis titrálása gyenge bázissal – Grafikus meghatározásnál: illesztett egyenesek metszéspontja – Egyenértékpont meghatározása táblázatkezelő segítségével: egyenesekre illesztett két egyenlet megoldása Magyarázza el a vezetési titrálás elvét, mutassa be néhány típu-sát, rajzolja le a mérési össze-állítás egyszerűsített vázlatát! – Vezetés, fajlagos vezetés, cellaállandó – Erős sav titrálása erős bázissal (rajzmagyarázattal) – Gyenge sav titrálása erős bázissal és gyenge bázissal (rajzmagyarázattal) – Csapadékos titrálás – Egyenérték pont meghatározása grafikusan – Egyenérték pont meghatáro-zása táblázatkezelő segítségével

A direkt konduktometria elve A módszer a fajlagos vezetés (rég.: vezetőképesség) mérése alapján határoz meg koncentrációt. Kell hozzá: mérő (indikátor) elektródpár: az átfolyó áram a mérendő anyag koncentrációjától függ, elektrolit – a mérendő anyag, oldat, kalibráló oldat, mérőműszer: áramerősség (A) mérő beépített feszültség- forrással; Módszerek: bármilyen elektrolit koncentrációja mérhető erős vagy gyenge, só, bázis vagy sav.

Elektromos mennyiségek Az SI rendszerben csak egy elektromos alapmennyiség van: az áramerősség, jele I, mértékegysége amper (A). Az elektromos töltés (Q) az áramerősség és az idő szorzata: Q = I*t mértékegysége a coulomb (A*s) A feszültség (U) az egységnyi töltésre jutó elektromos munka (W): Mértékegysége a volt (V), ami az előbbiek szerint: 1 V = 1 J/(A*s) Az elektromos munka a feszültség, az áramerősség és az idő szorzata: W = U*I*t

A fajlagos ellenállás A vezetők lehetnek elsőfajú vezetők (elektronvezetők: fémek és grafit) másodfajú vezetők (ionvezetők, elektrolitok). Ha a vezetőre feszültséget kapcsolunk, azon áram folyik: U = R*I, illetve ebből ahol U a feszültség, I az áramerősség, R az ellenállás. Az ellenállás függ a vezető méreteitől: ahol A a vezető keresztmetszete, ℓ a vezető hossza,  a fajlagos ellenállás. Az ellenállás és a fajlagos ellenállás hőmérsékletfüggése: elsőfajú vezető esetén nő a hőmérséklettel, másodfajúnál csökken.

A fajlagos vezetés A vezetés az ellenállás reciproka: ahol G a vezetés. A vezetés függ a vezető méreteitől: Így tehát a fajlagos vezetés a fajlagos ellenállás reciproka: A fajlagos vezetés függ az anyagi minőség(ek)től és a hőmérséklettől.

Elektrolitok fajlagos vezetése Az elektrolitok fajlagos vezetése függ az anyagi minőségektől: ionok és az oldószer, a koncentráció(k)tól, a hőmérséklettől és a viszkozitástól (idegen anyagok …). Miért függ a viszkozitástól?

Sók, lúgok, savak fajlagos vezetése Mi az oka a csökkenésnek?  erős sav erős lúg sóoldat c

A moláris fajlagos vezetés Az egymástól 1 m-re lévő elektródok között 1 mol elektrolitot tartalmazó oldat vezetése a moláris fajlagos vezetés. A fajlagos és a moláris fajlagos vezetés közti összefüggés: Λ = ·V Λ a moláris fajlagos vezetés, V a hígítás (V = 1/c) A moláris fajlagos vezetés függ az anyagi minőség(ek)től, a hőmérséklettől és a hígítástól. Λ erős sav erős lúg sóoldat gyenge sav V

A moláris határvezetés A moláris fajlagos vezetés a hígítás növelésével egy határértékhez közelít. A végtelen híg oldat (V ≈ ∞, c ≈ 0) moláris vezetése a moláris határvezetés (Λ∞). Λ-t függvényében ábrázolva extrapolációval kaphatjuk meg: Λ A diagram elvi alapja a Kolrausch törvény: Λ∞ ‒ Λ = k· Λ∞ x x x x

Az ion-mozgékonyság Az azonos koncentrációjú elektrolitok különböző fajlagos vezetésének oka, hogy másmilyen ionok vannak bennük. Az abszolút ion-mozgékonyság (u) azt mutatja meg, hány m/s sebességgel halad az ion 1 V/m feszültség-esés hatására. A következő dián néhány ion abszolút mozgékonyságát láthatjuk. Az egyes ionok értékei közt nincs nagy különbség, kivéve az oxónium-iont és a hidroxid-iont, a víz saját ionjait. Ezeknek más a vezetési mechanizmusuk: nem kell végig „tolakodniuk” a vízmolekulák közt, hanem azokon „ugrálva” haladnak.

Ionok abszolút mozgékonysága Vízben, 25 °C-on ion r u, abszolút ion-mozgékonyság, m2/(s·V) OH– 20,5·10–8 [Fe(CN)6]4– 11,45·10–8 [Fe(CN)6]3– 10,47·10–8 SO42– 8,27·10–8 Br– 196 8,13·10–8 I– 220 7,96·10–8 Cl– 181 7,91·10–8 NO3– 129 7,40·10–8 ClO4– 136 7,05·10–8 F– 133 5,70·10–8 HCO3– 4,61·10–8 CH3COO– 224 4,24·10–8 ion r u, abszolút ion-mozgékonyság, m2/(s·V) H3O+ 100 36,3·10–8 Rb+ 152 7,92·10–8 K+ 138 7,62·10–8 NH4+ 143 7,61·10–8 La3+ 103 7,21·10–8 Ba2+ 135 6,59·10–8 Ag+ 115 6,42·10–8 Ca2+ 6,12·10–8 Cu2+ 73 5,56·10–8 Na+ 102 5,19·10–8 Li+ 76 4,01·10–8 http://patentimages.storage.googleapis.com/WO1991015443A1/imgf000010_0001.png

A relatív ionmozgékonyság A relatív ionmozgékonyság az abszolút ion-mozgékonyság és a Faraday-állandó szorzata:  = F·u (F = 96500 A·s/mol) A relatív ionmozgékonyság mértékegysége így: Ez ugyanaz, mint a moláris fajlagos vezetés mértékegysége. A moláris fajlagos vezetés az ionmozgékonyságokból: Λm = ·(k + a), ahol  a disszociációfok A moláris határvezetés a vegyületet alkotó ionok relatív ion-mozgékonyságainak összege: Λ∞(KA) = k,0 + a,0 ( = 1) Λ∞(NaCl) = (Na+) + (Cl‒) A relatív ionmozgékonyságot moláris fajlagos ionvezetésnek is nevezik.

Ionok relatív mozgékonysága Vízben, 25 °C-on ion , relatív ion-mozgékonyság, (S∙cm2/mol) OH– 200,0 ½ SO42– 79,8 Br– 78,4 I– 76,9 Cl– 76,32 NO2– 72,0 NO3– 71,42 ClO4– 68,0 ClO3– 64,0 F– 55,4 HCOO– 55,0 CH3COO– 41,0 ion , relatív ion-mozgékonyság, (S∙cm2/mol) H3O+ 349,7 Rb+ 77,8 K+ 68,0 NH4+ 73,7 1/3 Al3+ 63,0 ½ Ba2+ 63,7 Ag+ 61,9 ½ Ca2+ 59,5 ½ Cu2+ 56,0 Na+ 50,2 Li+ 38,68 http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/17tabl.html

Az átviteli szám Az elektrolitot alkotó ionok koncentrációjuk és ionmozgékony-ságuk arányában vesznek részt a vezetésben: Az átviteli szám (t) megmutatja, hogy az adott ion az elektro-liton áthaladó villamos töltés (F) hányad részét szállítja: Mivel F = Fk + Fa, az átviteli számok összege 1: tk + ta = 1 Az átviteli szám mérték nélküli, 1-nél kisebb szám. Értéke függ az elektrolit mindkét ionjának ionmozgékonyságától, koncentrációjától, és a jelenlévő egyéb elektrolitoktól is. A nitrát-ion átviteli száma 18 ⁰C-on, 0,1 mol/dm3-es oldatok-ban: t(NO3‒, HNO3) = 0,147 t(NO3‒, LiNO3) = 0,649 t(NO3‒, KNO3) = 0,480

Elektródok Az elektród platinából készül, minőségi mérésekhez platiná- zott (platinakorommal bevont) platinából. Harangelektród, nyílás, 2-3-4 gyűrűs vagy lemezes.

Elektródok platinázása Az igényes mérésekhez platinázott platina elektród kell. A platinázó oldat 1,5 g H2PtCl6·6 H2O, 50 cm3 ioncserélt víz, 0,0125 g ólom-acetát. Galvanizáló berendezés: 6 V egyenfeszültség-forrás, áram- szabályozó (potenciométer), milliamper mérő, elektród. Jó Pt-bevonathoz 1,5..3 A*s/cm2 kell. Mit határoz ez meg? A vastagságot. Számítsuk ki! A(Pt) = 195,1 g/mol (Pt) = 21,4 g/cm3 1 Faraday = 1 mol e– töltése = 96500 A*s Legyen 2 A*s/cm2. 0,0000472 cm = 0,472 m = 472 nm. A megfelelő áramsűrűség (?) 1..4 mA/cm2. Mennyi ideig tartson a galvanizálás? 1000 s = 16,67 perc Az elektródpár mindét darabját platinázni kell! Az elektródot védeni kell a kiszáradástól. Legyen 2 mA/cm2.

A cellaállandó A cellaállandó a tényleges fajlagos vezetés és a műszer által mutatott érték hányadosa: Ha az elektród két egymással szembe fordított párhuzamos lemez, a cellaállandó a méretekből: Vannak eszközök, amelyeken a cellaállandó beállítható.

A hőmérsékleti koefficiens Ha lehet, 25 °C-on kell végezni a mérést. Ha nem lehetséges (terep, üzem), akkor át kell számítani megfelelő szorzószámmal. Kis részlet a táblázatból: t °C ,0 ,1 ,2 ,3 ,4 ,5 ,6 ,7 ,8 ,9 1,918 1,912 1,906 1,899 1,893 1,887 1,881 1,875 1,869 1,863 1 1,857 1,851 1,845 1,840 1,834 1,829 1,822 1,817 1,811 1,805 10 1,428 1,424 1,420 1,416 1,413 1,409 1,405 1,401 1,398 1,394 20 1,116 1,113 1,111 1,108 1,105 1,103 1,101 1,098 1,096 1,093 25 1,000 0,998 0,996 0,994 0,992 0,990 0,987 0,985 0,983 0,981 30 0,903 0,902 0,900 0,898 0,896 0,895 0,893 0,891 0,889 0,888 35 0,822 0,820 0,819 0,817 0,816 0,814 0,813 0,811 0,810 0,808

Konduktometriás standard oldatok KCl oldat koncentrációja, mol/dm3 Fajlagos vezetés 25 °-on, mS/m 0,0005 7,4 0,001 14,7 0,005 72 0,01 141 0,02 277 0,05 670 0,1 1290 0,2 2480

Elektrolitok fajlagos vezetési tartománya Milyen hibá(ka)t látunk? fajlagos vezetés S/cm Forrás: http://www.globalspec.com/ImageRepository/LearnMore/20141/conductivity_chart_sm0f95a01d3ac946ccbcea2d6852800a14.gif

Mérőcella választás Milyen cellát válasszunk? Forrás: http://www.younginfrontier.com/product_shop/_system_/data/cheditor4/1507/f9defc94881b0ad175fe916e3553de1d_VZceoZEwxbD9qiQ2JaTqS788.jpg

Az eredmény megadása példa:  = 2,52 mS/m (a … szabvány szerint) Mérési hőmérséklet: 25,0 °C. példa:  = 25,8 mS/m (a … szabvány szerint) Mérési hőmérséklet: 11,5 °C. Matematikai korrekció. példa:  = 48 mS/m (a … szabvány szerint) Mérési hőmérséklet: 12,1 °C. Korrekció hőmérséklet-kompenzációs készülékkel.

Konduktometriás mérés kalibrációval  x x x x x x NaCl, g/dm3

Vízminta sótartalma Vízminta sótartalmát határozzuk meg. A mérési adatok: Számoljuk ki a minta összetételét! Milyen víz? Analitikai mérőgörbe: y = 1683*x + 610 5000 = 1683*x + 610 → x = 2,61 g/dm3 jel NaCl g/dm3 fajl. vez., mS/cm std 1 1,00 2350 sdt 2 2,00 3970 std3 3,00 5500 std 4 4,00 7450 minta 5000

Talajminta sótartalma Talajminta sótartalmát határozzuk meg. 20 g talajból 100 cm3 ioncserélt vízzel készítettünk kivonatot. A mérési adatok: Számoljuk ki a minta összetételét! Milyen a talaj? Analitikai mérőgörbe: y = 1683*x + 610 5000 = 1683*x + 610 → x = 2,61 g/dm3 1,305 w% jel NaCl g/dm3 fajl. vez., mS/cm std 1 1,00 2350 sdt 2 2,00 3970 std3 3,00 5500 std 4 4,00 7450 minta 5000

Műszerek (konduktométerek) A műszerek többfélék lehetnek: laboratóriumi tartomány váltós automatikus terepi/hordozható, egyszerű, kézi egyszerű kialakítás, házi (hobbi) használatra, egy (széles) mérési tartomány, esetleg többféle skála (TDS) (TDS = Total dissolved solids). http://lghttp.45076.nexcesscdn.net/801ABFE/production/media/catalog/product/cache/1/image/1800x/040ec09b1e35df139433887a97daa66f/c/o/co502_case_a.jpg Kép: http://cms.sulinet.hu/get/d/ac67d35e-98ab-4e7e-b44a-3fb0e6b58010/1/4/b/Large/e17803a_elemek_640_nagyitott.jpg http://www.hannainstruments.co.uk/media/catalog/product/cache/1/image/9df78eab33525d08d6e5fb8d27136e95/i/m/image_12788.jpg

Radiometer CDM210 műszer Jellemzői: vezetés/ellenállás mérő hőmérséklet kompenzáció 20 vagy 25 ºC-ra automatikus méréshatár váltás cella-állandó meghatározás/megadás kábel ellenállás kompenzáció 2-3-4-pólusú cella csatlakoztatási lehetőség digitális folyadékkristályos kijelző automatikus eredmény kijelzés a bemenőjel stabilizálódás után nyomtató csatlakozási lehetőség. Kép: http://www.elektroanalitika.hu/news/news_18_radiometer+cdm210+vezetokepesseg+mero.html

HANNA HI 9835 hordozható konduktométer 1. LCD kijelző 2. az LCD kijelző felső része 3. az LCD kijelző alsó része 4. ON/OFF be/kikapcsoló 5. LT másodlagos funkciók 6. FNC felfelé lépkedés (ALT gombbal belépés a beállításba) 7. ATC/TC hőmérséklet mérés 8. RANGE/FIXED tartomány kiválasztás (ALT gombbal fixáljuk a beállítást) 9. CFM lefelé lépkedés (ALT gombbal értékek jóváhagyása) 10. CAL/CALT kalibráló üzemmód 11. Elektróda csatlakoztatása 12. Hálózati feszültség csatl. HANNA instruments 1 LOBAT _ _ _ _ ppm TDS % NaCl CON ºC CAL _ _ _ _ % TC 2 3 HI 9835 4 5 6 7 8 9 10

Feszültség A mérés váltakozó feszültség alkalmazásával történik. Az alkalmazott frekvenciák a kHz tartományban van-nak. Kisebb fajlagos vezetéshez kisebb, nagyobbhoz nagyobb frekvencia célszerű. Az egyenfeszültség nem jó, mivel azzal elektrolízis történne: így megváltozna a koncentráció, esetleg gáz fejlődne, csökkenne a vezetés.

A direkt konduktometria alkalmazása Laboratóriumban desztillált vagy ioncserélt víz minőségének ellenőrzése (a teljesen sómentes víz  = 0,055 S/cm), illetve az ioncserélő lezárása nem megfelelés esetén; Környezeti mérésekben felszíni víz minősítése fajlagos vezetés alapján: megfelel-e ivóvíznek ( < 2500 S/cm), milyen halobitás fokozatba tartozik (sótartalom <0,15 g/dm3 → 1, 0,15..0,35 g/dm3 → 2, 0,35..0,6 g/dm3 → 3, 0,6..0,9 g/dm3 → 4, stb.), alkalmas-e öntözővíznek (<0,5 g/dm3 →minden esetben, stb.); talaj sótartalom a kivonat vizsgálata alapján (sótartalom <0,1 % nem sós, 0,1..0,25 % gyengén sós, 0,25..0,5 % közepesen sós, stb.).

Az indirekt konduktometria elve A módszer sok reakció (ld. lent) egyenértékpontjának jelzésére megfelelő. Kell hozzá: mérő (indikátor) elektródpár az átfolyó áram függ a mérendő mennyiségtől, elektrolit – a mérendő anyag, oldat, mérőműszer: áramerősség (A) mérő beépített feszültségforrással; keverő (mágneses), büretta a mérőoldat adagolásához (kézi vagy automata). NEM kell kalibrálás, mivel nem az abszolút érték kell, csak a változás! Módszerek: mérhető minden, aminél van vezetés változás sav – bázis, csapadékos, komplexometriás (?) titrálás.

Erős sav – erős bázis konduktometriás titrálás görbéje Vizes oldatban az oxónium- és a hidroxid-ionok vezetése (mozgékonysága) a legnagyobb. HCl + NaOH görbe: H3O+ Na+ Cl– 0 1 titráltsági fok fajlagos vezetés OH–

Erős sav – erős bázis konduktometriás titrálás görbéje A mozgékonyságok alapján szerkesszük meg a salétromsav – kálium-hidroxid titrálási görbét! Kiindulási oldat: 0,01 mol/dm3-es HNO3, mérőoldat 0,1 mol/dm3-es KOH. (H3O+) = 349,7 S∙cm2/mol (NO3–) = 71,42 S∙cm2/mol (K+) = 68,0 S∙cm2/mol (OH–) = 200,0 S∙cm2/mol 0 = 4,2112 mS/cm (kiind.) 1 = 1,2675 mS/cm (eép.) 2 = 3,3952 mS/cm (túl 100%) A diagram ebből a három pont- ból megszerkeszthető.

Gyenge sav – erős bázis konduktom. titrálási görbéje Pl. ecetsav + nátrium-hidroxid A kezdeti csökkenés oka: a sav disszociációját visszaszorítja a só képződése, de a só moláris vezetése kisebb. fajlagos vezetés Na+ + acetát + hidroxid H3O+ + acetát Na+ + acetát 0 1 titráltsági fok

Erős és gyenge sav – együttes titrálási görbéje Sósav és ecetsav egymás mellett (egymás után):

Gyenge sav – gyenge bázis kond. titrálási görbéje Pl. ecetsav + TRIS A kezdeti csökkenés oka: a sav disszociációját visszaszorítja a só képződése, de a só moláris vezetése kisebb. 0 1 titráltsági fok fajlagos vezetés H3O+ + acetát TRIS+ + acetát TRIS+ + acetát

Általános sav – bázis konduktometriás titrálási görbe A különböző sav – bázis titrálások görbéi egy ábrán: 1. Sóvonal 2. Erős sav titrálási görbéje a végpontig 3. Középerős sav titrálási görbéje a végpontig 4. Gyenge sav titrálási görbéje a végpontig 5. Erős bázissal történő titrálás görbéje a végpont után 6. Gyenge bázissal történő titrálás görbéje a végpont után

Csapadékos titrálás görbéje Pl. NaCl + AgNO3 → AgCl + NaNO3 titrálás Ionegyenlet: Na+ + Cl– + Ag + + NO3– → AgCl + Na+ + NO3– minta mérőoldat csapadék oldott ionok fajlagos vezetés Ag+ Cl– NO3– Na+ 0 1 titráltsági fok

Erős és gyenge sav – együttes titrálási görbéje Sósav és ecetsav egymás melletti titrálási görbéjének szerkesztése: négy pontból. Kiindulási oldat: V = 100 cm3, sósavra 0,004 mol/dm3-es, ecetsavra 0,006 mol/dm3-es. Mérőoldat 0,1 mol/dm3-es KOH. (H3O+) = 349,7 S∙cm2/mol (Cl–) = 76,32 S∙cm2/mol (CH3COO–) = 41 S∙cm2/mol (K+) = 68,0 S∙cm2/mol (OH–) = 200,0 S∙cm2/mol 0 = 1,704 mS/cm (kiind.) V0 = 100 cm3 1 = 0,683 mS/cm (1. eép.) V1 = 104 cm3 2 = 1,119 mS/cm (2. eép.) V2 = 110 cm3 3 = 3,259 mS/cm (túl 100%) V3 = 120 cm3 A diagram ebből a négy pontból megszerkeszthető.

Lehet-e… …olyan konduktometriás titrálási görbe, ahol az egyenérték- pont közel nullánál van? Ha igen, milyen anyagokkal, ha nem, miért nem? Lehet, pl. ZnSO4 + BaS → BaSO4 + ZnS a termék két csapadék Ba(OH)2 + H2SO4 → BaSO4 + H2O a termék csapadék + víz fajlagos vezetés 0 1 titráltsági fok