Vajdaság Legjelentősebb iparágak - kereskedelmi és

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
Advertisements

1 Építőipari beruházások Szerbiában június 4. Szeged.
Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Az MFB Invest Zrt. tevékenységének bemutatása Buda Sándor Tanácsadási igazgató október 24.
A gazdaságfejlesztés jelentősége a települések és a térségek megélhetése és életben maradása szempontjából Az önkormányzatok működési és beruházási költség.
ELHELYEZKEDÉS Szentgotthárd/A: 270km Rédics/SLO: 220 km
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A szénhidrogén bányászat magyar gazdaságban betöltött szerepe
ADÓZÁSI, JOGI,KERESKEDELMI ÉS KULTURÁLIS KÖRNYEZET HORVÁTORSZÁGBAN.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Nyugat-Európa kapujában
Régiós gazdasági kapcsolatok, határokon átívelő üzleti sikerek Kárpát Régió Üzleti Hálózat - KRÜH.
Luxemburg, Málta,Hollandia
Hivatalos megnevezés Szerb köztársaság Államformaköztársaság FővárosBelgrád Terület km² Népesség fő Nemzetiségi megoszlásszerb (82,9%),
A társasági adóról szóló évi LXXXI. törvény 2008/2009/I.
Egy határon átívelő régió (EGTC) kialakításának lehetőségei a szerb-magyar határtérségben Ricz András PhD hallgató Szabadka.
MRTT Vándorgyűlés Szeged, Nyugat-Bácska magyar lakta településeinek gazdasági és társadalmi fejlesztési lehetőségei Diósi Viola, Regionális.
ADÓ Farkas Gábor Szenior Menedzser február 28. Adózás 2006.
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
Önkormányzatok turisztikai feladatai
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Kassa Kárpát-medencei gazdasági fórum Szolnok, május 16.
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara
A Duna-régió fejlesztése Dávid János. Vízlépcsők a Dunán.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Miért pont Magyarország? avagy Hogyan szerezzünk külföldi befektetőt?
Karancsi Tamás - ügyvezető
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Újraiparosítási folyamatok a Dél-Dunántúlon Feldolgozó ipari helyzetkép a Dél-Dunántúli régióban Kovács Szilárd PhD-hallgató PTE KTK Regionális Politika.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
1 Kézfogás a Magyar Vidék fejlődéséért : Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Mitől innovatív egy vállalkozás?
Szabadkereskedelmi társulások
Szerbia – Szerb Köztársaság
Ukrajna Ukrajna Magyarország legnagyobb szom- szédja, és ilyen szempontból a leg- nagyobb potenciállal rendelkező partnere, mely óriási felvásárlói piaccal.
Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe és feladatai a vállalkozások külpiacra jutásának segítésében, különös tekintettel a vegyeskamarai hálózatra.
SZÉCSÉNYI ORSOLYA – irodavezető KÜLGAZDASÁGI IRODA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE BELGRÁD Braničevska 13/3. Telefon: / Telefax:
TAX EXPERT International AG  2014 TAX EXPERT International AG. All rights reserved. Bevezetés a svájci adórendszerbe Sebestyén Péter, TAX EXPERT International.
NAPELEM MINT ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS. MIRE VALÓ A NAPELEM? Hiedelem = melegvíz termelés Valódi alkalmazás = elektromos áram termelés Felhasználás: közvetett,
Regionális Vállalkozásfejlesztés Dr. Billo Kármen főosztályvezető-helyettes Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Magyar-román gazdasági kapcsolatok Bogár Ferenc gazdasági tanácsos.
Hivatalos megnevezés Szerb köztársaság Államformaköztársaság FővárosBelgrád Terület km² Népesség fő Nemzetiségi megoszlásszerb (82,9%),
Új egyensúly Sikerek és kihívások. 2 Felzárkózik a gazdaság.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése ÉMOP 1. Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése.
Kárpát Régió Üzleti Hálózat Dr. Billo Kármen osztályvezető Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
Regionális Vállalkozásfejlesztés Dr. Billo Kármen osztályvezető Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
Dunaszerdahely „Csallóköz szíve”. Dunaszerdahely elhelyezkedése.
Kassa KÜLGAZDASÁGI KONFERENCIA Miskolc, április 24.
Nemzetközi kereskedelemfejlesztési lehetőségek Ázsiában European Business and Technology Centre EU-Japan Technology Center EU Korea Industrial Cooperation.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Kapacitásbővítő, jelenlegi pályázati lehetőségek
12 ezer milliárd forintos keret
Lendva Kárpát Régió Üzleti Hálózat Lendvai Iroda
„Orosz és kínai befektetők Magyarországon”c. konferencia
Horvátország számokban
41. VAJDASÁG.
A regionális gazdasági integrációk
Előadás másolata:

Vajdaság Legjelentősebb iparágak - kereskedelmi és befektetési lehetőségek a régióban: Mezőgazdaság, állattenyésztés és gyümölcstermesztés Élelmiszeripar (alapvető élelmiszerek feldolgozása) Energetika: megújuló energiaforrások - környezetvédelem Gépipar és fémipar Textilipar Kőolaj- és földgázipar Autóipar Vegyipar és gyógyszeripar Építőipar Turizmus A térségben fejlett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, és nagy lehetőséget nyújt vállalkozóknak - beruházóknak, hogy ezen a területen megtalálják üzleti számításaikat. Egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energiaforrások kiaknázása és a környezetvédelem. Szerbia számottevő megújuló energia potenciállal rendelkezik, mely a becslések szerint 4,3 millió tonna/év kőolajjal egyenértékű. Ebből a legnagyobb részt a biomasszából nyerhető energia jelenti (2,7 millió tonna/év), de jelentős tartalékok vannak a vízenergiában (0,6 M t/év), a napenergiában (0,6 M t/év), a geotermikus energiában (0,2 M t/év) és a szélenergiában (0,2 M t/év) is. A magyar cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek a környezetvédelmi beruházások területén (pl. csatornázás, hulladéklerakók és szennyvíztisztító berendezések kivitelezése), Szerbiában pedig az EU csatlakozási folyamat előrehaladásával növekedni fog az ilyen jellegű projektek iránti igény. A magyar befektetők előnyei: az EU-ban szerzett tapasztalatok, korszerű technológiák, EU-s forrásokhoz való hozzáférés. A csődbe jutott gyárak, termelőüzemek és ingatlanok a sikertelen privatizáció után ismét eladásra kerülnek, akár komplex egészként, akár tételekre bontva. Egyre több befektetőt várnak a turizmus terén, pl. Magyarkanizsán, Adán, Topolyán, Becsén, s a stratégiai fontosságú turisztikai projektekbe (Palicson, Dél-Bácskában) való beruházást a Szerb Befektetési és Exportösztönzési Ügynökség (SIEPA) is támogatja.

Vajdaság Miért érdemes a régióban vállalkozni? kitűnő földrajzi elhelyezkedés, jó minőségű föld, víz kiterjedt befektetést ösztönző támogatások kedvező adórendszer jól képzett munkaerő, alacsony bérköltségek; infrastrukturális beruházások; vámuniós egyezmények szabadkereskedelmi megállapodás (Oroszország, Fehéroroszország, Törökország, Kazahsztán) , CEFTA, EFTA Európai Unió (Átmeneti Kereskedelmi Megállapodás)  Egyesült Államok (Általános Preferencia Rendszer) Az európai országokhoz képest lényegesen alacsonyabb adókulcsok és egyszerűbb jogszabályok jellemzik a térséget. A befektető szakképzett munkaerőt tud alkalmazni alacsony bérköltségekkel. Rendelkezésre álló adókedvezmények:  A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség; Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80%-ig; Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül; Az állóeszközök gyorsított amortizációja; 5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén; 30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye; 30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése; Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50 %-ig; A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja;  Kedvező adórendszer:  ÁFA – 20% (a termékek és szolgáltatók többsége) - 8% (napilapok, alapvető élelmiszerek) Kamat és osztalék adó – 20% Személyi jövedelem adó – 10% az éves nettó jövedelem 3.416.400 RSD alatti részére 15% az éves nettó jövedelem 3.416.400 RSD feletti részére Vállalati nyereség adó – 12% (2013 – tól) Ingatlan adó – 0,4 – 3% között (progresszív) Az olcsó és gyors cégalapítás mellett fontos kiemelni az országos szintű és önkormányzati befektetés-ösztönző támogatásokat, amiket többnyire az újonnan létrehozott munkahelyek száma alapján számolnak. A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent; Szerbiában a Kft. (d.o.o.) a leggyakrabban alkalmazott vállalkozási forma; Alapítója lehet magán- vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt; Cégalapítás esetén legcélszerűbb helyi ügyvédi irodához fordulni; A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (www.apr.gov.rs); Szerbiának több szabadkereskedelmi megállapodása van, többek között az Európai Unióval, Oroszországgal, Törökországgal, Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal is, melyek lehetővé teszik több áru vámnélküli behozatalát/kivitelét. Egyre több EU-s forrás nyílik meg Szerbia számára is, amelyek lehívhatók nagyobb beruházásoknál.

Vajdaság Vámmentes övezetek Ipari övezet A külföldi és hazai befektetések vonzásának előfeltétele, hogy a helyi önkormányzatok terepmodelleket készítsenek és meghatározzák azon térségeket, amelyek alkalmasak ipari építésre.  Az önkormányzatok feladata a kedvező üzleti környezet megteremtése és különféle pénzügyi ösztönzések biztosítása, valamint ipari hasznosításra előkészített területek kijelölése, közlekedési infrastruktúrával és közművesített befektetési területek biztosítása. A befektetők számára a községet a termőföldek és építkezésre kijelölt lokációk kedvezőbb ára valamint a községi közigazgatási procedurákban a felgyorsított ügyintézés teszi vonzóbbá.   Szerbiában számos ipari övezet van, de csak az elmúlt néhány évben kezdenek a helyi önkormányzatok jogi személyeket hozni létre, amelyek e térségeket kezelik és marketing akciókkal támogatják. Ipari övezetek/parkok létrehozását különböző területi egységek tudják kezdeményezni:  - kormány (fejlesztési terv formájában) - önkormányzat magánszektor. Szerbiában 11 vámmentes övezet található, amelyek a Vámmentes övezetről szóló törvény alapján működnek (Pirot, Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek, Sabac, Kragujevac, Uzice, Smederevo, Nis, Krusevac i Svilajnac).  Az első ipari parkok Szabadkán és Versecen létesültek.  Emellett meg kell említeni, a Belcsény önkormányzat és a Lafarge cég példáját. Az önkormányzat és a cég együttműködési megállapodást írt alá a befektetések közös vonzásáról, és megalakította a köz-és magánszféra partnerséget, amelyben az önkormányzat termőföldet biztosit, a Lafarge vállalat pedig a befektetők vonzásán és a helység fejlesztésén, valamint megfelelő promóción dolgozik. Észak- Vajdaságban több ipari zóna (Szabadka, Horgos, Magyarkanizsa, Zenta, Topolya, Kishegyes) és vámmentes övezet (Szabadka) található, melyek különböző zöld- és barnamezős területekkel, kedvezményekkel és támogatásokkal várják a beruházókat.

Vásárok, szakmai tanácskozások, konferenciák és üzleti találkozók Vajdaság Vásárok, szakmai tanácskozások, konferenciák és üzleti találkozók Újvidék – mezőgazdasági, befektetési, megújuló energiaforrások, vadászat, halászat és idegenforgalom Szabadka – gazdasági, építőipari, élelmiszeripari Bácstopolya – mezőgazdasági, élelmiszeripari Nagybecskerek - gazdasági, építőipari, élelmiszeripari Kikinda - gazdasági, építőipari, élelmiszeripari Zombor - - gazdasági, építőipari, élelmiszeripari A közvetlen megkeresések alapján történő partnerkeresés, kapcsolatteremtés és tárgyalások cégbemutatók szervezése mellett, a KRÜH Vajdasági irodái a hazai vállalkozók részére vásárokon való megjelenést, szakmai tanácskozásokon, konferenciákon, üzleti találkozókon való részvételt is biztosítanak. A legismertebb és az NGM által támogatott vásárok az Újvidéki Mezőgazdasági Vásár és a Belgrádi Technika és Epítőipari Vásár valamint a Szabadkai Gazdasági-Építőipari-Élelmiszeripari vásárok, de a magyarországi vállalkozók szemszögéből egyre jelentősebbek és vonzóbbak a Bácstopolyai, Nagybecskereki, Kikindai és Zombori vásárok is. A vásári szerepléseket általában Konferencia és üzleti találkozó is követi, amelyeken előre egyeztetett kétoldalú tárgyalásokat is szervezünk.

Vajdaság Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Losonc Krisztina Vajdaságban két KRÜH-i Iroda üzemel. Szabadkán, amelynek területi fedettsége Vajdaság északi felét öleli fel, három központi városra bontva: Szabadka (községek: Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Topolya, Kishegyes) Zombor (községek: Zombor, Apatin, Kúla, Hódság) Kikinda (községek: Kikinda, Törökkanizsa, Csóka) És Újvidéken, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetének adminisztratív központjában. Belgrád után Szerbia második legnagyobb városa. A szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Területi fedettsége Vajdaság déli részét öleli fel, három központi városra bontva: Újvidék Nagybecskerek Pancsova Losonc Krisztina krisztina.losonc@crbnetwork.eu Csáki Mihály mihaly.csaki@crbnetwork.eu