Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi csapatverseny Szent István Gimnázium 2016-2017 Március 22.

Kossuth Lajos Általános Iskola Budapest, XVII.kerület Erzsébet krt.56. Készítette: Tószegi Tamás Bánhegyi Ádám Vincze Attila Felkészítő tanár: Ladányi Marianna

Témája A lakóhely vagy környékének természeti értékei: Rákos-patak

A Rákos-patak, Rákosmente és részei nevének eredete Bél Mátyás szerint az összejövetel, gyülekezés szóból ered a neve. Megemlít egy szláv mondást, mint fő bizonyítékot: „Po Rákossi mandri Páni..” vagyis „Országgyűlés után jön meg az urak esze”. A patak neve azonban a magyar rákokban bővelkedő és vízfolyás összetételéből keletkezett.

Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos- patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő, stb.).

Első információink a patakról A Rákos-patak kialakulása 20 000 éven belül a legutóbbi jégkorszak befejeződése utáni időre, 12 000-16 000 évvel ezelőttre tehető. 1061-ben említik először, amikor Ottó Somogyi ispán felsorolta a monostor birtokait.

1347-ben Pécelen, az Alsómalomról és seregély fogó helyről is van adat. 1277 és 1540 között Rákosmezején több országgyűlést is tartottak, ami valahol a patak partján terült el.

A patak útja A Rákos-patak 44 km hosszú patak, amely a Gödöllői-dombságból ered és a Dunába torkollik. A Gödöllői-dombságban, Szada határában ered. A Fiók-Rákos patakkal ömlik össze. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapestre, a XVII. kerületbe. Rákosmentét elhagyva a X; XIV. és a XIII. kerületén átfolyva ömlik végül a Dunába.

Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapestre, a XVII. kerületbe. Rákosmentét elhagyva a X; XIV. és a XIII. kerületen átfolyva ömlik végül a Dunába.

Hasznosítás Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével.

A XVIII. században a Pest határában lévő mocsarakat lecsapolták, és a patakot szabályozták. Pest város vezetése a XIX. század elején elhatározta, hogy a Rákos-patak vízével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi kiállításra el is készítették.

Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy XIV. századi oklevélben van. Nyomon követhető az intenzív malomhasználat a középkortól egészen a gőzmalmok elterjedéséig, ezzel párhuzamosan a vízimalmok alkonyáig.

Szennyezettsége A vízminőség magától is javulni kezdett, sokat segített, hogy megépült a Rákosmenti fő szennyvízgyűjtő csatorna. Sajnos még így is találkozhatunk illegális szennyvíz bekötésekkel. 2015. január 27-én rozsdás vizet engedtek a Rákos-patakba, ezért vörösre színeződött annak egy szakasza.

Élővilága Több régi forrás megemlíti, hogy teknősök, vízi madarak és halak éltek a területen. Manapság, az egykor halakban gazdag vízű patakban nem találjuk meg az egykor nagy számban előforduló angolnákat és egyéb halakat.

A patakban élt halak: bodorka, amur, dévérkeszeg, ponty, ezüstkárász, réti-vágó csík, törpeharcsa, naphal. A patakpart jellegzetes növénye: borókás nyárasok, tölgy-kőris-szil ligeterdők.

Felhasznált irodalom www.geocaching.hu www.rakosmente.hu www.ragacs.szie.hu közvetlen környezetünk a XVII. Kerület

Köszönjük a figyelmet!