Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A hódító Róma.
A polisz születése.
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
SPÁRTA Egy másik görög út.
Hatalmi átrendeződés Európában. ( )
Római Köztársaság.
A közt. válságának okai Róma egy világbirodalom központja lesz
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
A haditechnikai K+F és a haderőfejlesztés Haditechnikai kutatás Ajánlatok Kül- és bel- politikai helyzet Védelmi (szövetségesi) követelmények Nemzet-
A római császárkor Előadó: Máthé Gergely. A római császárkor Előadó: Máthé Gergely.
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A római köztársaság válsága
Róma háborúi.
A császárság kr. e. 27.–kr. u korszak: principátus (kr. E. 27 – 282-ig) Álcázott egyeduralom a köztársasági intézmények formális működése mellett.
A polgárháborúk kora.
A nagy népvándorlás.
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Iugurtha elleni háború 1.
AUGUSTUS.
Csaták, hadvezérek, katonák
A királyság és a köztársaság kora
Rabszolgák.
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
A bethleni konszolidáció Magyarország az 1920-as években.
A császárság első századai. A Julius-Claudius dinasztia (Kr.u )  Augustus †  sajátos forma alakul ki  adoptálás  Előnyős mindkét fél számára.
Caius Julius Caesar Kr. e. 100Kr. e július 13. – Kr. e. 44. március 15. július 13Kr. e. 44 március 15 Kr. e. 100július 13Kr. e. 44 március 15.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
Római császárkor válsága. Gazdasági válság Hódítások elmaradása Kevesebb rabszolga Kevesebb adóbevétel Elszegényedés Áremelkedés Csökkenő termelés Megszűnő.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A római köztársaság válsága
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A HARMADIK BIRODALOM.
A római hadsereg Órai vázlat.
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Az egyeduralom létrejötte
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Szövetségi rendszerek
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A polisz születése.
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé

A válság megoldási lehetőségei I. A régi rendszer szerinti elképzelés A föld nélküli tömegeket letelepíteni A letelepítettek katonák lesznek Újra erős lesz a birodalom II. Radikálisan új elképzelés Cél a katonaság megerősítése Zsoldosokként alkalmazni a plebset Majd katonai szolgálat után letelepíteni őket

Összegzés: A Gracchusok kísérlete (I. megoldás) nem sikerült (a hadsereg gondja nem oldódott meg) Az ellentétek elmélyültek (politikai gyilkosságok) Polgárháború veszélye Két politikai „párt”: Régi elit (senatori rend): optimaták (változások elutasítása) Új elit (lovagrend): néppárt (reformok jelszavával politikai hatalom)

Marius reformjai Kr.e. 105. ok: a hadsereg válsága → a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek katonáskodni → Róma külpolitikai kudarcai (Numidia) A reform: vagyontalanokból álló zsoldoshadsereg 16 évig tartó szolgálat zsoldért, ellátásért leszerelés után veteránként földet kapnak coloniákon egységesítette a fegyverzetet, rendszeres kiképzés mozgékonyabbá tette a légiókat » 5 évig volt consul ↔ köztársasági elvek

Római katona

A régi és új haderő jellemzői

Az új rendszer veszélyei A katonák függenek a hadvezértől, mert csak ő érdekelt a letelepítésükben A hadvezér lehetőséget kap a tőle függő katonákra támaszkodva az államhatalom megragadására

Sulla diktatúrája Kr.e. 82-79. ok: Mithridatész lázadása Keleten Sulla (senátori párt) a hadsereg élén zsoldosaival Róma ellen vonult ↔ leszámol a néppártiakkal, Mariusszal megoldja a külpolitikai konfliktust Kis-Ázsiában » korlátlan ideig diktátorrá választatta magát korlátozta a néptribunusok hatalmát növelte a szenátus létszámát híveivel (600 fő) feketelista az ellenfelek ellen → gyilkosságok Kr.e. 79-ben lemondott a hatalomról

Újabb gond: a szövetséges háború Újra néptribunusi javaslat: polgárjog a szövetségeseknek  Meggyilkolják  Szövetségesek lázadása Kompromisszum: a fegyvert letevőknek megadják a polgárjogot  Egységes Itália kialakulása

A rabszolgafelkelések kirobbanásának okai Róma hódító hadjáratai→rabszolgák száma nő Belső ellentétek a „szabadok” között – polgárháború A rabszolgák helyzete értéküktől függött

A rabszolgák értéke és helyzete (rabszolga = beszélő szerszám)

Spartacus felkelése Kr.e. 73-71.

A Spartacus- féle rabszolgafelkelés helyszín: capuai gladiátoriskola vezér: Spartacus irány: először É (Pó völgye) majd Szicília Legyőzője: Crassus és Pompeius Következmény: Kegyetlen megtorlások Rómában † A rabszolgák helyzete enyhült (jobb lett) A győztesek személyes befolyása óriási A köztársaság tovább gyengül