„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása Pécs 2007. 03. 23.

A fogalom megközelítései A közösségfejlesztés: Mindennapi embereknek mindennapi képességeire támaszkodik, hogy együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, irányítsák a társadalmi, gazdasági és politikai kérdések megoldását. A közösségi munka összpontosít: az emberek közötti kapcsolatokra intézményekre (állami és magán) és döntéshozókra

A fogalom megközelítései Közösségfejlesztő folyamat legfontosabb prioritása: hatalomhoz juttatás és képessé tétel

A fogalom megközelítései A fejlesztő munkafelfogása: „Úgy fogtam fel a munkámat, hogy egyengetnem kell a Mi és az Ők közötti utat, vagyis egy munkakapcsolatot kell építenem, és tovább kell erősítenem azt a közös felismerést, hogy maguk a lakosok a fő erőforrás, ők vannak a legjobb helyzetben a kezdeményezéshez, ők a legalkalmasabbak a bizalomépítésre.” – egy közösségfejlesztö A közösség fejlődése: A közösségfejlesztés során a közösség fokozatosan önállósodik, függősége a fejlesztőtől csökken. A bizalom és barátság megmaradhat, de mind kevésbé van szükség a fejlesztő jelenlétére. A folyamat elindítója végül ráébred, hogy feladata véget ért, mert a közösség tagjai nélküle is megoldják problémáikat.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek Aktivizálás Helyzet feltárása Közösség feltárása Megoldandó feladatok Intézményépítés Partnerek megkeresése és aktivizálása Munka koordinálása:

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek Első fázis: Az aktivizálás /moccantás/ . A lakosság és szervezeteinek bevonása: az érintett körzet megszervezése kapcsolatfelvétel a kommunikáció kereteinek kialakítása. szerepek: kezdeményező, bátorító, ösztönző, interjú készítő, nyilvános beszélgetéseket facilitáló, a folyamat kibontakozását módszertanilag segítő szakember.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek A második fázis a helyzet feltárása. Társadalmi - gazdasági diagnózis felállításában a közösség nem szakember tagjai is aktív szerepet vállalnak, hiszen e tudást elsősorban nekik kell birtokba venniük. A legfontosabb ismeret: a közösség önmagáról való tudásának feltárása és a problémák azonosítása, Egyéb ismeretek : helytörténeti, településszociológiai, statisztika, valamint a szakterületi és fejlesztési anyagok feltárása, s e tudás közösségi használatba vétele is. Szerepek: koordináló, támogató, megerősítő, szakértő.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek A harmadik fázis: A közösség véleményének, késztetéseinek és cselekvési potenciáljának feltárása és a problémák mellé rendelése. Itt az a lényeg, hogy ezt a folyamatot nem a fejlesztő, hanem – szükség esetén, az ő segítségével - a közösség maga végzi. Szerepek: módszertani szakértő, szervező.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek A negyedik fázis: A feltáruló feladatok közös rangsorolása, a problémamegoldó folyamatok tervezése, a cselekvési terv és az önsegítő projektek készítése. Fejlesztői szerepek ebben a fázisban: elemző, tervező, fejlesztő.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek Ötödik fázis az Intézményépítés: új szervezetek életre segítése a helyi közösségben, képzések, a cselekvéshez szükséges attitűd kialakítása és a technikák elsajátítása, különböző helyi tevékenységek (projektek) beindulása, információs rendszer kialakítása, a nyilvánosság fórumainak létrehozása. A nyilvánosság érdeklődésének felkeltése, PR tevékenység. Az önszervező folyamatok életben tartása, segítése. Szerepek: tanácsadó, módszertani szakember, képző, szakértő.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek A hatodik fázis a belső és külső partnerek megkeresése és aktivizálása: kapcsolatszervezés, hálózatépítés a helyi, országos és nemzetközi szervezetek között, konfliktuskezelés, érdekérvényesítés. Szerepek: kapcsolatszervező, hálózatépítő, konfliktuskezelő, tárgyaló, agitátor, „ügynök”, „ügyvéd”, megbízásos tárgyalófél („követ”), stb.

Közösségfejlesztő folyamat és szerepek A hetedik fázis a szerteágazóvá vált munka koordinálása: az esetleg elakadó megvalósítások továbblendítése, a megvalósult folyamatok értékelésének és a továbblépés tervezésének segítése, szakmai segítségnyújtás a lokális társadalomfejlesztés szellemi infrastruktúrájának megteremtésében, a döntéshozók és a jogalkotás befolyásolása. Szerepek: koordináló, facilitáló, lobbizó, érdekképviselő, tanácsadó, stb.