Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története A görögök Platón: Kratülosz Arisztotelész: De interpretatione A sztoikusok Dionüsziosz Thrax: Techné grammatiké Alapfogalmak: konvencionalizmus, naturalizmus, analógia, anomália, grammatika, paradigma, koiné. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története A rómaiak M. T. Varro: De lingua latina Cicero, Quintilianus: szónoklattanok Aelius Donatus: Ars maior, Ars minor Priscianus: Institutiones grammaticae Alapfogalmak: oratio, „hagyományos” grammatika. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

Egyéb, ókori nyelvészeti vizsgálódások India: Panini 4000 szútrája Arab nyelvészeti hagyomány Kínai nyelvészeti hagyomány Alapfogalmak: szakrális funkció, deskriptivizmus, sandhi. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története A középkor A modisták (spekulatív skolasztikus filozófia) Az Edda függeléke Arab, héber nyelvészet Alapfogalmak: septem artes liberales (trivium), lexikográfia. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története A reneszánsz Anyanyelvi nyelvtanok (olasz, spanyol, magyar stb.) Könyvnyomtatás (a nyelvtan- és szótárirodalom fellendülése) 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története A felvilágosodás Racionalista és empirista megközelítések A Port Royal-i grammatika (1660) Az összehasonlító filológia megjelenése Alapfogalmak: univerzális nyelvtan, nyelvrokonság. Claude Lancelot és Antoine Arnaud 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

A nyelvészet hajnala: a XIX. sz. Összehasonlító történeti nyelvtudomány (F. Bopp, J. Grimm, R. Rask) A klasszikus tipológia (W. Humboldt) Az újgrammatikusok (H. Paul) Amerikai antropológiai nyelvészet (F. Boas, E. Sapir) Saussure 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

Saussure munkásságának lényege A nyelv: struktúra Dichotómiák: Nyelv és beszéd (langue et parole) Szinkrónia és diakrónia (synchronie et diachronie) Jelölő és jelölt (signifiant et signifié) Szintagmatikus és asszociatív tengely 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

Főbb irányzatok a XX. század második harmadáig Európai strukturalizmus Prágai nyelvészkör (R. Jakobson) Koppenhágai iskola (L. Hjelmslev) Amerikai strukturalizmus L. Bloomfield 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

A generatív nyelvelmélet megalkotása: Noam Chomsky munkássága 1957: Syntactic Structures Alapfogalmak: generálás, kompetencia, performancia, újraíró szabály, mélyszerkezet, felszíni szerkezet, közvetlen összetevős ábrázolás, transzformációk 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története Alternatívák Nem transzformációs generatív iskolák Szociolingvisztika Korpusznyelvészet Kognitív nyelvészet (…) 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története