A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. – a Mohácshoz vezető út, – a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: – a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570), – a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: – a Török Birodalom helyzete a XVI. században, – a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, – hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai.   Emelt szint Összetartó erők a három országrészben (török elleni védekezés, gazdaság, vallás): – a nemzetközi munkamegosztás és agrárkonjunktúra gazdasági és társadalmi hatásai, – a három részre szakadt Magyarország gazdasági és társadalmi helyzete, tulajdon­vi­szonyai, – a reformáció hazai elterjedésének színterei, irányzatai, kimagasló alakjainak tevé­keny­sége, – a hazai reformáció kulturális és társadalmi hatásai, szerepe a magyar társadalom identitásának megőrzésében. A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban: – a magyar rendi mozgalom ideológiája (Szentkorona-tan, Hármaskönyv), – a Bocskai-szabadságharc rendi és vallási mozgatórugói. Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II: Szulejmán, Fráter György, 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, Mohács, Eger, Szigetvár, Várad A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

V. Károly Habsburg európai túlhatalom II. Lajos Habsburg Ferdinánd Habsburg ellenes európai szövetség Habsburg Mária I. Ferenc

A mohácsi katasztrófa okai Nemzetközi támogatás hiánya Katolikus egyház problémái (reformáció) Nemzeti összefogás hiánya Gyenge központi-királyi hatalom Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés 1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése Feudális keretek erősek (Werbőczy Hármaskönyv)

» kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok Mohács után 1526-1541 A török Mohács után Budára megy, majd kivonul az országból Szapolyai: köznemesi támogatás (rákosi végzés) ↕ Habsburg Ferdinánd: főnemesi támogatás (házassági szerződés) » kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok 1529 a török ismét az országban» 2 részre szakadás

Kettős királyválasztás 1526. aug. 29. mohácsi csata A király halála  nincs utód  kettős választás  1505os 1506,1515ös Rákosi végzés- Hivatkozik a re hivatkozik házasodási-családi szerződésre Szapolyai János Habsburg Ferdinánd Erdély vajdája osztrák főherceg Magyar király:1526-1540 Magyar király:1526-1564 Kettős királyválasztás

Polgárháború Tízezer zsoldos Ferdinánd - segítség V. Károlytól Tízezer zsoldos 1527 Tokajnál döntő győzelem  Ferdinánd koronázás Szapolyai Erdélybe, majd Lengyelországba menekül Segítségkérés a franciáktól és Velencétől A törökhöz irányítják: 1528 - török segédhadak  Tiszántúlt visszaszerzi Szapolyai V. Károly

„

A „szulejmáni ajánlat” Szapolyai kényszerhelyzetben van ha vissza kívánja országát szerezni  Habsburgokkal szemben Szulejmán a gyengét támogatja az erősebbel szemben  A török hadak felvonulási területévé süllyedt Magyarország

A kiút nélküli ország  Buda ellen vonul Előtte János hűbér esküt tett 1529 Szulejmán ismét Magyarország földjén  Buda ellen vonul Előtte János hűbér esküt tett Szulejmán Budát Jánosnak adja  az ország 2 részre szakad Utána a török Bécs ellen indul  sikertelen ostrom A török kudarca  Szapolyai helyzete romlik A bárók hol egyik, hol a másik „párton” állnak 1532 újabb kísérlet Bécs ellen vonulni - Kőszeg (Jurisics Miklós) sikeres védelem A kiút nélküli ország

1538, a váradi béke Kiegyenlített erőviszonyok, értelmetlen harc  Váradon egyezséget kötnek Ferdinánd és Szapolyi Pontjai kölcsönösen elismerik egymás királyságát (az ország jogilag is megosztottá válik) Szapolyai halála után Ferdinándé az egész ország ha örököse születne, akkor is János megnősül (59 éves)  neje Izabella, a lengyel király lánya  János Zsigmond (örökös)  1540: Szapolyai János meghal

A váradi béke záradéka

1541. 08. 29. 1540 János halála előtt megesketi híveit  királlyá választják János Zsigmondot Válasz: Ferdinánd támad  érvényesíteni kívánja jogait 1541 zsoldosokkal Buda ellen vonul Fráter György Szulejmántól kér segítséget Szulejmán legyőzi Ferdinándot – Buda megmenekül Csellel elfoglalja Budát Izabellának, és a csecsemőnek Erdélyt adja az ország 3 részre szakad

Martinuzzi (Fráter) György: Horvát származású, szegény családból született. Udvari szolgálat után pálos szerzetes. 1534-től váradi püspök. A kiskorú János Zsigmond gyámja. Magyarországot akarja egyesíteni és Erdélyt megszervezni. 1551-től esztergomi érsek és bíboros. Politikáját gyanakvással szemlélik, Castaldo 1551-ben Alvincban megöleti.

Magyarország 1526 és 1540 között

1541 az ország 3 részre szakadása 1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön 1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása » az ország 3 részre szakadás A Királyi Magyarország (Pozsony) → Habsburg befolyás – Ferdinánd 2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár) → török függés - János Zsigmond 3. A Török Hódoltság (Buda) → török irányítás, adózás…

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

Az önálló Erdélyi Fejedelemség Erdély és a Partium » török hűbéres állam Évi meghatározott adót fizet a töröknek Fejedelmet csak a török szultán engedélyével választhatnak. Nem folytathatnak önálló külpolitikát A belpolitika viszont teljesen önálló elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és pénzügy a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző lakossága : magyar, székely, német (szász), román a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et (1437 óta) a rendiség viszonylag gyenge volt

Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete

Erdély a XVII. század első felében

Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai

A hódoltság területe

A hódoltsági terület ( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része ) a török birodalom legészakibb tartománya katonai alapon rendezték be közigazgatási egységek : o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is o szandzsák - élükön a bég fontos hivatalok: defterdár, mufti, kádi a meghódított föld a szultáné

A jobbágyság terhei a hódoltságban

A falvak pusztulása Magyarországon

A királyi Magyarország nyugati és északi országrészek (Felvidék-Délvidék) védelmét 6 főkapitány (100 végvár - 15-20 ezer katona) a politikai és igazgatási rendszer átalakul » új központi hivatalok: a helytartóság a közigazgatást szervezte + megalakultak a kormányszékek az udvar az országon kívülre kerül (Bécs) a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge) de az országgyűlés elvesztette jelentőségét gazdaság : megnő a majorság szerepe

A királyi Magyarország államszervezete

Becslések a népességszám alakulására

Kísérlet az ország egyesítésére 1541 - gyalui egyezmény (Ferdinánd, János Zsigmond) Kárpótlás fejében lemond János Zsigmond és átadja a koronát. Ferdinánd ígéretet tesz az ország megtartására és Buda visszavételére Az első várháborús időszak  Buda körül megerősödik a török (1543-47)Visegrád, Nógrád, Hatvan, Simontornya elfoglalása 1547 Ferdinánd és a török békét köt Újabb kísérlet - 1549 nyírbátori egyezmény a gyalui alapján 1551 Castaldo zsoldosokkal Erdélybe érkezik Fráter lépése - taktikázni kényszerül a török miatt (hintapolitika) Alvincban Castaldo emberei megölik

Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)

Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír Várháborúk részek elszakítása Egykorú metszet után, Ortelius „Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen” cz. műve nürnbergi 1603-iki kiadásából. Erdély hódoltatása 1552 Drégely Szondi György Ali budai pasa Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír Szolnok 1552: Eger várának sikertelen török ostroma : Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz. Nyáry Lőrinc

Várháborúk 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinápolyi-béke A Habsburg és a török szentesíti a fennálló helyzetet.