HUNOK A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű nomád nép tagjai voltak. A Kárpát-medencei központú Hun Birodalom jól ismert az írott forrásokból, a hunok társadalmáról azonban viszonylag kevés feljegyzéssel rendelkezünk.

Eredetük 375 körül a Volga vidékén megjelent Belső-Ázsia felől az első nomád lovasnép, a hunok. Ezzel megindult a népvándorlás, amelynek végső következménye a Római Birodalom felbomlása lett. A hunok nyelve és származása ma is vitatott kérdés. Egyik korábbi származáselméletük azonosítja őket azzal az ázsiai nomád hiung-nu néppel, amely a Kr. e. 3-2. században a Kínai Birodalmat támadta és a Nagy Fal felépítését kikényszerítette. Egy bizonyos: az európai hunok török nyelvet beszéltek, személyneveik ugyancsak törökök - etnikailag pedig kevert közép-ázsiai - török és mongol - nép lehetett.

Kinézetük A korabeli európai - érthető módon erősen túlzó - leírások szerint a mongolokhoz hasonlítottak. Kis termetű, ijesztő torzalakokról írnak a krónikák: nyakuk vastag, válluk széles, törzsük erős; lóra termett rövid, görbe lábuk járásra nem alkalmas; arcuk sötét, szemük fekete pont, alig látszik ki az arcból; szakálluk nincs. A kortársak úgy vélték, azért nem nőtt ki a szakálluk, mert a gyermekek arcát bevagdosták, hogy félelmetesebbek legyenek.

Hódításaik A hunok szövetségbe kényszerítették a leigázott germán és más népeket, Pannóniában véget vetettek a római uralomnak, támadták és adófizetésre kötelezték a birodalom keleti tartományait, a lakosságot rabszolgának hurcolták el. A császári udvar az adókat - jóllehet a békét vásárolták meg vele - úgy tekintette, mint zsoldfizetést, a hun királyok római hadvezéri címeket is kaptak. Így történhetett, hogy a kényszerűségből hivatalosan is átengedett területek fejében hun csapatok többször is feltűntek a római hadsereg zsoldosaiként.

Hun birodalom Attila alatt Attila az Isten ostora A birodalom virágzása Attila (434-453) idejére tehető, aki 445-ben meggyilkolta bátyját - a magyar irodalomból Buda néven ismert Blédát -, és az egész népet saját hatalma alatt egyesítette. Ez fordulópontot jelentett a Rómához való viszonyban is. Attila, bár római hadvezéri címet és újabb területeket kapott, már nem elégedett meg e szereppel. Kihasználva a 447-ben történt hatalmas földrengést, melyben Konstantinápoly falai is leomlottak, szövetséges és alávetett népeivel rátámadt a keleti tartományokra, megverte az ellene vonuló római seregeket, és győztesként teljesíthetetlen követelésekkel állt elő. Hun birodalom Attila alatt

A végső csata Róma ellen Róma nem fogadta el a feltételeket, mely a császár nővérének kezét és egész Galliát jelentette volna. A döntő összecsapásra, az ókori "népek csatájára" Galliában, Catalaunum mellett került sor 451-ben. Ennek a hihetetlenül véres ütközetnek azonban nem volt igazi győztese. Attila visszavonult Pannóniába, a rómaiak meggyengült seregének pedig nem volt ereje üldözőbe venni a hunokat. A hun és római haderő mozgása

A Hun birodalom hanyatlás A következő évben a hunok feldúlták és kifosztották Itália városait. Róma ostromáról állítólag csak az Attila elébe járuló pápa és a római előkelők kérésére tettek le. A hun király, "Isten ostora" azzal a fenyegetéssel vonult vissza Pannóniába, hogy még visszatér, de 453 tavaszán hirtelen meghalt. Halála után fiai egymás ellen fordultak, az alávetett népek fellázadtak, a Hun Birodalom felbomlott. A hunok megmaradt csoportjai szétszóródtak és elvegyültek más népek között.

Attila halála és temetése Réka királyné halála után, amikor a gyásznak vége szakadt, Attila egy Ildikó nevű szépséges szép lánnyal akart házasságra lépni. Nagy vidámsággal rendezték meg a lakodalmat, Attila maga is sokat ivott örömében, pedig egyébként mértékletes volt. Amikor álomra tértek, Attilának megindult az orra vére, s minthogy hanyatt feküdt, a vér a torkába folyt és megölte. Így halt meg ágyban, sebesülés nélkül a harcban dicsőséges király. Attila holttestét titkos éjjel temették, a föld mélyébe elrejtették. Fegyvereit, kincseit mind mellé tették a koporsóba. Az első koporsót aranyból, a másodikat ezüstből, a harmadikat pedig kemény vasból készítették. Ezzel azt fejezték ki, hogy Attila minden népet legyőzött, és a világ minden fényét és pompáját elnyerte. Amikor a rabszolgák a sírt betemették, egy sereg hun íjász körülvette őket, és mind egy szálig elpusztította azokat, akik a temetés helyét ismerték. Így aztán azok, akik temettek, találkoztak azzal, akit eltemettek. Attila sírját azóta sem találták meg, a hun királynak csendes a nyugodalma.