S e n k i s z i g e t e Jókai Aranyember című regényének helyszíne, a Senki – szigete, valóban létezett. A neve: A d a - k a l e h Az utókor számos fotó alapján ismerheti meg a szigetet. Ezek a képek nem tökéletesek, de talán megbocsátható, mert vagy nyolcvan – kilencven évvel ezelőtt készültek. A sziget, 1972-ben eltűnt.

Egykori térkép. A sziget, fent a Duna kanyarban látható. A kanyar fölött Magyarország, alatta Szerbia, jobbra fent Románia. A térkép alján lévő rajzok, a Vaskapu-szoros forgalmáról mesélnek.

Modern térkép-vázlaton a sziget. (I.) A Vaskapu-erőmű megépítésével, a sziget, a víz alá került.

Modern térképvázlaton maga a sziget (II.) Homok-pad Modern térképvázlaton maga a sziget (II.) Itt a település szerkezete is érzékelhető.

A sziget történelme, és legendája -A szigetet 1430-ban említik először. Akkor 2161 lakósa volt az ott lévő városnak. A sziget maga volt a település. A neve: Ada-kaleh = Ada - sziget. A név hangzása, de a történelme, a volt lakói, a török időkre emlékeztetnek: -A legenda szerint, valamelyik nagyvezír, vagy szultán, erre a kies szigetre költözött, legszebb háremhölgyével, Adelinával, becézve Adával. Ő lett a sziget névadója! A legenda vége szomorú: A lány nem volt boldog itt a szigeten, és egyszer, a vízbe ölte magát. -Jókai aranyembere Tímár Mihály, úgy jutott a szigetre, hogy a hajója, a sziget mellett zátonyra futott. Ezután itt is maradt, elvonulva a gonosz világ elől, boldog volt. A sziget Orsovától ~3km-re, a Vaskaputól ~10km -re volt. A szigeten lévő települést valamikor, Új-Orsovának hívták.

Mednyánszky László festménye az al-dunai Vaskapu-szorosról. A táj, meglehetősen félelmetesnek tűnhet, különösen egy olyan valaki számára, aki először jár e vad vidéken.

Az Al-Duna szakaszán - Magyarország felől nézve-, ezt a látványt nyújtotta a sziget, a Vaskapu – erőmű építése előtt.

Tényleg „szoros” volt az a Vaskapu-szoros! A képen látható kis sziget, nem az Ada-kaleh.

Ez is a Vaskapu-szoros, de a másik irányból nézve.

A d a – K a l e h Egy természeti csoda, egy elveszett Paradicsom! –írta valaki. Békés, idilli környezet annak, aki elakar bújni a világ szeme elől.

A képre odaírta valaki, hogy mely országok fogják közre, a Duna ezen szakaszát. Balra lent Ungarian; jobbról fent Szerbien; középen fent Rumanien.

Felvétel a szigetről, nem sokkal az elárasztása előtt. (Elárasztás előtt a szigetet kiürítették, és felrobbantották.)

A VASKAPU-ERŐMŰ Hossza 441m, szélessége 60m, magassága 33m. A sziget, 1972-óta elárasztva, mintegy 25 méter mély víz fenekén van. (Az erőmű teljesítménye: 1000 megawatt! ~ Mint két atomreaktor!)

T e g y ü n k e g y i d ő u t a z á s t, látogassunk el, az egykori szigetre!

Széchenyi emléktáblája ötlik a szemünkbe, aki az Al-Dunát Odafelé az út egy szakasza az Al-Duna partján vezet. Széchenyi emléktáblája ötlik a szemünkbe, aki az Al-Dunát szabályoztatta. Természetesen ez is, mélyen a víz alatt van.

Számos fotó maradt fenn a településről, és a lakóiról. Utcák, házak, vár, dzsámi, bolt, és természetesen vendéglátó hely, azaz: „Han” is van …. , vagyis, hogy volt a szigeten.

Áprily Lajos, egyi versében a szigetre emlékezett. ADA KALÉ Diákok voltunk. Vitt hajónk Turnu Severin felé. Tavaszi nap ragyogott, A tündér Ada Kalé. A házak és lakói, egy módos kisváros benyomását keltik.

A sziget lakói többségben törökök voltak. A férfiak fején, téveszthetetlen török fejfedő, a „fez”

Férfiak ünneplőben, a bazársoron. A törököknél, elmaradhatatlan a bazár!

Életkép a város boltja előtt A sziget lakói, sok kedvezményt élveztek a törökök alatt is, de a Monarchia idején is. Nem adóztak, vámot sem fizettek, sőt még katonáskodniuk sem kellett. Valóban, olyan sziget volt, ahol jó volt élni.

A b a z á r s o r r é s z l e t e Az előbbieknél kicsit kopottabb a hely is, a kép is!

Azt, hogy muzulmán0k lakták, bizonyítja a mecset és a minaret.

A mecset és a minaret, két eltérő nézőpontból. A szigetnek ezen a pontján a folyóról, a védőfalon át, egy kapun keresztül is, bejuthattak a településre. Baloldali képen alacsony, a jobboldalin magas a Duna vízállása.

A minaret erkélyéről a müezzin, imára szólítja a sziget lakósságát. A dzsámiban, az iszlám pap, kis zsámolyon ül. Ölében a Korán.

Erődítménye, azaz vára is volt a szigetnek. A v á r k a p u j a. A kapuban egy asszony a kislányával. A nő lefátyolozva, csadorban.

A várfal egy romos részlete, néhány helybéli alig kivehető alakjával.

A v á r f a l r é s z l e t e b e l ü l r ő l, r o m o k b a n.

Teilansicht (német) magyarul: Részletkép. Ez a kis épület, itt a parton, tán világító-torony volt a hajósoknak, mivel a szigetnek csak ezen az oldalán lehetett hajóval közlekedni. A fehérnadrágos, derékszíjas valaki, meglehet, a városka rendőre?

A s z i g e t k i k ö t ő j e, é s a p a r k o s í t o t t p a r t i s é t á n y. A képre rakpart van írva, de ez a szakasz semmiképpen nem annak látszik.

Tipikusan törökös képek. Aki járt Törökországban tudja, náluk az élet az utcán zajlik. /félig-meddig/

A kikötő (Landungsplatz) egy része, és a sziget, déli része (Südselte).

V É G E Horváth György S e n k i A fotókat a világhálóról csemegézte A témához stílusosabb: S e n k i