INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM II. Eger 2016-2017. első félév Dr. Komenczi Bertalan INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM II. Az információtól az információs társadalomig Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék

Információs forradalmak Az információ Információs forradalmak Információs gépek Az információs társadalom Az információtól az információs társadalomig

2.Az információs forradalmak Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Planetáris információs rendszerek Információs folyamatok a molekulák szintjén Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete A gépi információtechnológia korai formái

A planetáris információs rendszerek jellemzői: anyag és energia feldolgozása a randomizációval szemben, előre elrendezett információk (program) alapján. .. az információ másodlagos jelenség: az anyagi világ szervezettségéből származik, s létezése teljes mértékben függ attól.

1.A planetáris információs rendszerek Az irányítás szintje Processzor Program Első szint: élet Genetikai alapú társulási hajlam A sejt Genom Második szint: kultúra Kulturális társulások; emberi társadalmak A gerincesek agya Tanult viselkedés Harmadik szint: bürokrácia Bürokratikusan irányított társadalmi rendszerek A társadalom struktúrái Tervezett szabályok Negyedik szint: technológia Információs társadalom Az információs gép Tervezett algoritmusok 5

2.Az információs forradalmak Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Planetáris információs rendszerek Információs folyamatok a molekulák szintjén Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete A gépi információtechnológia korai formái

Az evolúciós elmélet 1. Az evolúciós elmélet - Darwin Az evolúció gondolatával előtérbe kerül az a kérdés, hogy az utódokban hogyan reprodukálódnak a szülők vonásai, illetve a fajra jellemző, de a szülőkben meg nem nyilvánuló egyéb tulajdonságok. Ezzel új dimenzió jelent meg a biológiai gondolkodásban: az élőlény megjelenési formája, tulajdonságai (fenotípus) mögötti rejtett háttértényezők, az élőlényt leíró „tervrajz" jellegének a vizsgálata. A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben

3. Az örökítő anyag keresése – Weismann, Avery, Schrödinger „Az öröklődés lényege egy specifikus molekuláris struktúrájú sejtmagbeli anyag átvitele". (August Weismann: Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen. (Jena, 1892) ... az öröklődésért felelős kémiai anyag viszonylag egyszerű, a kristályokhoz hasonlóan szerkezetben is képes lehet az élőlények szerkezetét és működését leíró hatalmas információmennyiség kódolására. The Physical Aspect of the Living Cell, 1944 Avery leírta azokat a kísérleteit, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy az örökítőanyag a kromoszómákban lévő nukleinsav, a DNS.

DNS 1953 James D. Watson Francis Crick 4. Az örökítő anyag keresése–a DNS szerkezetének megfejtése DNS 1953 James D. Watson Francis Crick Rosalind Franklin

A DNS szerkezete

Nukleotidbázisok (molekulamodellek)

A DNS-molekula replikációja

Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció 1.2.Az információfogalom értelmezései Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció genetikai kód DNS fehérjemolekula 1. Az információtól az információs társadalomig

Fehérjeszintézis A biológiai információáramlás

Az operonmodell A génaktivitás szabályozása

2.Az információs forradalmak Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Planetáris információs rendszerek Információs folyamatok a molekulák szintjén Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete A gépi információtechnológia korai formái

2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció 2.3.2 Az agy-számítógép metafora 2.3.3 Agy és tudatosság

Az agy-számítógép metafora Az agy-számítógép metafora illetve analógia jegyében alkotott magyarázó modellek szerint az emberi agy – akárcsak egy számítógép –információfeldolgozó szerkezet, és működésének megismeréséhez elsősorban az információfeldolgozásnak a részfolyamatait kell megértenünk. interface1 interface2 MUNKAMEMÓRIA

Az agy-számítógép metafora Minthogy a lélek minden tulajdonsága annyira függ az agyvelő és az egész test helyes megszervezettségétől, hogy ezek a tulajdonságok láthatólag azonosak magával a szervezettel: valóban jól megvilágított masina ez. Julien Offray de La Mettrie: L'Homme Machine 1748 There is no question that machines can think, because human and animal brains are precisely such machines. Searle, J. R.: Philosophy in a New Century Selected Essays. Cambridge University Press, Cambridge, 2008

A„komputácionalizmus” kultúrájának változatai 1. Egy megfelelő teljesítményű számítógép képes lesz majd az emberi személyiség minden jellemzőjének reprodukálására, beleértve a tudatot is. Eszerint a bitek világában a szemantika megjelenése mennyiségi kérdés; egy kellően összetett komputációs rendszer képes lesz értelmezni önmagát és a világot. 2. Egy megfelelő trükköket (önreprezentáció, önmagukba visszavezetett cirkuláris folyamatok, stb.) alkalmazó számítógép program hasonló lehet egy személyhez: nem csak szimulálja az emberi tudatosság komputációsan leírható elemeit, hanem valóban öntudatra ébredhet. 3. Létrehozható olyan információs rendszer (robot, program), ami azáltal rendelkezik a személyiség kritériumaival, hogy valós emberi lények magukkal egyenrangú entitásnak fogadják el (a Turing teszt).

„Az agy speciális helyzete abból adódik, amit az agy csinál „Az agy speciális helyzete abból adódik, amit az agy csinál.... Ez a speciális dolog pedig az információfeldolgozás, azaz a komputáció. Az információ és a komputáció az adatok mintázatában és logikai kapcsolataiban rejlik, amely független az adatokat hordozó médiumtól. ....... A vágyak és a vélekedések információk, amelyek szimbólumok konfigurációiban testesülnek meg. ....van olyan szerkezet, amely intelligens szimbólum-feldolgozóként képes működni. ...építhető olyan gép, amelynek racionális gondolatai vannak...

A szimbólumok valamilyen anyag fizikai állapotai, olyan anyagé például, mint a számítógépek csipjei vagy az agybeli idegsejtek. ....Ha a szimbólumot alkotó anyagdarabok megfelelő módon botlanak olyan további anyagdarabokba, amelyek egy másik szimbólumot alkotnak, az egyik gondolathoz tartozó szimbólumok egy másik, új szimbólumot alkothatnak, amely logikai kapcsolatban áll az előző gondolattal.” ....van olyan szerkezet, amely intelligens szimbólum-feldolgozóként képes működni. ...építhető olyan gép, amelynek racionális gondolatai vannak...

C R A A szobában serénykedő ember (Searle) úgy viselkedik, mint egy számítógép (illetve annak processzora): komputációs műveleteket végez formálisan meghatározott elemeken, azaz egy program aktuális megvalósulása. Bár helyes válaszokat produkál, vagyis bemenetei és kimenetei azonosak az anyanyelvi beszélőével, nyilvánvaló, hogy semmit sem ért a történetből. Searle szerint ebből kényszerítő logikával következik, hogy egyetlen, ezen az elven működő szerkezetben sem keletkezhet megértés ilyen módon.

2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció 2.3.2 Az agy-számítógép metafora 2.3.3 Agy és tudatosság

Agy és tudatosság 1.VILÁG 2.VILÁG Az emberi agy természettudományos képe egy rendkívül bonyolult elektrokémiai gépezetre utal, amely – a saját szerkezetében kódolt információk és szabályok alapján – determinisztikusan működik, és amelyben a szabad akarattal rendelkező, mindent átlátó és ellenőrző belső én illúzió, csupán a gépezet által kreált virtuális konstrukció. Szubjektív valóságészlelésünk szerint lelki jelenségeink az anyagi világtól különböző szellemi dimenzióval rendelkeznek, erre épülnek értékeink, döntéseink, morális felelősségünk és szabad akaratunk. Lélekkel rendelkező lényeknek érezzük magunkat, akik részesei egy anyagtalan, szellemi szférának, amelynek jelenségei csak a szubjektív tapasztalás számára hozzáférhetőek Korreláció? Kauzalitás? Azonosság?

Welche denkbare Verbindung besteht zwischen bestimmten Bewegungen bestimmter Atome in meinem Gehirn einerseits, andererseits den für mich ursprünglich nicht weiter definierbaren, nicht wegzuleugnenden Tatsachen, ich fühle Schmerz, ich fühle Lust, ich fühle warm, ich fühle kalt, ich schmecke Süßes, rieche Rosenduft, höre Orgelton, sehe Rot und der ebenso unmittelbar schließenden Gewißheit, also bin ich. Es ist in keiner Weise einzusehen, wie aus ihren, gemeint ist der Atome, Zusammenwirken Bewußtsein entstehen könnte... Milyen kapcsolat lehet az agyamban lévő atomok rezgése és a természettudományos értelmezés számára definiálhatatlan, mégis a legvalóságosabban létező tény között, hogy érzéseim és szándékaim vannak ? Elképzelhetetlen számomra, hogy az atomok kölcsönhatásaiból tudatosság bontakozhatna ki.

A probléma akkor jelentkezik, amikor bizonyos fajta "dolgokat" (mentálisakat) megpróbálunk másfajta dolgokkal (fizikaiakkal) összekapcsolni. A probléma pedig a következő: hogyan illesszük össze e kétfajta dolgot. Azonos természetűek lennének? A gondolatok/tapasztalatok/érzések is valamilyen módon anyag és energia lennének? Ha igen, akkor hogyan? (Itt kis szünetet tartok, és hagyom az olvasót elgondolkodni a kérdésen, hátha mirabile dictu elfogadható választ talál e problémára, amit eddig még senki nem tudott megoldani!)

Emil Du Bois-Reymond 1872 Stevan Harnad 2005 Azt kell hinnem, hogy az öntudat nem csupán ismereteink mai állása mellett nem vezethető le működésének anyagi hordozóiból – ami mindenki számára nyilvánvaló – , hanem a dolgok ismert természete szerint ezen az alapon soha nem is lesz megmagyarázható. Ich werde jetzt, wie ich glaube, in sehr zwingender Weise dartun, daß nicht allein bei dem heutigen Stand unserer Kenntnis das Bewußtsein aus seinen materiellen Bedingungen nicht erklärbar ist, was wohl jeder zugibt, sondern auch, daß es der Natur der Dinge nach aus diesen Bedingungen nie erklärbar sein wird. Nem tudjuk, hogy az agyműködés hogyan hoz létre érzéseket, még kevésbé, miért ... A tudatosság megjelenésének ez a hogyanja és miértje olyan feladvány számunkra, amit nem csupán most nem tudunk, de (további értesítésig) valószínűnek látszik, hogy soha nem fogunk tudni megérteni. We don’t know how brain activity could generate feeling. Even less do we know why. ... That is the how/why problem of consciousness, and it is something that we not only still don’t know but (until further notice) it looks like something we never will know.

 „….egyszerűen képtelenek vagyunk belátni, az anyagi események hogyan alakulhatnak érzetekké vagy gondolatokká, noha számos könyv, szembeszállva  Du Bois-Reymond-nal, egy csomó értelmetlenséget hord össze róla.” ERWIN SCHRÖDINGER  válogatott írásai (v.: Sz. Péter). Typotex Kiadó, Budapest, 2014, 335-336.o.

2.Az információs forradalmak Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Planetáris információs rendszerek Információs folyamatok a molekulák szintjén Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete A gépi információtechnológia korai formái

MITIKUS MIMETIKUS EPIZODIKUS Kognitív evolúció Kognitív technológiák Modern elme IKT: képernyők, szenzorok, adatbázisok, hálózatok Hálózati automatikus, gépi kogníció, MI? Gutenberg TEORETIKUS Külső memória eszközök: szimbólumkezelő technológiák eszközökkel támogatott kogníció Technikai evolúció Nyelv: nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció MITIKUS szimbolikus kogníció Mimézis: a test kommunikációs eszközként használata MIMETIKUS preszimbolikus kogníció Kulturális evolúció EPIZODIKUS Biológiai evolúció Kognitív evolúció

A mimetikus kultúra Epizódikus Mimetikus Főemlősök Korai emberfélék 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció. Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás. Főemlősök Epizódikus Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia A mimetikus kultúra 2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete

Mimetikus kultúra Külvilág Szociális szemantika A személy B személy .. a sajátos emberi kulturális környezet első történeti manifesztációja Szemiotikus készség ! A személy B személy Közös tudás, megosztott tapasztalatok A saját testtel való reprezentáció referenciális, vizuális, motoros A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

A mitikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Főemlősök intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus symbols evolved to mediate transactions between minds... 2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete

A narratív elmeszerkezet kialakulásával világunk egyszerre virtuálissá változott… Kognitív képességeink kibővültek a változtatható nézőpontok és közelítések eszköztárával….. Feltárultak az absztrakció határtalan lehetőségei Újonnan megszerzett kognitív eszközünk lehetővé tette mások elméjének közvetlen befolyásolását …

A teoretikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Teoretikus Főemlősök Korai emberfélék intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus külső memória eszközök Teoretikus Homo Tipograficus? Gutenberg 500 év

K T R A teoretikus kultúra Külső szimbolikus tár Külvilág A személy Külső emlékezeti mező Külső szimbolikus tár Exogramok Külvilág Szociális szemantika A személy B személy Engramok Engramok motor skills conditioned emotional responses perceptual learning semantic memories episodic memories A tudástartalmak külső reprezentációja K T R 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS TÁROLÓRENDSZEREK HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET MUNKAMEMÓRIA + metakognitív dimenzió A TUDATOSSÁG FÓKUSZA KÜLSŐ EMLÉKEZETI MEZŐ TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS TÁROLÓRENDSZEREK

Mimetikus Mitikus Teoretikus Epizódikus Információs forradalmak Merlin Donald 1991 Információs forradalmak Főemlősök Korai emberfélék Epizódikus 6 millió év Az új kommunikációs technikák átszervezik a gondolkodásmódot és a megismerés szerkezetét kulturális átadás Homo erectus Mimetikus 2 millió év Homo sapiens Mitikus 100 ezer év Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II. 2 ezer év Teoretikus Homo s. tipograficus Gutenberg 500 év Homo s. interneticus ? Hálózati 50 év Antropogenezis A kulturális evolúció szakaszai

Kognitív evolúció Fehérje alapú high-tech teoretikus kultúra posztmodern média-kultúra? IKT4 hálózati kommunikáció teoretikus kultúra Szilícium alapú elektronikus high-tech IKT3 írás mitikus kultúra Fehérje alapú high-tech IKT2 nyelv mimetikus kultúra IKT1 mimézis epizódikus kultúra A kulturális evolúció szakaszai A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete 42 42

Kognitív evolúció teoretikus kultúra mitikus kultúra mimetikus kultúra posztmodern média-kultúra? delokalizált, hibrid hálózati mátrix teoretikus kultúra külső memória mátrix mitikus kultúra lingvisztikai mátrix mimetikus kultúra kognitív-kulturális keretrendszer mimetikus mátrix kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe epizódikus kultúra meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás az elme kreatív mélyszerkezete a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok A kulturális evolúció szakaszai Antropogenezis 43 43

Kozmikus evolúció Biológiai evolúció MITIKUS MIMETIKUS EPIZODIKUS Automatikus, gépi kogníció, MI, szingularitás? Modern elme Hálózati Gutenberg TEORETIKUS Technikai evolúció MITIKUS MIMETIKUS Kognitív evolúció Kulturális evolúció EPIZODIKUS Biológiai evolúció Kozmikus evolúció

2.Az információs forradalmak Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Planetáris információs rendszerek Információs folyamatok a molekulák szintjén Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete A gépi információtechnológia korai formái

Információs forradalmak 5. A gépi információtechnológia korai formái Információs forradalmak 1. A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei 2. A távközlés forradalma (A Marconi-konstelláció kibontakozása) 3. A kép- és hangrögzítés forradalma 4. A műsorszórás forradalma

„Az új eljárás által nyújtott lehetőségek azonban hamarosan nyilvánvalóvá váltak, és mélyreható változásokat előidéző hatásai szintén megmutatkoztak, ugyanis a nyomtatás azáltal, hogy a szövegeket szélesebb körben hozzáférhetővé tette, igen gyorsan akkora hatóerőt biztosított nekik, amelyet nem lehet a kéziratokéhoz hasonlítani.”

1.A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei Az írásban rejlő lehetőségek teljes kibontakozását a nyomtatás tette lehetővé. The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man Marshall McLuhan 1962 A tapasztalatok feldolgozásának új módszere lehetővé tette a cselekvések és formaváltások jelentős felgyorsulását. 3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

2. A távközlés forradalma (A Marconi-konstelláció kibontakozása) XIX. század Elektronikus jeltovábbítás Morze-távíró - Samuel Morse, 1837/1844. Elektronikus hangtovábbítás Telefon - Alexander Gaham Bell, 1876. Jeltovábbítás elektromágneses hullámokkal Szikratávíró - Guglielmo Marconi, 1901. 3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

3. A kép- és hangrögzítés forradalma XIX. század Kémiai képrögzítés Dagerrotípia - Louis Daquerre,1839. Elektronikus hangrögzítés Fonográf - Thomas Alva Edison, 1877. Mozgókép-rögzítés Film - Auguste Lumiere, 1895. 3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

4. A műsorszórás forradalma XX. század Hangtovábbítás elektromágneses hullámokkal Rádió - 1906, Amerika Képtovábbítás elektromágneses hullámokkal Televízió - 1938, Európa Amerika 3 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

Technológiai determinizmus The medium itself that is the message,not the content! “trying to understand our technological environment” Understanding media 1964. 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

A média rejtett üzenete George Gerbner Társadalmi determinizmus The Man Who Counts the Killings Kultivációs elmélet A média rejtett üzenete 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása