Aranyi Péter Nemzetgazdasági Minisztérium A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény (UCP) előzményei, háttere, tartalma 2010.szeptember 9-10. Budapest Aranyi Péter Nemzetgazdasági Minisztérium

Áttekintés Kereskedelmi gyakorlatok és a belső piac – jelen és jövő Zöld Könyv a fogyasztóvédelemről az Európai Unióban Fejlődési potenciál vs. gátló tényezők – szerteágazó nemzeti szabályozások Fejlesztési irányok és várható hatások Javaslat egy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvről Az európai parlament és a tanács 2005/29/EK irányelve

Kereskedelmi gyakorlatok és a belső piac Institut für Europäisches Wirtschafts und Verbraucherrecht: A belső piac megfelelő potenciállal bír a határon átnyúló kereskedelem fellendítéséhez, de kül. gátló tényezők miatt nincs kiaknázva A kereskedelmi gyakorlatok, reklámok harmonizált szabályozása a leghatékonyabb eszköz A kereskedelmi gyakorlatok úniós keretszabályozása jelentős hozzáadott értéket képvisel: Ernyőfunkció Védőháló funkció Generálklauzulán alapuló szabályozás bevett európai gyakorlat (15 tagállamból 13 - 2001) Egységes szabályozás és egységes végrehajtás szükséges

Kereskedelmi gyakorlatok és a belső piac 2. Minden tagállam szabályoz valamilyen szinten, ennek közös halmaza kell, hogy egy feketelista alapja legyen – összehasonlító jogelemzés a fogyasztók a közös piac fontos szereplői, ehhez kell a szabályozásnak is igazodnia a versenyfolyamatokat a kínálati oldal kommunikációja nagyban befolyásolja – kínálati oldali információkezelés szabályozásának szükségessége Különbség tisztességes és nem kívánatos gyakorlatok között Ellentétes érdekek a harmonizáció szintje tekintetében (egységesség vs. szigor) Már létező másodlagos közösségi jog viszonya egy új rendelethez/irányelvhez

Zöld Könyv az Európai Unió fogyasztóvédelmének helyzetéről Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása elősegíti a fogyasztói döntések optimalizálását A határon átnyúló kereskedelem nyomást gyakorol a belső piaci versenyre – hatékonyságjavulás, versenyképesebb fogyasztói árak, javuló piacralépési feltételek Csak akkor valósítható meg, ha a vállalkozások és fogyasztók biztosítékot kapnak: keretszabályozás A tagállamok szerteágazó belső szabályai gátolják e célok elérését A meglévő irányelvek minimumstandarokat rögzítenek, a szigorúbb tagállami szabályozás lehetősége rontja az egységet, nem harmonizált területen még nagyobb eltérések (szabályozási elvek, módszerek lásd később) A belső piac nem használja ki lehetőségeit, bizonytalanság a fogyasztók és a vállalkozások részéről Egy megfelelően működő fogyasztói belső piac hozzájárul az EU céljainak megvalósításához – hatalmas fizetőképes kereslet van kihasználatlanul A korlátok felszámolásához harmonizálni szükséges a b2c reláció szabályait

Konzultáció a Zöld Könyvről 141 válaszadóból 114 egyetért a közösségi szintű reform szükségességével (minden tagállam és fogyasztói szervezet) vállalkozások szerint az inkonzisztens tagállami szabályok képezik a legfőbb akadályt a válaszadók támogatták egy keretszabályozás megalkotását a kereskedelmi gyakorlatok terén 12 tagállam és a civilek nagy része támogatja a kereskedelmi gyakorlatok teljes harmonizációját COM javaslatot tesz egy irányelv tervezet kidolgozására, főbb elemei: Magas szintű fogyasztóvédelem és maximumharmonizáció Egyszerűsítés és dereguláció Tisztességtelenség tág értelmézése Generálklauzula kettős teszttel (magatartás tisztességtelensége és fogyasztói hátrány) Feketelista Tipikus gyakorlatok kiemelt kezelése Nem érinti a termékbiztonság és a szerződéses jogok területét Másodlagos jog sérelme nélkül

Első lépés: helyzetértékelés A belső piac fogyasztói dimenziója fejletlen: a bonyolult szabályozás elriasztja a vállalkozásokat, bizalmatlan fogyasztók Nagy különbség a fogyasztói árakban közösségen belül (<20%) Flash EB: 55% nem találkozott határon átívelő reklámmal Csak 13% vásárol határon túl, fogyasztói bizalom 1991-es szinten áll Következmény: csökkenő verseny, fogyasztó nem a legjobb áron vásárol, piacra lépési korlát, elmardt GDP növekedés Akadályok: természetes (nyelv, távolság) és politikai (töredezett jogszabályi környezet) Minden tagállamban más szabályok, vállalkozások 47% szerint fő akadály Fogyasztók 68%-a tart az alacsony védelmi szinttől, 70% tart a csalástól, 79% bizonytalan az idegen szabályok miatt

Eltérő tagállami szabályok Kereskedelmi gyakorlatok szabályozási elve: „Contra bonos mores” : Ausztria, Németország, Görögország, Portugália tisztességes kereskedelmi gyakorlatok: Spanyolo., Franciao., Olaszo. helyes üzleti gyakorlat: Hollandia jogellenesség: Dánia, Finnország, Svédország A szabályozás hatálya: - Eredetileg b2b, mely utóbb átfogja a b2c relációt is: Németo., Ausztria Külön b2c szabályozás, közvetve hat rá a b2b reláció: Franciao, Spanyolo. b2c és b2b relációra alkalmazható közös szabályok: Skandinávia Szabályozási modellek: Generálklauzulán alapuló rendszer: Németo., Ausztria, Skandinávia, Belgium Polgári törvénykönyvekben szabályozó rendszer: Franciao., Olaszo., Hollandia Nincs egységes szabályozás: UK, Írország A ker. gyakorlatok megítélése tagállamonként eltérő (összehasonlító reklám BE, morális nyomás DE, gyermekek reklámban FN) Átlagfogyasztó megítélése (ECJ, DE, BE)

Cselekvési alternatívák értékelése Cél: akadályok felszámolása, fogyasztói bizalom erősítése, tisztességes vállalkozói magatartás, átlátható szabályok a vállalkozások számára Eredmény: növekvő bizalom, erősödő versenyhelyzet, makroökonómiai előnyök, jól működő belső piac Összhangban: Belső Piaci Stratégia, Fogyasztóvédelmi Policy, EKSZ Opciók: Status quo Specifikus megközelítés: több szektorális irányelv (Pro: adott problémát kezel, könnyebb megvalósítás, bevett gyakorlat, Contra: alacsony harmonizáció és védelmi szint, nem követi a piac fejlődését) Vegyes megközelítés: Keretszabályozás kiegészítve szektorális szabályokkal (Pro: átfogó, magas fokú harmonizáció, csökkenő akadályok, biztonsági háló, elv alapú megközelítés, Contra: kisebb a konszenzus esélye)

Javaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozására Elemek: Teljes harmonizáció Uniós szinten meghatározott tisztességtelenség fogalom és összetevők Generálklauzula, általános tilalom, átlagfogyasztó fogalma Kiemelt esetek: megtévesztés, agresszív gyakorlatok Magatartási kódexek Feketelista Arányosság elve: tisztességtelenség a tisztességes gyakorlat előírása helyett Átlagfogyasztó és nem tudatlan fogyasztó Fogyasztó ügyleti döntés jelentősen torzítja vagy torzíthatja

Az irányelv elfogadása

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve Szerződés 95. és 153. cikk magas szintű fogyasztóvédelem Határon átnyúló tevékenységek előmozdításához nélkülözhetetlen a ker. gyak. fejlődése A tagállami szabályozások eltérést mutatnak, akadályt keletkeztet a belső piacon Az akadályok felszámolása egységes fogyasztóvédelmi szabályokkal, a jogbiztonság elvének szem előtt tartásával lehetséges Az irányelv e célból közelíti a tagállamok szabályit a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos ügyleti döntéseit befolyásoló kereskedelmi gyakorlatok terén Közvetlenül védi a fogyasztók gazdasági érdekét, és közvetve a tisztességes vállalkozásokat az irányelvet sértő versenytársakkal szemben Hatálya nem terjed ki a versenytársak gazdasági érdekeit sértő gyakorlatokra (csak b2c), Bizottságnak meg kell vizsgálni a közösségi fellépés szükségességét e területen szintén nem érinti: szerződéses jog, szellemi tulajdonjog, termékbiztonság, közösségi versenyszabályok, pénzügyi szolgáltatások, ingatlanjog Különös közösségi jogi rendelkezések megléte esetén ez utóbbiak alkalmazandóak, vagyis kiegészíti a meglévő szabályozást, azzal, hogy az eddig nem szabályozott területeket is lefedi

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve Kritikája: B2b reláció hiánya (fogyasztó-versenytárs-közérdek, „Schutzzwecktrias”) Szabályozási szintek egymáshoz való viszonya Átlagfogyasztó definíciója Jogorvoslati szabályozás hiánya Felépítése: Célkitűzés Fogalommeghatározások Hatály Belső piac Generálklauzula Megtévesztő tevékenységek Megtévesztő mulasztások Agresszív kereskedelmi gyakorlatok Zaklatás, kényszerítés, nem megengedett befolyásolás Magatartási kódexek Végrehajtás + Guidance

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról - Áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztóval szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra alkalmazandó. - Ha a kereskedelmi gyakorlat a Magyar Köztársaság területén valósul meg, vagy a Magyar Köztársaság területén bárkit fogyasztóként érint. - Nem terjed ki hatálya: A szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre! (+nemesfémek, szellemi alkotások) - Külön jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő egyes területeken: Pénzügyi szolgáltatások Ingatlanok Egészségügyi, biztossági vonatkozások Környezet védelme

Fogalmak fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, vállalkozás: aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől, ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 3 szintű tagolás: feketelista – megtévesztő/agresszív gyakorlatok – generálkluzula 1. szint: Generálklauzula Generálklauzula használata: Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Mikor tisztességtelen? egyfelől a magatartás sérti a szakmai gondosság követelményét, másrészt ténylegesen, vagy potenciálisan alkalmas a fogyasztói magatartás torzítására szakmai gondosság követelménye: az ésszerűen elvárható szintű szakismeret illetve a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondosság fogyasztói magatartás torzítására való alkalmasság: a gyakorlatnak érzékelhetően rontani kell a fogyasztónak az áruval kapcsolatos, a szükséges információkon alapuló tájékozott döntés meghozatalára vonatkozó lehetőségét, egyúttal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, melyet egyébként nem hozott volna meg, vagy alkalmas arra, hogy ezt a hatást elérje

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 2. 3 szintű tagolás: feketelista – megtévesztő/agresszív gyakorlatok – generálkluzula 2. szint: Külön nevesített tényállások – megtévesztő gyakorlatok Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a jogszabályban taxatíve meghatározott egy vagy több tényező tekintetében (áru főbb jellemzői, ára, kedvezmények, panaszkezelés, szavatossági igények, stb) és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (aktív megtévesztés) Megtévesztő mulasztás: az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgatják, elrejtik, előle vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátják a fogyasztó rendelkezésére, vagy nem nevezik meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját (amennyiben az a körülményekből nem derül ki), ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 3. 3 szintű tagolás: feketelista – megtévesztő/agresszív gyakorlatok – generálkluzula 2. szint: Külön nevesített tényállások – agresszív gyakorlatok Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, de legalábbis erre alkalmas. Figyelembe veendő tényezők: a kereskedelmi gyakorlat időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama, a kereskedelmi gyakorlat során alkalmazott szóhasználat vagy magatartás fenyegető, félelemkeltő vagy becsmérlő volta, súlyos, a fogyasztó ítélőképességének korlátozására alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ismert körülmény felhasználása a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének befolyásolására, a fogyasztó szerződéses jogainak - ideértve a szerződéstől való elállásra, valamint a másik árura vagy vállalkozáshoz való áttérésre vonatkozó jogot is - gyakorlásával szemben támasztott, indokolatlanul terhes vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, jogellenes cselekménnyel való fenyegetés.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 4. 3 szintű tagolás: feketelista – megtévesztő/agresszív gyakorlatok – generálkluzula 3. szint: Feketelista a törvény erejénél fogva, minden további vizsgálat szükségessége nélkül tisztességtelennek minősülnek esetről esetre történő mérlegelés és az eset valamennyi körülményét figyelembe vevő jogértelmezés csak az első két lépcsőben szükségeltetik Dogmatikai rendszer: Egyelemű tényállások: eldöntendő igen, vagy nem (pl. 1,2,3,10,20,22,23,24) Többelemű alternatív tényállások: a tényállás több tényállási elemet is tartalmaz, és ezek bármelyikének megvalósulása esetén az adott feketelistás tényállás megsértése megállapítható (4,15,22,28,31) Többelemű konjunktív tényállások: több tényállási elemet tartalmaznak, de oly módon, hogy azok mindegyikének meg kell valósulnia ahhoz, hogy az adott tényállás megsértése megállapítható legyen (5,6,7,8,11,27)

Eljáró hatóságok rendszere Főszabály szerint az NFH és – a 2007. évi CXXXV. törvényben rögzített tevékenységekkel összefüggésben álló jogsértések tekintetében – a PSZÁF került megnevezésre, mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának megsértése esetén eljáró hatóság (vertikális mozzanat). Ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, akkor ügytípustól függetlenül a GVH rendelkezik kizárólagos hatáskörrel (horizontális mozzanat). A gyakorlat alkalmas-e a verseny érdemi befolyásolására? – Figyelembe kell venni a gyakorlat kiterjedtségét (kommunikációs eszköz jellegére, földrajzi kiterjedtségére, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsérelem időtartamára, az érintett áruk mennyiségére tekintettel), illetve a felelős vállalkozás méretét, nettó árbevételét. Minden további mérlegelés nélkül megállapítható azonban a verseny érdemi érintettsége, ha a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg, a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül

Eljáró hatóságok rendszere 2. A GVH kizárólagos eljárásának esetei alól is van kivétel – a verseny érintettségére tekintet nélkül, ha a tisztességtelen gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve (címke), illetve a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, vagy ha külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg – NFH jár el! Ha viszont a címkén megjelenített kereskedelmi gyakorlat azonos formában és tartalommal más kommunikációs eszköz útján is megvalósul, és ez utóbbi kereskedelmi gyakorlat a GVH hatáskörébe tartozik, ő bírálja el az e kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával a címkén elkövetett jogsértést is. Tehát az átfedéseket megelőzendő az NFH helyett a GVH rendelkezik hatáskörrel! az eljárás megindítására a gyakorlat megvalósulásától számított három éven belül van lehetőség a bizonyítási terhét a vállalkozásra telepíti

Köszönöm a figyelmet! Tel: 1-472-8368 E-mail: peter.aranyi@szmm.gov.hu