Tudományos fokozattal rendelkezők Magyarországon Tudományos fokozattal rendelkezők Magyarországon. Nemek szerinti különbségek a fokozat megtérülésében. Fényes Hajnalka „Tudásáramlás és a tudás megtérülésének egyes vetületei. Férfi és női PhD fokozattal rendelkezők a tudományos pályán” c. konferencia 2016 június 10. Budapest

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFIH (K116099) 2016-2019: Career Models and Career Advancement in Research and Development (Labor Market Opportunities, Network Building, Work-life Balance) WP1:PhD karriermodellek, a fokozat (elsősorban munkaerőpiaci) megtérülése az EU-ban és Magyarországon WP4: Gender különbségek, work-life balance, nők a K+F és STEM területeken Feladatok 2016: Másodelemzés-kéziratok (Schadt 2009, ESS 2012) + e-kérdőív

Elméleti háttér Státuszinkonzisztencia: az oktatásban férfihátrányok, a munkaerőpőiacon nőhátrányok (Fényes 2010) Férfihátrányok az oktatásban: A lányok többségben vannak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban „Férfihátrány hipotézis”: A fiúk társadalmi (iskolai) mobilitása kisebb mind a középfokú, mind felsőfokú képzésben. A lányok szerzett kulturális tőkéje (olvasási szokások, kulturális fogyasztás) nagyobb A lányok iskolai eredményessége nagyobb középfokon (a középiskola a lányokra van kitalálva) de felsőfokon is egyes mutatók szerint (nyelvtudás, további diploma tervek) Nőhátrány továbbra is az oktatásban: horizontális és vertikális szegregáció

Nők az okt. és kutatás felsőbb szintjein PhD képzés 51,5%-a nő (2014), de horizontális szegregáció és STEM alulreprezentáltság az oktatás és a tudományos fokozatok felsőbb szintjein + a kutatók és fejlesztők között kevesebb a nő (vertikális szegregáció) „Szivárgó vezeték” metafora (Paksi 2014): 1. sok tehetséges nő nem választja a természettudományos és műszaki pályákat 2. sok nő (ha már választja) elhagyja menet közben a tudományos pályát, és lemorzsolódik, főleg a PhD képzés során, illetve az egyes karrierszakaszok közötti átmenetben, döntésekben. 3. a fenti okok miatt később kevesebb nő lesz egyetemi oktató és tudományos kutató, főleg a STEM területeken Tornyi: oktatónők vizsgálata a DE-n 2009: támogató-hátráltató faktorok Engler: a házasság és a gyerek hatásai az eredményességre (+ -)

Horizontális szegregáció a nappali PhD képzésben (2014)   Nő (%) Férfi (%) Tanárképzés, oktatástudomány 79,2 20,8 Művészetek 54,9 45,1 Humántudományok 55,4 44,6 Társadalomtudományok 56,9 43,1 Gazdaság és irányítás 58,3 41,7 Jog 67,9 32,1 Természettudományok 47,1 52,9 Informatika 16,7 83,3 Műszaki tudományok 37,2 62,8 Mezőgazdaság, állategészségügy 58,1 41,9 Egészségügy, szociális gondoskodás Szolgáltatás 44,8 55,2 Nem besorolt 39,4 60,6 Összesen 51,5 48,5

Egyetemi beosztások Mo-n 2007, 2014 Nők aránya (%) 2007 2014 Egyetemi tanár 8,3 20,5 Docens 26,0 33,4 Adjunktus 28,1 45,3 Tanársegéd 24,1 52,2

Tudományos fokozatok, nők aránya (%) 2005 2014 MTA tag, akadémikus 3,5% 5,5% MTA Levelező tag 5,4% 13,1% MTA doktora 12,6% 14,8% Kandidátus 21,8% 21,9%

Nők aránya a kutatók és fejlesztők között Mo-n 1980-2014 Év Nők aránya (%) 1980 27 1990 28,1 2000 34,2 2005 34 2010 32 2014 30,4

Nők a kutatói pályán Kutató-fejlesztő Intézetek 43%nő Felsőoktatási kutatóhely 39% nő Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 17,7% nő

A kutatás Egy 2007-2009 közötti kvantitatív kutatás másodelemzése téma: a nők esélyegyenlősége a tudományos szférában (Jedlik Ányos projekt NFEKUTMO, NKFP-B3-2006-0003). Kutatást Schadt Mária és Pótó Zsuzsanna vezette. MTA köztestületi tagok névsora a mintavétel alapja (fokozattal rendelkező magyarok) 4137 kérdőívet küldtek ki (más mintavételi arány férfiakra és nőkre, hogy körülbelül arányos legyen a férfiak és nők száma: nők teljeskörű, férfiak 32%-os, de végül a nők többen küldték vissza, így a mintában jóval több a nő (65%)), 1411 kérdőív érkezett vissza (34%), adattisztítás után N=1270. Cél volt, hogy a minta reprezentatív legyen korra nemre, tud státuszra, tudomány területre, tudományos fokozatra.

A fokozattal rendelkező férfiak és nők demográfiai és társadalmi háttere A fokozattal rendelkező nők között kevesebb a házas (férfiak 75% nők 57%) Kevesebb gyerek (férfi: 2,1 nők: 1,9) A fokozattal rendelkező nőknek jobb társadalmi háttere: apák iskolázottabbak több apának van tudományos fokozata és több apa dolgozik tudományos területen

Magyarázó változók Nem 1 férfi (első lépcső) Gyerekszám Házas-e 1 igen Tudományterület 1 nőies (második lépcső) Kor Anya iskolázottsága elvégzett osztályok Apa iskolázottsága elvégzett osztályok Anya tudományos fokozat 1 igen Apa tudományos fokozat 1 igen Anya tudományos területen 1 igen Apa tudományos területen 1 igen Településtípus születéskor: 1: megyeszékhely, főváros (harmadik lépcső)

Függő változók Lineáris regressziók: összevont státusz növekvő sorrendben O: egyik sem 1: tanársegéd vagy tudományos segédmunkatárs, 2: adjunktus vagy stb elégedettség index (1-5, 7 item összege): a foglalkozása mennyire érdekes, milyenek a kutatási lehetőségek, siker és karrierlehetőségek, fizetés, utazási lehetőségek, tanítási lehetőségek, társadalmi presztízs tudományos pályázatok index: vezet-e hazai és nemzetközi kutató csoportot, részt vesz-e hazai és nemzetközi kutató csoportban, pályázott-e hazai és nemzetközi projektre, volt-e sikeres hazai és nemzetközi pályázata, részt vett-e külföldi kutatási/oktatási programban? tudományos eredményesség index(publikálás (tudományos folyóiratcikk, könyv szerkesztés és írás), konferencia absztrakt és PhD hallgatók átlag felett:1 ezek összege) Logsztikus regressziók: (1) Volt-e lassulás a karrierben 1: egyszer sem (2)Vezető beosztás: 1: igen 0: beosztott vagy önálló

Függő összevont státusz (linreg) A nemnek nincs hatása (három lépcsős bevonás, kiszűrjük a nők jobb hátterét) (mintavétel? Nem lineáris összefüggések?) Életkor pozitív hatás (OKÉ) apa tud területen dolgozik negatív hatás (tudós apák a gyerekeiket alsóbb szintű egyetemi állásokba?) budapesti megyeszékhelyi születés negatív hatás (kisvárosi, falusiak, vidékiek ambiciózusabbak, vagy könnyebb feljebb lépni)

Függő: elégedettség a foglalkozással Index: a foglalkozása mennyire érdekes, milyenek a kutatási lehetőségek, siker és karrierlehetőségek, fizetés, utazási lehetőségek, tanítási lehetőségek, társadalmi presztízs Férfiak elégedettebbek a rosszabb társadalmi hátterük kiszűrése után (3. lépcső) MIÉRTEK: (1) férfiak munkaerőpiaci előnyei (bér, üvegplafon, horizontális szegregáció stb.)(2) nemi szerepek, munka és magánélet a férfiaknak könnyebb összehangolni

Függő: tudományos pályázatok index: vezet-e hazai és nemzetközi kutató csoportot, részt vesz-e hazai és nemzetközi kutató csoportban, pályázott-e hazai és nemzetközi projektre, volt-e sikeres hazai és nemzetközi pályázata, részt vett-e külföldi kutatási/oktatási programban? Nemi különbség NS Ha házas valaki pozitív hatás (kell a pénz) Ha nőies területen dolgozik: gyenge negatív hatás (nincs annyi pénzes pályázat: bölcsész, társtud) anya magasabb végzettsége pozitív hatás (kult tőke)

Függő: tudományos eredményesség II. Publikálás, konferenciák, PhD hallgatók száma: Nemi különbség NS házasok pozitív hatás (Engler munkái) ha nőies területen dolgozók pozitív hatás (pályázat nincs de publikálás, konferencia igen: bölcsész, társtud, orvosi) apa magasabban iskolázott gyenge pozitív hatás (apa kult tőke itt hat, pályázatnál az anya)

Függő: Vezető-e Férfielőny a vezetői pozícióban (három lépcső, a hatás erősödik) házasok 1,5 esély (biztonság, jó háttér, kell a pénz? Engler) nőies (bölcsész, társtud, orvosi) területek előnye a vezetővé válásban: itt könnyebb előrejutni PhDval mind a nőknek, mind a férfiaknak (2,2 szeres esély) korral nő az esély (OK) ha az anyának van tudományos fokozata csökken a vezetővé válás esélye a gyereknél, de ha anya tudományos területen dolgozik kissé nő a vezetővé válás esélye (bár ez nem szigni) ellentmondó eredmény?

Függő: lassult-e a karrier Jelentős férfielőny: 2-2,5-szeres esély hogy nem lassul, és a hatás erősödik, ha beszámítjuk, hogy a férfiaknak több gyereke van gyerekszám kis neg hatás (sajnos) az időseknél nő az esély, hogy nem lassul (OKÉ) ha az apa tudományos területen, akkor is nő az esély hogy nem lassul

Összegzés A tudományos fokozattal rendelkező nőknek kevesebb gyerekeke van, mint a férfiaknak és kevesebb köztük a házas is Emellett a nőknek előnyösebb a társadalmi háttere az apák iskolai végzettsége, tudományos fokozata, tudományos területen végzett munkája alapján. A tudományos fokozat megtérülése nemek szerint: Nincs különbség nemenként a tudományos eredményességben (pályázatok, publikálás stb.), és a beosztásaik is a mintában hasonló megoszlásúak (ok: a mintavétel jellege) DE a férfiak nagyobb mértékben elégedettek foglalkozásukkal, valamint karrierjük – ellentétben a női kollégákéval – nem lassul, és vezető pozíciót is nagyobb eséllyel érnek el.