Weblapok és készítésük

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BPS Web 2.0 Felhasználói kézikönyv. A szerkesztő főoldala A bejelentkezett felhasználóA szerkesztő főmenürendszere Stílusformázások Nyelv- és nézetváltás.
Advertisements

HTML nyelv Hiper-Text Markup Language 1. óra.
HTML nyelv.
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Weblap szerkesztés HTML oldal felépítése Nyitó tag Záró tag Nyitó tag Záró tag oldalfej tözs.
1 Internet. 2 WWW  World Wide Web  Hivatkozásokkal összekötött hipermédia dokumentumok rendszere  Dokumentumok -> Weboldalak  A weboldalak hipertext.
FRAME-k (keretek). FRAME-k A frame-ek (keretek) segítségével a képernyőt felosztva egyszerre jeleníthetünk meg több webes dokumentumot a képernyőn. Fejlec.html.
2. óra. Emlékeztető Hello Világ! Ez Makk Marci honlapja!
Amit a HTML-ről érdemes tudni
Honlap készítés Érdekességek.
HTML nyelv.
Internetes böngészőprogram használata, beállításai
HTML parancsok használata
Leírónyelvek: HTML és XHTML
Készítette: Rummel Szabolcs
Készítette: Nagy-Szakál Zoltán 2007.
A HTML alapjai Havlik Barnabás Készítette:
HTML (Hypertext Mark-Up Language). Jellemzői Szöveges alapú internetes oldalak nyelve A formázási műveleteket is szövegesen írja le Szöveget, képeket,
HTML dokumentum felépítése
Vizuális és web programozás II.
Salamon Róza felkészítő tanár
HTML oldal felépítése Készítette: Pataki Arnold
Bekezdésformázás Fűrész Attila Salamon Róza (felkészítő tanár) 8.A
Webszerkesztés A HTML alapjai.
CSS.
Buris Katalin V. földrajz - informatika
Információ és kommunikáció Szilágyi András. Követelmények A cd-n az anyag a következő részeket fedte le: Kliensprogramok, letöltés-vezérlők Kliensprogramok,
XHTML – a tanultak összefoglalása
Weblapok és készítésük
A <DIV> tag és formázás CSS-sel
CSS A CSS bemutatása.
HTML nyelv.
Hyper Text Markup Language
Hyper Text Markup Language
6. óra. Összefoglalás (egy feladaton keresztül) Betűtípus, betűszín, betűméret Háttérszín, alapértelmezett betűszín Címsorok Igazítás Kép, link, táblázat.
Érdekességek. Tudod-e? Mit jelent a „www”? A) Wild Windows Wave B) World Wide Web C) Wide World Web.
Honlap készítés 4. óra.
Honlap készítés 3. óra.
Az Internet alkalmazásának lehetőségei Áttekintés.
Weblap-szerkesztés.
Web-programozás Lénárt Anett egyetemi adjunktus - PTE PMMK Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék 1. Előadás Tananyag: A WWW A HTML nyelv alapjai.
SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK Formázások összefoglalás
Készítette: Turócziné Kiscsatári Nóra
Az NVU webszerkesztő program
Html nyelv (HyperText Markup Language)
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Hosszú dokumentumok kezelése.
Táblázatok.
Weblap-szerkesztés. Információs hálózati szolgáltatások Internet fontosabb szolgáltatásai (szóbeli) Elektronikus levelezési rendszer használata (szóbeli)
14. Szóbeli középszintű informatika tétel:
Weblapkészítés alapjai
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
SZÖVEGSZERKESZTÉS IV. ~ BEKEZDÉSFORMÁZÁS ~
Karakterek, bekezdések formázása
A Mozilla magyar nyelvű szerkesztőjének használata
Előadássorozat a Független Pedagógiai Intézetben fupi.hu Az internet: miért, hogyan? 2 / 10. Csada Péter Csada Bt. cspc.hu.
Webszerkesztés. IP cím pl: Domain cím - DNS pl: ország nevehttp:// számítógép címe World Wide Web Webszerverre.
Számítástechnika alapismeretek HTML-weblapszerkesztés.
A <DIV> tag és formázás CSS-sel
Alkalmazott Informatikai Tanszék
Információ és kommunikáció
A HTML alapjai Az internet és a web.
Szövegszerkesztés összefoglalás.
Információ és kommunikáció
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Internet és kommunikáció
Html parancsok.
Táblázatok A táblázat megadása a tag használatával lehetséges. A és tageken belül: a és tagek között adhatjuk meg a.
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Előadás másolata:

Weblapok és készítésük

World Wide Web Az egyik legelterjedtebb internetes szolgáltatás (röviden: www) Kommunikációját a HTTP (Hyper-Text Transfer Protocoll) szabvány valósítja meg. A www-vel weboldalakhoz férhetünk hozzá ezek tartalmazhatnak szöveget, képet, videót és hanganyagot az oldalak hivatkozások (link) segítségével vannak összekapcsolva (hipertextes környezet)

Weboldalak típusai Statikus weboldal Dinamikus weboldal tartalmuk nem változik meg, amíg a kódját át nem írják az oldal a kóddal együtt jelenik meg a böngészőben Dinamikus weboldal tartalma az aktuális letöltéskor jön létre (előfordulhat, hogy minden letöltéskor más lesz) nem az adott oldal kódja fog megjelenni, hanem a letöltéskor létrejövő aktuális állapot (eredmény) kódja

Böngészők A weboldalak megjelenítéséhez használt (kliens)program Böngésző (browser) program: a HTML nyelvű dokumentumokat HTTP protokollon keresztül letölteni és megjeleníteni képes program. A weboldalak eléréséhez szükség van azok URL-jére (Uniform Resource Locator) megadja a keresett fájl elérési útját az interneten formája: számítógépnév/könyvtárnév/fájlnév a szolgáltatás jellegét is megadja: HTTP vagy FTP

Kommunikáció és webszerverek A kommunikáció kliens-szerver alapú a felhasználói igényeket a kliens program közvetíti a szerver felé A kliens program (böngésző) feladata: az URL-ben megadott protokoll (webszerverhez kapcsolódáskor HTTP) segítségével az URL-ben megadott szerver elérése, majd a keresett objektum (weboldalt, fájlt) megjelenítése

Kommunikáció és webszerverek webszerver = távoli gép, amely kiszolgálja a kliens igényeit itt találhatóak az elérni kívánt weboldalak HTML fájljai

Weblapkészítéssel kapcsolatos problémák Betűkészlet és betűtípus a dokumentumban használt betűkészlet általában igazodik az információt közlő nemzet specialitásaihoz ékezetes karakterek megjelenítése kódokkal  5-6 karakter a betűk a böngészőből aktiválódnak, nem a hálózatról  máshogy jelenhetnek meg, mint a készítőnél elterjedt betűtípusok használatával kiküszöbölhető

Weblapkészítéssel kapcsolatos problémák HTML nyelv folyamatos fejlődése folyamatosan bővül újabb nyelvi elemekkel a különböző böngészők a fejlődést más-más mértékben követik előfordulnak olyan elemek, amik csak néhány böngészőben működnek Felbontás Az elkészített oldal egysége más felbontás mellett széteshet (képek mérete, felbontás megadása) Lépést kell tartani az újabb technológiákkal

Weboldal készítésének általános szempontjai legyen tartalmas töltődjön be gyorsan legyen esztétikus ügyeljünk a felbontás-különbségből adódó problémákra bár akadnak extrák bőven, de a lényeg a szöveg és grafika egyszerű kombinációja megadja a szükséges információt (címnek megfeleljen a tartalma)

Weblapkészítés fontosabb követelményei Mivel a weblap is kiadvány, elkészítésénél nem árt figyelembe venni néhány szabályt: az összefüggő szöveg megfelelő tagolása legyen rajta figyelemfelkeltő objektum logikus linkek, megfelelő címek hosszabb szövegnél az elején összefoglalás aktuális információk (pl.: hírek) megosztásánál gyors frissítés (érvényességi idő) helyes szóhasználat, nyelvhelyesség és helyesírás színek összhangja

A HTML nyelv A www-n megjelenő dokumentumok leíró nyelve a fájlok kiterjesztése .html vagy .htm HTML = HyperText Markup Language (hipertext jelölő nyelv) Szövegtől jól elkülöníthető parancsok találhatóak a dokumentumban (tag) a tag-eket < > közé tesszük a legtöbb tag-ből van nyitó (< >) és záró (</ >)

Tag-ek használati szabályai Formája: <parancsnév opció1=paraméter1 opció2=paraméter2> szöveg </parancsnév> a parancsnevet mindig kötelező megadni az opciók megadása és száma az adott tag-től függ a tag-ek zárójelként fogják közre a formázandó szöveget, egymás után több is használható

Tag-ek használati szabályai a tag-ek végrehajtási sorrendje = megadás sorrendje lezárásuk fordított sorrendben (az első parancsot a legvégén zárjuk le) a záró tag (ha van) mindig csak a parancs nevét tartalmazza

HTML alapszerkezet <HTML> <HEAD> <TITLE> </TITLE> </HEAD> <BODY> </BODY> </HTML> Fejrész: az ide kerülő dolgok egyáltalán nem, vagy nem a weboldal tartalmaként jelennek meg. Pl.: <TITLE>-lel megadható a böngésző címsorának felirata Törzsrész: ide kerül minden, amit szeretnénk megjeleníteni a weboldalon

A <BODY> tag opciói bgcolor="szín" : háttérszín megadása backgorund="elérési út\képnév.kit " : háttérkép megadása text="szín" : szöveg alapértelmezett színe a teljes dokumentumban link="szín" : még nem látogatott link színe alink="szín" : az épp aktuális (rákattintástól betöltésig) link színe vlink="szín" : már látogatott link színe

Szín megadása Szín nevével a megfelelő szín angol nevével világosabb árnyalathoz a LIGHT, sötétebbhez a DARK előtag használható Hexadecimális kóddal Az RGB összetevőket megadhatjuk 16-os számrendszerben is, összesen 6 számjeggyel. A kód #-el kezdődik, 2-2 számjegy adja meg a piros, a zöld, és a kék szín összetevőit (Pl.: lila - #FF00FF)

Karakterformázás <FONT> </FONT> : karakterekre vonatkozó beállítások: opciói: size="szám": betűméret face="betűtípus": betűtípus megadása color="szín": betűszín megadása Egyéb formázási lehetőségek: <B> </B> - félkövér <S> </S> - áthúzott <I> </I> - dőlt <SUB> </SUB> - alsó index <U> </U> - aláhúzott <SUP> </SUP> - felső index

Bekezdésformázás Címsorok (előre formázott címstílusok különböző méretekben) <H1> </H1> <H2> </H2> <H3> </H3> <H4> </H4> <H5> </H5> <H6> </H6> Opciója: align="igazítás" Igazítási lehetőségek: left: balra, ez az alapértelmezett center: középre right: jobbra justify: sorkizárt

Bekezdésformázás <P> </P> - bekezdés opciója: align="igazítás" <PRE> </PRE> - előformázott szöveg, úgy van tördelve, hogy jegyzettömbben opciója: width="szám" – adott szélességű tördelés <BR> - sortörés, nincs zárótag <HR> - vízszintes vonal, nincs zárótag opciói: width="szám" – vonal hossza align="igazítás" – vonal elhelyezése size= "szám" – vonal vastagsága

Bekezdésformázás <BLOCKQUOTE> </BLOCKQUOTE> – beljebb kezdi a szöveget és alatta nagyobb helyet hagy ki, idézetek megadásához <!--szöveg--> – megjegyzés készítése, a beírt szöveg nem jelenik meg az oldalon (kód átláthatóságához) <MARQUEE> </MARQUEE> – balról jobbra mozgat szövegrészt (nem biztos, hogy minden böngésző megjeleníti)

Hivatkozások <a href="webcím/fáljnév elérési úttal"> megjelenő szöveg</a> - hivatkozás megadása, lehet teljes webcím vagy fájlnév) opciója: target="hely" – a hivatkozás megnyitásának helye (új lap = blank) <a name="cimke"> – oldal 1 pontjának címkézése <a href="#cimke"> szöveg </a> – címkére ugrás (pl.: oldal tetejére ugráshoz) <a href="mailto:user@mail.hu"> Emailküldés </a> – email küldése

Kép beillesztése <IMG SRC="elérési út\filenév.kit"> opciói: width="érték" – szélesség (pixelben vagy százalékban) height="érték" – magasság (pixelben vagy százalékban) align="igazítás" – szövegen belüli igazítás border="szám" – kép körüli keret vastagsága alt="szöveg" – egeret kép fölé helyezve sárga dobozban kiírja az adott szöveget vspace="érték" – kép tetejének és aljának távolsága a szövegtől hspace="érték" – kép jobb és bal oldalának távolsága a szövegtől

Felsorolás és számozás Háromféle lista létezik: rendezett (számozott) rendezetlen (felsorolás) definíciós Közös tulajdonságok: listafejléc készíthető <LH> </LH> közé írva a rendezett és rendezetlen listánál minden elem <LI> </LI> közé kerül

Felsorolás és számozás <OL> </OL> – rendezett (számozott) lista opciói: seqnum="szám" – listaszámozás kezdőértéke continue – előző lista folytatása (nincs értéke) <UL> </UL> – rendezetlen lista (felsorolás) opciója: type="square/circle" – felsorolás típusa (tömött négyzet vagy üres karika, elhagyva pötty)

Felsorolás és számozás <DL> </DL> – definíciós lista a szöveget bekezdéscímre és a címhez tartozó leírásra tagolja, utóbbit alapértelmezetten beljebb kezdve a bekezdés címéhez: <DT> </DT> a bekezdéscímhez tartozó (beljebb húzott) szöveghez: <DD> </DD>

Speciális karakterek és kódjaik   nem törhető szóköz Á Á á á < É É é é > Í Í í & & Ó Ó ó ó — gondolatjel Ö Ö ö ö " idézőjel Ú Ú ú ú © © Ü Ü ü ü ® ®

Táblázatkészítés <TABLE> </TABLE> – ezzel jelezzük a táblázatot, de önmagában nem elég hozzá opciói: bgcolor="szín" – háttérszín megadása align="igazítás" – táblázat elhelyezkedése width="szám" – szélesség (pixel/százalék) height="szám" – magasság (pixel/százalék) cellpadding="szám" – hely nagysága a szöveg és cellaszegély között cellspacing="szám" – cellák távolsága egymástól border="szám" – táblázat szegélyének vastagsága

Táblázatkészítés <TR> </TR> – sorok megadása (először sort adjuk meg, majd a benne található oszlopokat) opciói: bgcolor="szín" – sor celláinak háttérszíne align="igazítás" – szöveg vízszintes igazítása a sorban valign="igazítás" – szöveg függőleges igazítása a sorban értékei: top – felülre igazít middle – középre igazít bottom – alulra igazít

Táblázatkészítés <TD> </TD> – oszlopok megadása (a sor nyitó és záró tag-ja közé annyi kerül, ahány oszlop kell a táblázatba) opciói: bgcolor="szín" – oszlop celláinak háttérszíne align="igazítás" – szöveg vízszintes igazítása a sorban valign="igazítás" – szöveg függőleges igazítása a sorban colspan="szám" – összevonandó oszlopok száma rowspan="szám" – összevonandó sorok száma

Táblázatkészítés <TH> </TH> – oszlopfejléc megadása sor tag-jei közé opciói: align="igazítás" valign="igazítás" bgcolor="szín" <CAPTION> </CAPTION> – táblázatfelirat készítése, a közvetlenül a <TABLE>-tag alá Üres cella készítése: <TD> </TD>