NEMÉRCES ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK Nemércek: a földkéregben előforduló szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú természetes anyagok, amelyekből nem fémet állítunk elő, de valamilyen célra hasznosítani tudjuk őket Fajlagos értékük kisebb, mint az érceké, de a felhasznált mennyiség sokkal jelentősebb Általában külszíni bányászattal termelik ki Rendszerezés a felhasználási terület alapján: Ipari felhasználású ásványi nyersanyagok Vegyipari nyersanyagok Kerámiaipari nyersanyagok Egyéb ipari nyersanyagok Építészeti, illetve útépítő nyersanyagok
Vegyipari nyersanyagok - Evaporitok Keletkezés Arid éghajlat alatt kialakult lagúnák bepárlódásával (gipsz ->anhidrit ->kősó ->kálisó) Sivatagi sóstavakból történő kiválással (Na, Ca, K nitrátjai, szulfátjai, karbonátjai) Felhasználás Gipsz, anhidrit: az építőipar számos területe, talajjavítás Kősó: étkezési só Kálisó: műtrágyagyártás Nitrátok: salétromsavgyártás
Kerámiapari nyersanyagok - finomkerámia Kaolin (porcelángyártás, papírgyártás) Uralkodóan kaolinitből és illitből áll Savanyú magmás kőzetek hidrotermális átalakulásával keletkezik (a kőzetalkotó ásványok agyagásványokká alakulnak át)
Magyarországi előfordulás: Tokaji-hegység Felső-miocén (szarmata) riolittufa hidrotermális lebontásával létrejött telepek Szegilong, Mád: uralkodóan kaolinit Füzérradvány: nagy tisztaságú illit A füzérradványi illit előfordulás földtani szelvénye
Kerámiapari nyersanyagok - durvakerámia Tűzálló agyag (tégla, durvakerámia, samott, kályhacsempe, keramit) Főleg üledékes eredetű, kaolinitben gazdag agyagok Magyarországi előfordulások: Felsőpetény: a tűzálló agyag telepek az alsóoligocén korú hárshegyi homokkő felső részén, a homokkő rétegekkel többszörösen váltakozva fordulnak elő. Felsőpetény, agyagbánya
Egyéb ipari nyersanyagok - Üveghomok Felhasználás: Üveggyártás: a tiszta, fehér, 0,1-0,5 mm szemcseméretű homok alkalmas Fehérvárcsurgó: felsőpannon, fehér üveghomok. A bányászat jelenleg is működik.
Egyéb ipari nyersanyagok - Bentonit Felhasználás: Fúróiszap (tixotróp tulajdonsága miatt) Derítés, szűrés, kármentesítés (öko-ásvány: a szerves vegyületeket leköti, környezeti károk megszüntetésére használják) Öntödei kötőanyag (magas olvadáspont) Mád: hidrotermális kőzetlebontással és édesvízi környezetben történt halmirolitos mállással keletkezett bentonittelepek. A kiindulási kőzet felsőmiocén (szarmata) riolittufa. Istenmezeje: alsómiocén riolittufa sekélytengeri, halmirolitos mállásával keletkezett bentonittelep.
Egyéb ipari nyersanyagok – Diatomit (diatomaföld, kovaföld) Keletkezés: Tavi vagy sekélytengeri környezet, vulkáni tevékenység -> megnövekedett oldott SiO2 tartalom Felhasználás: Vegyi szűrés, derítés, kármentesítés Könnyű építőelemek gyártása (kis fajsúlyú, laza, porózus kőzet) Szigetelőanyagok dinamitgyártás
Hazai diatomit előfordulások Erdőbénye: felsőmiocén vulkáni tevékenység hatására, tavi környezetben tömegesen lerakódott kovaalgák vázaiból keletkezett. Az itt bányászott kovaföldet kiégetik (kalcinálják), és növényvédő szerek, műtrágyák vivőanyagaként hasznosítják. A bányászat jelenleg is folyik. Szurdokpüspöki: középsőmiocén korú diatomit. Főleg könnyű építőanyagok gyártására használták. A bányászat már megszűnt. Szurdokpüspöki bánya, 1958 Erdőbénye, kovaföldbánya
Egyéb ipari nyersanyagok – Zeolit Zeolit mint nyersanyag: riolittufa > 40 % zeolittartalommal Felhasználása az üreges kristályszerkezeten alapul. Takarmányadalék, talajjavítás Vegyi anyagok molekulaszűrése Derítés, víztisztítás, szennyezett területek kármentesítése Legjelentősebb előfordulások: Görögország, Kuba Magyarországi előfordulások: Tokaji-hegység déli részén. A zeolitbányászat több felszíni művelésből, jelenleg is zajlik. Nemti: jó minőségű zeolit előfordulás, de nem bányásszák. Magyarország európai viszonylatban is jelentős zeolittermelő.
Egyéb ipari nyersanyagok – Perlit Riolitos láva üvegszerű megdermedésével keletkezik. 2-6 % kötött vizet tartalmaz. Felhasználás: őrlik -> hevítik -> a víztartalom gőzzé alakul -> felfúvódik, lyukacsos szerkezetű, de nagy szilárdságú anyaggá válik Építőipar: könnyűbeton és vakolat adalékanyag, hő- és hangszigetelés Vegyi szűrő Vízfelületek olajszennyezésének összegyűjtése Pálháza: európai viszonylatban is jelentős előfordulás. Bányászata jelenleg is zajlik. A savanyú láva szarmata korú agyag környezetbe nyomult be.
A pálházai perlit előfordulás földtani szelvénye és a perlitbánya képe
Építőipari és útépítő ásványi nyersanyagok Építőipari kötőanyagok (cement, gipsz, égetett mész) Cement: alapanyaga mészkő, agyag, márga Mészkő tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása vaskohászatban folyósítóanyag állati takarmány-adalék (Ca) laza, puha mészkövek: festékipar vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő
Mészkő Magyarországi előfordulások
Gipsz: magyarországi előfordulás: Perkupa, Alsótelekes Felsőpermi, erősen gyűrt gipsz-anhidrit sorozat, amely szerpentinesedett gabbrótömböket és agyagpala pikkelyeket tartalmaz
Mesterséges építőkövek (tégla, beton, műkő) alapanyagai Magyarország téglagyártáshoz hasznosítható agyagterületei Legjobb minőségű: középsőoligocén kiscelli agyag pannon agyagok
Kavics Betongyártás alapanyaga. 2-20 mm mérettartomány, anyaga túlnyomórészt kvarc és kvarcit A magyarországi kavicsbányászat elsősorban a pleisztocén kori folyók által felhalmozott kavicsösszletből történik
Homok Vakolatkészítéshez használják. Jó minőségű vakolathomok(folyóvízi homokok): nincs agyagtartalma közepes szemcseméretű szemcséi szögletesek A homokbányászat területei: eocén, oligocén, miocén, pannon, pleisztocén folyóvízi felhalmozódások
Természetes építőkövek Permi vörös homokkő: Balatonalmádi, Révfülöp, Pécs Hárshegyi homokkő (alsóoligocén): Pilisborosjenő, Esztergom Lajtamészkő: Fertőrákos Szarmata durvamészkő: Sóskút Riolittufa, riolit: Tokaji-hegység, Miskolc és Eger környéke, Gyögyössolymos
Természetes díszítőkövek Jura vörös mészkő: Tardos, Piszke, Tata, Zirc Siklósi mészkő (jura): Siklós, Villányi-hegység Rakacai márvány (karbon): Rakaca, Szendrői-hegység Édesvízi mészkő (pleisztocén): Budai-hegység
Útépítő nyersanyagok Bazalt Balaton-felvidéken: felsőpannon (Uzsapuszta,Tapolca, Sümeg) Salgótarján környékén: pleisztocén (Somoskő) Andezit Nagyrészt középső-felső miocén korúak: Északi-középhegység Felsőeocén: Velencei-hegység, Recsk Nagyobb andezitbányák: Szob: Csák-hegy, Buják: Szanda-hegy és Karancs, Recsk: Csákánykő (miocén), Tarcal, Tállya, Komló
Útépítő nyersanyagok
Fosszilis energiahordozók Kőszén Keletkezési feltételek: Mocsári környezet, elhalt növényi anyag oxigéntől való elzártsága Biokémiai szénülés → huminsavak, növényi szerkezet → tőzeg Geokémiai szénülés → növényi szerkezet eltűnik → lignit, barnakőszén (max. 100°C) Huminsavak elbomlanak → feketekőszén, antracit (100-400°C) Kisfokú metamorfózis → grafit (min. 200°C, 300 MPa)
Magyarországi kőszénelőfordulások
A kőolaj és földgáz képződése Kiindulási anyag: az elhalt élőlények szerves anyaga Fehérje-, zsír- és szénhidrát-molekulák -> elemeikre (C, H, N, O) bomlanak -> magasabb P,T viszonyok mellett CH molekulákká épülnek fel Feltétel az oxigénszegény üledékképződési környezet (beltenger, lagúna) Szapropél (rothadó iszap): bomló szerves anyaggal kevert iszap Betemetődve nagyobb PT mellett bitumenes kőzetté alakul (lehet mészkő, agyag, homokkő) -> anyakőzet Migráció ->felhalmozódás a tárolókőzetben kialakult csapdában
A kőolaj és földgáz képződése Diagenezis: a kerogén állapot megjelenéséig tart (1-2-km mélység) Katagenezis: a kerogénből elkülönül a kőolaj és földgáz („olaj-ablak”, 4-6 km mélység) CH-képződés a hőmérséklettel exponenciális, az idővel lineáris kapcsolatban van Metagenezis: csak metán keletkezik (max. 10 km mélység)
A kőolaj és földgáz migrációja és felhalmozódása
Magyarország fő kőolaj és földgáz előfordulásai