A Gazdasági és Monetáris Unió

A gazdasági integráció fokozatai Vámunió Az egymás közti vámok eltörlése Közös vámok a külső országokkal szemben Közös piac Javak, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása Egységes piac Javak, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása Az áramlás útjában álló fizika, technikai és fiskális akadályok eltörlése Gazdasági és monetáris (valuta-) unió

Az EK-szerződés 2. cikke A Közösség feladata, hogy közös piac, valamint gazdasági és monetáris unió létrehozásával, továbbá a 3. és a 4. cikkben meghatározott közös politikák, illetve intézkedések végrehajtásával │ a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást.

A nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetközi szabályok a II. világháború után Rögzített, de változtatható árfolyamok Szűk ingadozási sávok A gyenge valutájú ország jegybankjának be kell avatkoznia az árfolyam védelmében A dollár mint kulcsvaluta „A dollár éppoly jó, mint az arany.” Súlyosbodó válságjelek az 1960-as években Vietnami háború Módosuló gazdasági teljesítmények, tarthatatlan árfolyamok

A Werner-terv (1970) A valutaunió első terve (10 év alatt) A valóság Az árfolyam-ingadozások sávjának szűkítése Teljes átválthatóság (konvertibilitás) Szabad tőkeáramlás A valóság 1971. augusztus 15.: felfüggesztik a dollár aranyra válthatóságát A dollár leértékelése (1971. december, 1973. március) Szélesebb ingadozási sávok, majd lebegés Valutakígyó (1972-től)

A közös pénz hátrányai és előnyei Hátrányok: Megszűnik az önálló pénz- és árfolyam-politika, „költségvetési kényszerzubbony” Átállás költségei és nehézségei Előnyök: Állampolgárok: összehasonlítható árak; átváltásra nincs szükség; szimbólum Vállalatok: átváltásra nincs szükség; befektetések biztonsága A gazdaság egésze: stabilitás; nagyobb GDP; magasabb foglalkoztatás; élénkebb kereskedelem;kisebb sebezhetőség.

Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) 1979. március 13. Összetevői: Európai Valutaegység (ECU) Árfolyamrendszer (Exchange Rate Mechanism – ERM) Közös támogató alapok

Az ECU lényege és funkciói Kosárvaluta, amelyet mind hivatalos, mind magántranzakciókban használnak Születése: az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF) bocsátja ki, az USD és aranykészletek 20%-ának erejéig A paritásrács alapja Az árfolyam-ingadozások mérőszámra Intervenciós eszköz Hiteleszköz Fizetési eszköz az EK intézményei és a tagállamok központi bankjai között Nyilvántartási eszköz (az EK statisztikáiban)

Árfolyam-mechanizmus (ERM) Párhuzamos intervenciók Mind a gyengülő, mind az erősödő valutákat kibocsátó jegybank számára kötelező Kétoldalú árfolyamok (±2,25%, ITL, ESP + PTE: ±6%) ECU-árfolyamok: ±1,7% Valutaválságok (ITL, FRF, GBP) 1992 közepétől Az ingadozási sáv kiszélesítése 1993. augusztus 3-án: 2,25%  ±15%

Hitelmechanizmusok VSTF: Very Short Term Financing Facility 45 nap STMS: Short-Term Monetary Support Mechanism kvótarendszer 3 hónap 1970 óta létezett MTFA: Medium-Term Financial Assistance 6 hónap VSTF + STMS: 1994. január 1. után  az EMI kezelte

Az EMS történetének szakaszai 1979 – 1983: 7 kiigazítás 1983 – 1987: 4 kiigazítás 1987 – 1992: nincs kiigazítás (1990: a líra belép a szűk sávba, a font is csatlakozik) 1992 – 1993: 5 kiigazítás 1993. augusztus 3.: ±2,25%  ±15%

A Delors-terv (1989) három lépcsője Első szakasz: A valuta- és tőkepiacokra vonatkozó mindenfajta korlátozás eltörlése A központi bankok teljes függetlenségének biztosítása Valamennyi tagállam csatlakozik az ERM-hez (±2,25%) Második szakasz: A Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása Harmadik szakasz: A valutaárfolyamok végleges és visszavonhatatlan rögzítése (nincs közös valuta!!!)

A GMU-ban való részvétel feltételei Minőségi feltételek: A jegybank függetlensége intézményi személyi döntési pénzügyi A költségvetés közvetlen jegybanki hitelfelvételének tilalma Mennyiségi feltételek: „Maastrichti konvergenciakritériumok”

A GMU terve (Maastricht) 1. szakasz (1990–1993): Konvertibilitás, a tőke szabad áramlásának biztosítása A gazdasági és pénzpolitikák összehangolása 2. szakasz (1994–1998): Európai Monetáris Intézet létrehozása A jegybankok függetlenségének biztosítása Pénzpolitikai koordináció A közös valuta bevezetésének előkészítése 3. szakasz (1999–2002): A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak a létrehozása Megszületik az euró (bankszámlapénzként) Felkészülés az euró mint készpénz bevezetésére

Európai Monetáris Intézet Az EMI jogi személy volt. Egy tanács irányította, melynek tagja volt: az elnök a központi bankok kormányzói Az elnök: a tagállami kormányok kölcsönös megállapodás alapján nyerte el kinevezését olyan személyek közül nevezték ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek Alexandre Lamfalussy – honnan származik?

Az EMI feladatai A tagállamok központi bankjai közötti együttműködés erősítése A tagállamok közötti monetáris politikai koordináció erősítése Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) működésének felügyelete Konzultációk a tagállamok jegybankjaival a pénzintézetek és pénzpiacok stabilitásáról Az ECU használatának elősegítése, az ECU klíringrendszere zökkenőmentes működésének biztosítása

Az EMI feladatai – II. A harmadik szakaszra való áttérés előkészítése: A közös monetáris politika viteléhez szükséges eszközök és folyamatok kidolgozása A statisztikai adatok összegyűjtésének, összeállításának és terjesztésének harmonizálása A tagállami jegybankok KBER-en belüli működési szabályainak előkészítése A határokon átnyúló fizetések hatékonyságának javítása Az euróbankjegyek gyártására való felkészülés felügyelete

A konvergenciakritériumok Magas fokú árstabilitás A három legstabilabb ország fogyasztói árindexe + 1,5% Fenntartható államháztartási egyensúly Költségvetési helyzet – túlzott hiány nélkül (<GDP 3%-a) Államadósság < 60% (irányzatában!) Stabil árfolyam Két évig az árfolyamrendszerben, leértékelés nélkül A hosszú távú kamatszintek összetartása A három legstabilabb ország (infláció!) hosszú távú kamatszintjének átlaga + 2%

Inflációs ráták (HICP) (százalék, 1998. január)

Hosszú lejáratú hitelek kamatlába (százalék, 1998. január)

Költségvetési deficit (a GDP százalékában, 1997)

A költségvetési deficit alakulása 1993, 1998

Államadósság (a GDP-ában, 1997)

A KBER alapfeladatai A Közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása Devizaműveletek végzése a 219. cikk rendelkezéseinek megfelelően A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

A KBER/Európai Központi Bank célja (EUMSZ 127. cikk) A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy Hozzájáruljon a 2. cikkben megállapított közösségi célkitűzések megvalósításához. A KBER a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva a 4. cikkben meghatározott alapelveket.

Nincs kisegítés! (No bail out) (125. cikk) A Közösség nem felel a tagállamok központi kormányzatának, regionális vagy helyi közigazgatási szerveinek, közjogi testületeinek, egyéb közintézményeinek vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalja át azokat; ez nem sértheti a valamely meghatározott projekt közös megvalósítására vonatkozó kölcsönös pénzügyi garanciákat. A tagállamok nem felelnek egy másik tagállam központi kormányzatának, regionális vagy helyi közigazgatási szerveinek, közjogi testületeinek, egyéb közintézményeinek vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat;

Az Európai Központi Bank vezetése (EUMSZ 283. cikk) (1) Az EKB Kormányzótanácsa – az EKB Igazgatóságának tagjaiból és – a nemzeti (€!) központi bankok elnökeiből áll. (2) a) Az Igazgatóság az elnökből, az alelnökből és négy további tagból áll. b) Az elnököt, az alelnököt és az Igazgatóság többi tagját a tagállamok kormányai állam-, illetve kormányfői szinten, közös megegyezéssel, a Tanácsnak az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követő ajánlása alapján olyan személyek közül nevezik ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek. Megbízatásuk nyolc évre szól, és nem újítható meg.

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EK!) a Tanács vagy a Bizottság kérésére, illetve saját kezdeményezésére véleményt ad ezen intézmények részére; figyelemmel kíséri a tagállamok és a Közösség gazdasági és pénzügyi helyzetét és rendszeresen jelentést készít erről a Tanács és a Bizottság részére; ellátja a Tanács által ráruházott tanácsadói és előkészítő feladatokat; évente legalább egyszer megvizsgálja az e szerződés és a Tanács által elfogadott intézkedések alkalmazásának eredményeként a tőkemozgás és a fizetési műveletek szabadsága tekintetében előálló helyzetet; Minden egyes tagállam, a Bizottság és az EKB legfeljebb két-két tagot nevez ki a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.

Gazdaságpolitika a GMU-ban EUMSZ 120. cikk: „A tagállamok azzal a szándékkal folytatják gazdaságpolitikájukat, hogy az … átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához. A tagállamok és az Unió a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykednek, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását…”

Gazdaságpolitika a GMU-ban A tagállamok közös érdekű ügynek tekintik és összehangolják gazdaságpolitikájukat. A Tanács tervezetet készít a tagállamok és a közösség gazdaságpolitikájáról vonatkozó átfogó iránymutatásokról. A Tanács figyelemmel kíséri az egyes tagállamok és a Közösség gazdasági fejlődését, valamint a gazdaságpolitikák összeegyeztet-hetőségét az átfogó iránymutatásokkal, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít.

Az euró dollárárfolyamának alakulása a kezdetektől máig

Az eurózóna tagjai BE – 1999 PT – 1999 LT 2007  DE – 1999 FI (11) – 1999 HU ES – 1999 EL (12.) – 2001 PL FR – 1999 SL (13.) – 2007 CZ IE – 1999 CY – 2008 RO IT – 1999 MT (15.) – 2008 BG LU – 1999 SK (16.) – 2009 UK NL – 1999 EE DK AT – 1999 LV SE

Hiánytúllépési eljárás A tagállamok elkerülik a túlzott államháztartási hiányt (>3 GDP %-a). Túlzott hiány esetén: Ajánlás a tagállamnak a csökkentésre. Ezt az ajánlást nyilvánosságra hozzák. Kötvénykibocsátás és hitelfelvétel előtt tájékoztatást kérnek a tagállamtól. Nem kamatozó letétet kérnek. E letét büntetéssé válik.

Hiánytúllépési eljárások tagállamokkal szemben Időpont Németország 2003 Franciaország Hollandia 2004 Ciprus Málta Csehország Magyarország 2004, 2005 Lengyelország Szlovákia Görögország Olaszország 2005 Portugália Egyesült Királyság 2006

Folyamatban lévő hiánytúllépési eljárások Időpont Tagállam (SE, LU, EE – nem) 2010. július 13. BG, DK, CY, FI 2009. december 2. AT, BE, CZ, DE, IT, NL, PT, SL, SK 2009. július 7. PL, RO, LT, LV, MT 2009. április 27. FR, IE, EL, ES 2008. június 11. UK 2004. május 12. HU

Az euró bevezetésének értékelése „+” (10 év után) EMU@10 Stabilabbá vált a makrogazdasági környezet Nincsenek árfolyam-kiigazítások Koordinálják a gazdaságpolitikákat Az Európai Központi Bank hiteles intézmény Csökkentek az inflációs várakozások Infláció: ~ 2% 1990-es évek: 3% 1970–1980-as évek: 8–10%

Az euró bevezetésének értékelése „+” (10 év után) – 2 A költségvetési politikák segítették a stabilitást 2007-ben az összesített deficit csak -0,6% volt Az 1980–1990-es években: 4% 2007-ben az eurózóna egyetlen országában sem haladta meg a deficit a 3%-ot Az akkori 15 tagállam közül 10-nek többlete volt, vagy egyensúlyközeli volt a költségvetése

Az euró bevezetésének értékelése „+” (10 év után) – 3 Erősödött a gazdasági és piaci integrálódás A zónán belüli forgalom a GDP ¼-éről ⅓-ára nőtt – a növekmény fele az €-nak köszönthető FDI: a GDP 1/5-éről ⅓-ára nőtt, ennek ⅔-a az €-nak köszönhető. Növekedett a beruházási hányad (22%) Az €-nak köszönhetően tíz év alatt 5%-kal növekedett a munka termelékenysége

Az euró bevezetésének értékelése „+” (10 év után) – 4 Pénzügyi integráció €-ban kibocsátott vállalati kötvények: > 1000 Mrd € €-ban kibocsátott állampapírok: >800 Mrd € A „nagybani” pénzátutalások rendszere jól működik A kis összegű átutalásokra: Single European Payments Area (SEPA)

Az euró bevezetésének értékelése „+” (10 év után) – 5 Védelem a külső sokkok ellen Dotcom buborék a 2000-es évek elején 2007-től kibontakozó válság idején Segíti a felzárkózást – vonzó „kikötő” Az € a világ második legfontosabb valutája! Hozzájárult a világgazdaság stabilitásához Erős valuta, szilárd makrogazdasági háttér, jó költségvetési politikák

Az euró bevezetésének értékelése + (10 év után) – 6 „Gazdasági kormányzás” javult: fegyelmezett költségvetési politikákra, valamint rugalmas termék- és munkaerőpiacokra van szükség Eurócsoport 2005 óta állandó elnök – Junckers (LU) Eurótrojka: elnök, EKB-elnök + GMU-biztos 16 millió új munkahely 10 év alatt!

Az euró bevezetésének értékelése „–” A potenciális növekedés üteme nagyon kicsi Nagy különbségek maradtak fenn a tagállamok között Infláció, bérek Termékek, szektorok, régiók között Nagy egyensúlyhiányokhoz vezet Ezek felszámolása hosszadalmas Nem teljesedett még ki a határokon át történő szolgáltatásáramlás szabadsága

Gazdasági kormányzási csomagterv (2010. május 12.) A Stabilitási és Növekedési Egyezmény szigorúbb betartatása (ld. később) Makrogazdasági egyensúlyhiányok és a versenyképesség alakulásának vizsgálata (ld. később) „Európai szemeszter” bevezetése Év elején iránymutatások az Európai Tanácstól A tagállamok ennek figyelembevételével határozzák meg a konvergencia-, illetve stabilitási programjaikat Válságkezelés az eurózónában (GR!): European Financial Stability Facility (EFSF) – Special Purpose Vehicle (jogi személy, székhelye LU) 60 Mrd € segélyalap – European Financial Stability Mechanism (EFSM) 440 Mrd € kötelezettségvállalás

Gazdasági kormányzási csomagterv (2010. szeptember 29.) – 1 A Stabilitási és Növekedési Egyezmény prevenciós ága: megfontolt költségvetési politika jó konjunktúra idején is! korrekciós ága: az adósságállományt is figyelik – 60% fölött csökkentési terv szükséges Euróövezeti felügyelet hatékonyabbá tétele: kamatozó letét, nem kamatozó letét, bírság „fordított szavazás”: a Bizottság javaslata elfogadottnak számít, hacsak a Tanács minősített többséggel el nem veti

Gazdasági kormányzási csomagterv (2010. szeptember 29.) – 2 Korai jelzőrendszer – egyensúlyhiányok mérésére „scoreboard” Megelőző felügyelet (preventive surveillance) tárgyalás a tagállamokkal és mély elemzések Eljárás túlzott egyensúlyhiányok esetén – Excessive Imbalance Procedure (EIP) Kényszerítő eszközök az eurózóna tagjai számára: évente büntetések (0,1%), ha nincs hiánycsökkentő program, vagy nem teljesítik a Tanács ajánlásait

Az „európai szemeszter” A Stabilitási és Növekedési Egyezmény és az EU2020 növekedési stratégia párosítása Elemei: Makrogazdasági felügyelet (1-3. integrált iránymutatás) A növekedést serkentő reformok nyomon követése (4-10. integrált iránymutatás) Költségvetési felügyelet a Stabilitási és Növekedési Egyezmény értelmében

Az „európai szemeszter” Január: a Bizottság éves növekedési jelentést állít össze Különféle tanácsi konfigurációk adnak véleményt az Európai Tanács márciusi ülésére, és egész évben nyomon követik a fejleményeket Március: az Európai Tanács elfogadja az Integrált Iránymutatásokat A nemzeti reformprogramokat és stabilitási, ill. konvergenciaprogramokat be kell építeni a tagállami költségvetési tervezésbe