1. A szófajok

A szavak csoportjai a szófajok. A szavakat ♦ jelentésük ♦ alaki viselkedésük alapján soroljuk ♦ mondatbeli szerepük be a szófajokba. ♦ szövegbeli szerepük

A szófaji csoportok Alapszófajok: ige főnév melléknév számnév névmás határozószó főnévi igenév melléknévi igenév határozói igenév névszók igenevek

Viszonyszók:. névelő. névutó. igekötő. segédige. kötőszó Viszonyszók: névelő névutó igekötő segédige kötőszó módosítószó (szóértékű) Mondatszók: indulatszó módosítószó (mondatértékű)

2. Az ige

Az ige • cselekvést • történést, állapotot jelentő szófaj. • létezést A cselekvés: függ az alany akaratától. A történés: független az alany akaratától. Az igealak kifejezi a cselekvés idejét a cselekvés módját a cselekvő számát és személyét utal a tárgyra is.

Igemódok: kijelentő Igeidők: jelen feltételes múlt felszólító jövő Az ige jelei: tk.30. Kijelentő mód, jelen idő ----- Kijelentő mód, múlt idő -t, -tt Feltételes mód, jelen idő -na, -ne, -ná, --né Feltételes mód, múlt idő -t -tt volna Felszólító mód jelen idő -j

Az igeragozás lehet általános (alanyi) (valamit) Az ige ragozásával azt fejezzük ki, hogy a hozzá kapcsolódó tárgy határozott vagy határozatlan. tk.30-32. Az igeragozás lehet általános (alanyi) (valamit) határozott (tárgyas) (azokat) Az igekötő módosítja vagy megváltoztatja a hozzá kapcsolódó ige jelentését. tk. 85. Jelölhet helyet és irányt: felküldte, odabújt. Utalhat a cselekvés befejezettségére: levizsgázott. Jelölheti a cselekvés kezdését: felcsattan, megmozdul. Új jelentést adhat az igének: kihallgat, megolvas.

3. Igenevek, határozószók

Fõnévi igenév Igenév Kérdése Alakja főnévi ------- ige + ni melléknévi folyamatos milyen? ige + ó, ő befejezett ige + t, tt beálló ige + andó, endő határozói hogyan? ige + va, ve Fõnévi igenév A főnévi igenevet igéből képezzük a -ni képzővel. (mosni, vetni) Személyragos alakjai felismerhetők arról, hogy a kell ige illeszthető melléjük. tk. 77-78. látom kell  ?  ige látnom kell    főnévi igenév

Melléknévi igenév Határozói igenév A melléknévi igenév tulajdonságot fejez ki. tk. 78-79. A melléknévi igenevet igéből képezzük a fajtájának megfelelő képzővel. Fajtái: folyamatos -ó, -ő (mosó, vető) befejezett -t, -tt (mosott, vetett) beálló -andó, -endő (mosandó, vetendő) Határozói igenév A határozói igenév valamilyen körülményt fejez ki. A határozói igenevet igéből képezzük a -va, -ve képzővel. (mosva, vetve) tk. 79.

Határozószók A határozószók önmagukban, toldalék nélkül fejeznek ki helyet (hol?) időt (mikor?) módot (hogyan?).

4. Névszók

A fõnév A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető neve.

A főnév fajtái Főnév köznév: 1. konkrét név 2. elvont név 3. gyűjtőnév 4. anyagnév tulajdonnév: 1. személynév 2. állatnév 3. cím 4. földrajzi név 5. intézménynév 6. márkanév 7. égitestek 8. díjak

A főnevek alakja A főnév jelei: a többes szám jele: -k a birtokjel: -é a birtokos személyjelek: -m, -d stb. a többesjel: -i A főnév ragjai: a tárgy ragja: -t a birtokos jelző ragja: -nak, -nek, -n határozóragok: -ba, -be, -ban, -ben -ért, -hoz, -ig, -kor stb.

A főnév helyesírása A tulajdonneveket nagybetűvel, a közneveket kisbetűvel kezdjük. Kivétel a levél megszólítása, amelyben a közneveket is nagy kezdőbetűvel írjuk (a mellékneveket, kötőszókat azonban nem!). Pl.: Drága jó Édesanyám! Tisztelt Kovács Úr! Kedves Kovács Néni!

A köznév helyesírása Kisbetűvel kezdjük őket: ünnepek, hónapok, napok karácsony, szilveszter, húsvét, anyák napja, január, szerda háborúk, csaták, forradalmak 1. világháború, mohácsi csata, az 1848-as forradalom és szabadságharc népek, nemzetek magyar, francia, osztrák égtájak észak, délkelet, északnyugat (de rövidítve É, DK, ÉNy!) rokonság anya, apu, nagymama, keresztapa tantárgyak biológia, matematika, magyar nyelv

A családnevek helyesírása A családnevek helyesírását a hagyomány elve szabja meg. Horváth, Kiss, Kossuth Elválasztásuk kiejtésüknek megfelelő. Kossuth  (kos-sut)  Kos-suth Sebeőköt  (se-bő-köt)  Se-beő-köt Betűrendbe betűnként soroljuk őket. Eötvös, Erdős, Véggel, Véghgel Ha a családnév régies betűre végződik, a –val, -vel rag v-je a kiejtett hanghoz hasonul. Horváthtal, Madáchcsal, Móriczcal Ha a személynév kettőzött mássalhangzóra végződik, a rag hasonult alakját kötőjellel kapcsoljuk. Kiss-sel, Papp-pal, Széll-lel, Mariann-nal

Az intézménynevek helyesírása Minden szavukat nagybetűvel kezdjük - a kötőszavakat kivéve. Móra Ferenc Általános és Középiskola, Szent István Úti Óvoda, Déli Pályaudvar, Csillag Étterem Címek helyesírása A címeknek csak az első szava nagybetűs. Egri csillagok, Az ásító inas, A három testőr Az időszaki kiadványok címében minden szó nagy kezdőbetűs – a kötőszavakat kivéve. Élet és Tudomány, Nők Lapja

A melléknév Helyesírása A melléknév élőlények, élettelen és gondolati dolgok tulajdonságát kifejező szófaj. tk.56-58. Helyesírása A melléknév végén az ú, ű és az ó, ő mindig hosszú. domború, egyszerű, olcsó, bő Ha a melléknév s-re végződik, és hozzá az –an, -en rag járul, az s-et nem szabad megkettőzni. szívesen, udvariasan A középfok jele: bb. A felsőfok leg- szócskáját mindig egybeírjuk a melléknévvel. Elválasztáskor összetett szó előtagjának tekintjük. fehérebb, legszebb, leg-é-de-sebb

Földrajzi nevekből képzett melléknevek A melléknév leggyakoribb képzői: -i, -beli Az egybeírt földrajzi névből képzett mellékneveket kisbetűvel írjuk. pécsi, budapesti, magyarországi A különírt földrajzi névből képzett mellékneveket nagybetűvel írjuk. Somogy megyei, Ifjúság körúti Kivételek az államnevek: lengyel köztársaságbeli A kötőjellel írt földrajzi névből képzett mellékneveket kisbetűvel írjuk. fekete-tengeri, észak-somogyi Kivéve ha az előtag önmagában is tulajdonnév: Aral-tavi, Kab-hegyi

Intézménynevekből képzett melléknevek Az intézménynevekből képzett mellékneveket végig kisbetűvel írjuk, kivéve a tulajdonnévi tagokat (=önmagukban is tulajdonnevek). magyar nemzeti múzeumi Madách színházbeli Személynevekből képzett melléknevek kisbetűvel, ha egyszavas kossuthi, adys, petőfis nagybetűvel-kötőjellel, ha többszavas Mikszáth Kálmán-i, Ady Endré-s

A számnév A számnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok mennyiségét, sorban elfoglalt helyét kifejező szó. Fajtái:  határozott:  tőszámnév (kettő, három)  sorszámnév (hatodik, harmadik)  törtszámnév (hatod, harmad)  osztó számnév (egy-egy, hat-hat)  határozatlan (sok, tengernyi, öt-hat) tk.59.

A számnév használata lakcímben:  tőszámnév kerület emelet  sorszámnév osztály többséget jelentő szavak után  egyes szám

Betűvel írt számnevek Egybe kell írni 1 - 2000-ig minden számnevet, 2 000 felett a kerek számokat. ezerkilencszázkilencven, hatszáznegyvenegy, hatezer, négymillió Kötőjellel kell írni a többi számot a hármas tagolás szerint. kétezer-negyvenöt, tízmillió-ötszázezer-ötven Folyamatos szövegben számjeggyel írjuk őket, kivéve betűvel  a más szóval egybeírandó számneveket kéthetente, ötéves  a rövid szóval leírható számneveket kilenc, tízezer

Számjeggyel írt számnevek A tőszámneveket hármas csoportokra tagoljuk betűközökkel. 476 645 A sorszámnevek végére pontot teszünk. 6., 6.-ba, 6.-kal Keltezés 2013. május 7. 2013. máj. 7. 2013. 05. 07. 2013. V. 7. A toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, s ilyen-kor elmarad a pont. 1991-ben, január 1-jén, febr. 5-ére

Évszámok írása Szövegben alapesetben mindig számjeggyel írjuk őket, s pontot teszünk utánuk. 2006. évi, 2006. tavaszi-nyári, 1848. márciusban Kivételesen elmarad a pont, ha • birtokviszonyban áll 1848 mártírjai • névutó követi 1848 után • zárójelben van Az az év (1526) rendkívül szerencsétlen volt.

A névmások A névmás főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő szófaj. Használatával a szövegben elkerülhetők a felesleges szóismétlések. tk.67- Fajtái: ♣ főnévi névmások (személyes, visszaható, kölcsönös, birtokos) ♣ főnévi, melléknévi, számnévi névmások (mutató, kérdő, vonatkozó, általános, határozatlan)

A vonatkozó névmás: A + KÉRDŐ NÉVMÁS Az általános névmás: BÁR AKÁR MIND SE A határozatlan névmás: VALA + KÉRDŐ NÉVMÁS + KÉRDŐ NÉVMÁS

A vonatkozó névmás használata aki: csak személyre vonatkozik. a fiú, aki lemaradt a buszról ami: főnévvel pontosan meg nem nevezett dologra vonatkozik. Azt vedd ki, amit vacsorára eszel! amely: főnévvel megnevezett dologra, valamint csoportra vonatkozik. Azt a kenyeret választom, amelyet te is. az a társaság, amelybe együtt járunk…

A névmások helyesírása ez, az: ragos alakjaikban teljes hasonulás történik. ezzel, arról, ennek se, sem: egybeírjuk az utótaggal. semekkora, semmilyen, semmiféle ly: a névmásokban előforduló j hangot kivétel nélkül ly betűvel írjuk. ilyen, milyen, bármelyik

5. Szóképzés

A szóképzés során egy szóból (az alapszóból) új szót (képzett szót) hozunk létre. A szóképzés fajtái: igeképzés: igéből igét névszóból igét névszóképzés: igéből névszót névszóból névszót

Igéből képzett igék visszaható A ruházkodik, fésülködik ható A moshat, vezethet műveltető A X mosat, festet szenvedő A adatik, kéretik gyakorító olvasgat, nézeget mozzanatos csattan, szökken kezdő éled, fordul

6. Kommunikáció

Mindennapi kommunikációnkban jeleket használunk: a nyelvi jeleket és a nem nyelvi jeleket. Nyelvi jelek: a szavak a toldalékok A nem nyelvi jelek ♦ irányítják a kommunikációt. ♦ kiegészítik, megerősítik vagy módosítják a nyelvi jelek jelentését. tk.8-9.

Nem nyelvi jelek a szóbeli kommunikációban a hangjelek a tekintet az arcjáték (mimika) a taglejtés (gesztus) a testtartás a térköz az emblémák a csend

hangjelek (hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, hangjelek (hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, beszédritmus, szünetek): mondanivalónk tartalmát erősíthetik vagy megváltoztathatják tekintet: a kapcsolat fenntartásának vagy befejezésének szándékát közli; tükrözi kapcsolatunkat arcjáték: érzéseinket, gondolatainkat tükrözi taglejtés : fejmozdulatok kéz- és karmozdulatok a láb gesztusai testtartás: utal az érzelmi, fizikai állapotra „odafordulás” térköz: az adó és vevő közötti távolság. Nagyságát befolyásolja a felek viszonya és a beszéd- helyzet. emblémák: külsőnk, ruházatunk, hajviseletünk csend: kifejezi érzéseinket és viszonyunkat a partnerhez tk. 10-16.

A szövegszerkesztés követelményei egység: a szöveg ne térjen el a témától összefüggés: a részletek a fogalmazás kezdetétől a végéig szervesen kapcsolódjanak egymáshoz haladás és folyamatosság: a kezdéstől lépésről lépésre jussunk el a mű befejezéséig ismétlés vagy kihagyások nélkül arányosság: minden rész akkora terjedelmet kapjon, amekkora fontossága van a téma egészében