A tápanyagok útja a szervezetben, emésztés és felszívódás, fehérjék, szénhidrátok és zsírok útja a tápcsatornában és szerepük az intermedier anyagcserében

A tápcsatorna funkcionális anatómiája

A tápcsatorna felépítése és az elsődleges funkciók felsorolása nyálmirigyek: álkapocs alatti-, nyelv alatti-, fültőmirigy nyelőcső (bárzsing), nyaki, mellkasi és hasi szakasza van cardia nyelőcső-gyomor átmenet fundus ventriculi a bal rekesz alatti teret kitölti, gyomorléghólyag (hozzájárul a gyomor helybentartásához) corpus ventriculi pylorus: erős gyűrűszerű izommal beszűkítve megy át a duodenumba

A nyelőcső és a gyomor szöveti szerkezete A – nyelőcső: hámrétege (1) többrétegű, el nem szarusodó laphám, 2-es és 4-es rétegek izomszövet, a többi kötőszövet B – gyomorfundus nyálkahártya (kongo-hematoxilin): fedősejtek téglapirosak, fősejtek kékek C - gyomorfundus nyálkahártya szintén (PAS-kongo-hematoxilin): fedősejtek téglapirosak, mucin piros, fősejtek kékek D – gyomor pars pylorica nyálkahártyája (hematoxilin-eosin): jellegtelen, a mucinózus sejtekre némileg emlékeztető sejtek

A gyomorfundus mirigyeinek sémás rajza Jobb oldalt fénymikroszkópos kép, bal oldalt a különböző sejttípusok elektronmikroszkópos képe fedősejtek sósavat termelnek, fősejtek pepszinogént, melyet a HCl aktivál pepszinné

A gyomor elhelyezkedése

A hashártyazsák és a bursa omentalis sémás ábrázolása.

Enteroendokrin sejtek a gyomor-bélcsatornában és a pancreasban pancreaspolipeptid (PP) a Langerhans-szigetben gasztrin a pylorusban kolecisztokinin (CCK) a duodenumban szerotonin a duodenumban

A tápcsatorna felépítése és az elsődleges funkciók felsorolása nyálmirigyek: álkapocs alatti-, nyelc alatti-, fültőmirigy nyelőcső (bárzsing), nyaki, mellkasi és hasi szakasza van cardia nyelőcső-gyomor átmenet fundus ventriculi a bal rekesz alatti teret kitölti, gyomorléghólyag (hozzájárul a gyomor helybentartásához) corpus ventriculi pylorus: erős gyűrűszerű izommal beszűkítve megy át a duodenumba vékonybél: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum) vakbél vastagbél (remese): felszálló, haránt, leszálló, sigma

Jejunum hosszmetszete. Izomréteg felett redők. A bél lumene felé bélbolyhok láthatók. A bélbolyhok tövében Lieberkühn mirigyek

A szénhidrátok emésztése, felszívódása és anyagcseréje

Szénhidrátok Emésztés és metabolizmus A legnagyobb mennyiségben fogyasztott energiát adó táplálék. A polimerizáció mértéke alapján feloszthatók cukrokra, oligoszacharidokra és poliszacharidokra. A poliszacharidok keményítők és glikogén. A keményítők egy része nem emészthető, ezek a diétás rostok közé tartoznak. A diétás rostokban vannak nem-keményítő típusú anyagok is. A glikémiás szénhidrátok emészthetők, enzimatikusan cukrokká (monoszacharidokká) alakulnak. A nem-glikémiás szénhidrátok fermentálódnak: rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA), széndioxiddá, hidrogénné, metánná a vastagbélben. Az SCFA metabolizálódik a vastagbél hám és mukóza sejtekben, valamint a májban és az izomban.

Szénhidrátok osztályozása, és sorsuk a bélcsatornában Csoportok PF példa emésztés helye abszorb. molekula Monoszacharidok 1 glukóz vékonybél glükóz 1 fruktóz vékonybél fruktóz 2 szacharóz vékonybél glukóz+fruktóz 2 laktóz vékonybél glukóz+galaktóz 2 maltóz vékonybél (nyál) glukóz+glukóz Oligoszacharidok 3 raffinóz vastagbél SCFA 3-9 inulin vastagbél SCFA Poliszacharidok 9 keményítő főleg vékonybél glukóz 9 nem-keményítő vastagbél SCFA poliszacharidok PF: polimerizáció foka SCFA: rövid szénláncú zsírsavak

Megjegyzések: - diszacharidázok membránhoz kötöttek -glukóz felesleg, ami nem szívódik fel a vékonybélben a vastagbélben vizet köt és bakteriálisan fermentálódik -laktóz intolerancia

A szénhidrátok további sorsa a szervezetben

Glükóz anyagcsere Az izom- és a zsírsejtek glükózt vesznek fel a vérből inzulin segítségével. A többi sejt inzulin nélkül is fel tud venni glukózt, noha rendelkezhetnek inzulin-receptorral. A szövetekben a felvett glükóz először glükóz-6-foszfáttá alakul, melyből lehet (1) glikogén, vagy (2) lebomlik – glikolízis, illetve (3) a pentózfoszfát ciklusban oxidálódik, ribóz-5-foszfát és NADPH képződik, (4) a felesleg zsírsavak és trigliceridek szintézisére fordítódik. Napi glükóz szükséglet: 200 g

A glikémiás index: GI A GI a vércukor görbe alatti terület nagysága, mely glukóz felvétel esetén 100%. A többi szénhidrát GI értékét a glukózéhoz viszonyítjuk. A posztprandiális glukóz koncentráció jelentősen változik aszerint, hogy milyen a szénhidrát összetétel A táplálék magas rosttartalma elnyújtja a szénhidrátok felszívódását

GI versus GL Tápanyag GIikémiás Index GI Glikémiás ‘Load’ (terhelés) GL Rízs Sült krumpli Sárgarépa Fehérkenyér Teljes gabonamagvú kenyér Műzli Spagetti Alma Hüvelyes babfélék 91 85 71 70 65 56 41 36 29 25 20 4 21 19 17 16 8 6 Glikémiás Load (terhelés): kombinálja a GI-t a tápanyag %-os szénhidrát tartalmával

Orális glükóztolerancia teszt (1) A funkcionális teszt előtt 3 napig a betegnek legalább napi 250 g szénhidrátot kell fogyasztania. Először vizelet vizsgálatot végzünk glükózra és acetonra. Ha van a vizeletben glükóz a diabetes fennáll és felesleges a glükóz terhelési teszt. Az aceton azt mutatja, hogy nem történt meg a vizsgálat előtti szénhidrát bevitel. Feltételezve, hogy a beteg betartotta a 12 órás táplálékmegvonást, először éhgyomri vércukorszintet mérünk. Ezt követően a beteg 75 vagy 100 g glükózt kap kb. 400 ml vízben. A glükóz oldatot 5 percen belül kell meginnia. 60 és 120 perccel a szénhidrát orális bevitele után ismét meghatározzuk a vércukor koncentrációt, és a teszt befejezésével ismét megvizsgáljuk glükózra a vizeletet.

Glukóz tolerancia teszt

Orális glükóztolerancia teszt (2) Éhgyomri mmol/L Orálisan adott 100 g glükóz után 60 perccel 120 perccel normálérték határérték kóros tartomány 5,6 alatt 5,6 – 7,2 7,2 felett 8,9 alatt 8,9 – 12,2 12,2, felett 6,7 alatt 6,7 – 8,3 8,3 felett

Cori kör (ciklus)

Az inzulin szekréció kontrollja

Egyensúly az inzulin és a glukagon szekréció között

Szénhidrátok a vércukor hormonális szabályzása A vércukor (glukóz) koncentráció szabályozott az agy és egyéb szervek ellátására. Az inzulin a felszívódási fázisban szabályoz: abszorptív fázis A poszt-abszobtív (felszívódást követő) fázisban a glukagon, adrenalin és a kortizol szabályoz.

Táplálkozási Rostok - szénhidrát természetűek, bontó enzimeknek ellenállnak és a vastagbélbe jutnak - kémiai oldószerekkel is jellemezhetőek, csoportosíthatóak: neutrális detergensekkel a pektinek kioldódnak, míg a sejtfal nem - savas körülmények között kioldódik a hemicellulóz és a cellulóz, de nem oldódik a lignocellulóz és a lignin

A táplálkozási rostok többnyire monoszacharid származékok A táplálkozási rostok többnyire monoszacharid származékok. Glukózon és fruktózón kívüli egyéb monoszaharidok: Cellulóz: csak glukózból épül fel -1-4 kötésekkel, melyet csak baktériumok tudnak elbontani. Pektin: vízoldékony szénhidrát, gyümölcsökben található, különféle monoszaharidokból épül fel Rezisztens keményítő: a keményítő tartalmaz hidrolízisnek ellenálló molekulákat is (funkcionális élelmiszerek). A főtt burgonya állás során, mikor kihűl egyre nagyobb mennyiségben tartalmaz rezisztens keményítőt.

Táplálkozási rostok élettani hatásai - magas a vízkötő képességük, de általában a molekula kötő-képességük - a gyomor tartalom később ürül, a jóllakottság érzés fokozódik - a szteroid kötő képesség miatt növekszik az epesavak és a koleszterin megkötése és kiürülése - lassítja a glükóz felszívódást is, mert köti a glükózt (diabetes) - baktériumokat köt, melyek szaporodnak, növelik a széklet mennyiségét és gázt termelnek (metán, CO2). - ammónia megkötése: segít eltávolítani a nitrogént (máj és vese kímélés) - a rövid szénláncú zsírsavak fermentációval termelődnek baktériumok által, ami savasítja a pH-t. A zsírsavakat a bél mukóza felhasználja energiaként.