1. mesék Készítette: Horváth Andrea

A mese a legősibb műfajok egyike A mese a legősibb műfajok egyike. Csodás elemekkel átszőtt történet, amely mindig happy enddel végződik. Formája lehet prózai vagy verses. A meseregény egészen hosszú történet, sok szereplője van, és nagy időszakot fog át. Pl. Fekete István: Vuk Csukás István: Süsü

Az állatmese: az erkölcsi tanulságokat tartalmazó, állatokat szerepeltető meséket fabulának nevezzük. A próza: folyamatos sorokba szedett, kötetlen szöveg. A vers: kötött formájú szöveg, melynek ritmusa van, s néha rímel. A ritmus: lüktetés, szabályos ismétlődés. Ismétlődhetnek hangok, szótagok, szavak, gondolatok. A rím: hasonló hangzású szavak, szótagok, hangok ismétlődése.

A népmese szerzője ismeretlen A népmese szerzője ismeretlen. Szövege szájról szájra terjed, s közben állandóan változik. A műmese szerzője ismert. Szövege nyomtatásban terjed változatlan formában. A mese egyik fajtája a tündérmese, melyben csodálatos lények, tündérek szerepelnek. A mese másik fajtája a csalimese, amely úgy indul, mintha terjedelmes történet kerekedne ki belőle, de aztán hirtelen vége szakad.

2. mondák

A monda kitalált történet, amely a valósághoz kapcsolódik A monda kitalált történet, amely a valósághoz kapcsolódik. Ez a valóság lehet: egy történelmi esemény (honfoglalás) egy történelmi személy (Mátyás király) egy természeti képződmény (hegy, tó) egy emberi építmény (vár, híd) Az eredetmonda egy nép származását, eredetét magyarázó, kitalált történet.

3. János vitéz

A szépirodalom műnemei: epika, líra, dráma. Az epika cselekményes műnem: mindegyik műfaja (pl. mese, monda) történetet mesél el. 

A János vitéz műfaja: elbeszélő költemény. Az elbeszélő költemény versben írt, nagy terjedelmű, cselekményes történet, amely több helyszínen játszódik. A főhőst útja során mellékszereplők sokasága segíti vagy akadályozza. A verses forma legfontosabb tulajdonsága a ritmus. Másik jellemzője a rím. 

A rím a sorok végének, a szavak végének vagy elejének összecsengése (hasonló vagy azonos hangzása). A szókezdő hangok megegyezése a betűrím vagy alliteráció. A János vitéz sorvégi rímeinek fajtája: páros rím (a sorok vége párosával rímel). tk. 64. l.

A sorvégi rímek fajtái: páros rím a a b b keresztrím a b a b ölelkező rím a b b a félrím a x a x bokorrím a a a a

Az ütemhangsúlyos ritmus A János vitéz ritmusa ütemhangsúlyos. Az ütemhangsúlyos verselés ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. (A hangsúly a szavak első szótagjára eső nyomaték.) Alapegysége az ütem, amely 1 hangsúlyos és 1-3 hang-súlytalan szótagból áll. tk.64-65.

A fordulat a hős életének váratlan változása. A jellem a szereplőknek azok a tulajdonságai, amelyek alapján döntenek és cselekszenek. A humor: vidám, nevettető hatás. tk. 105. l. Az epizód az a helyzet, amely nem tartozik a cselekmény fő vonalába, ezért nem is befolyásolja a hős sorsát.

főszereplő – mellékszereplő - epizódszereplő A cselekmény az események összefüggő láncolata, tudatos alkotói munka eredménye. Annyi cselekmény van, ahány irodalmi alkotás. tk. 142. l. Egy irodalmi mű szereplői lehetnek emberek, állatok, növények, tárgyak stb. Bármit is válasszon azonban az író, műve mindig az emberről szól. főszereplő – mellékszereplő - epizódszereplő tk. 145. l.

A jellemzés a szereplők tulajdonságainak bemutatása. A jellemzés módjai: narráció (az író maga mondja el) a szereplő tetteiből a szereplő beszédéből derül ki más szereplő szavaiból tk. 145. l. Az epizód az a helyzet, amely nem tartozik a cselekmény fő vonalába, ezért nem is befolyásolja a hős sorsát.

4. alakzatok

Az alakzatok olyan nyelvi formák, amelyek eltérnek a megszokottól, s éppen ezzel keltik fel az olvasó figyelmét. Fajtáik: 1. Stílusalakzatok Bennük a szavak jelentése szokatlan, tartalmilag hatnak. pl. a torony bámult rá, mint sötét kísértet Iluska gyöngyház az idő haladott sietve

2. Beszédalakzatok Bennük a szavak használata szokatlan, új szókörnyezetben állnak. pl. éjszaka, zsiványok, csákányok, pisztolyok nem volt virág, nem volt fa, nem volt bokor ott

Stílusalakzatok Beszédalakzatok A metafora két dolog azonosítása közös tulajdonság alapján. A párhuzam azonos szerkezetű gondolatok ismétlődése. A felkiáltás a költő indulatainak kitörése. A hasonlat két dolog összehasonlítása. Benne a jelöltet és a képet a mint kötőszó kapcsolja össze. A költői kérdés nyomatékos állítás, így nem igényel feleletet. A fokozás olyan szavak, kifejezések sora, amelyek tartalmilag egyre többet mondanak. A megszemélyesítésben élettelen dolgok cselekszenek. A túlzás tárgyát a valóságostól szembetűnően eltérőnek mutatja be. Az ismétlés feladata valaminek a kiemelése, hangsúlyozása. Az ellentét a valóság két élesen különböző részletének a szembeállítása. A megszólítás a költő szereplőjéhez fűződő közvetlen viszonyát tükrözi. A halmozás azonos mondatrészek felsorolása.

5. fogalmazás

Közlésformák: Elbeszélés: eseményeket közöl Párbeszéd: a szereplők beszélgetése Monológ: a szereplő gondolatai Leírás: az események helyszínének bemutatása Jellemzés: a szereplők bemutatása

Az időrend az események sorrendje a cselekményben. Az elbeszélés Ha egy szöveg feladata valamilyen esemény közlése, akkor a szöveg műfaja elbeszélés. Minden eseménysor apróbb cselekvésekből, mozzanatokból tevődik össze. A mozzanatok az elbeszélésben időrendben követik egymást. Az időrend az események sorrendje a cselekményben. Az időrendi elrendezés lehet ab ovo (az elejétől) retrospekció (visszapillantás) in medias res (bele a közepébe)

Ab ovo: a természetes időrend; az eseményeket olyan sorrendben közli, ahogy a valóságban is megtörténtek. Retrospekció: az események közül a legutolsóval kezd, majd visszapillant a korábbiakra (múlt időben). In medias res: az olvasó figyelmét mindjárt az elején felcsigázza valami érdekes eseménnyel, s az előzményeket csak később mondja el.

A leírás A leírás az a szövegrészlet, amely tájékoztatja az olvasót az író által elképzelt helyszínről, folyamatról. A leírás is mozzanatokból áll, amelyek térbeli (helyszín) vagy időbeli (folyamat) rendben követik egymást.

A levél A levél tulajdonképpen beszélgetés távoli ismerőssel. Ezt kell állandóan éreznie annak, akihez a levél szól. Tehát a levél részei: megszólítás kapcsolatfelvétel (bevezetés) a kapcsolat lezárása (befejezés) búcsúzás keltezés aláírás Megszólítás Búcsúzás: Keltezés Aláírás

A hivatalos levél formai követelményei: A feladó neve Keltezés címe Tárgy A címzett neve címe Megszólítás Búcsúzás: Aláírás A hivatalos levél formai követelményei:

6. lírai fogalmak

A tájleíró költemény lírai műfaj A tájleíró költemény lírai műfaj. Azokat az érzelmeket fejezi ki, amelyek a költőben támadnak egy táj szemlélése során. (tk. 164. l.) Pl.: Petőfi: Az alföld Az irodalmi mű témája az a gondolati tartalom, amely a szövegben üzenetként megfogalmazódik.

Motívumnak nevezzük azokat a szereplőket, történéseket, helyszíneket, amelyek több irodalmi műben is előfordulnak. Pl.: mesékben a hármas szám, a próbák, a szegénylegény stb. Az életkép olyan vers, amely a mindennapi élet egy jellemző helyzetét örökíti meg. Jellegzetes alakokat ábrázol kedvesen, humorral. Pl. Petőfi: Egy estém otthon

az idÕmértékes verselés Az időmértékes verselés ritmusát a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása adja. Hosszú a szótag, ha hosszú a magánhangzója. Jele: — Rövid a szótag, ha rövid magánhangzójához 0 vagy 1 mássalhangzó kapcsolódik. Jele: U Rövid is, hosszú is lehet a szótag a maradék esetekben (vagyis ha a rövid magánhangzóhoz 2 vagy több mássalhangzó kapcsolódik).

7. epikai fogalmak

A mítosz olyan monda, amelynek szereplői istenek vagy emberfeletti képességű hősök. A mitológia egy nép mítoszainak összessége. Kalevala A Kalevala a finnek nemzeti eposza, amelyet ősi mondákból, mítoszokból gyűjtött és állított össze Elias Lönnrot. Versei (rúnái) a finn nép ősi életéről, a világról alkotott elképzeléseiről, rendkívüli képességű hősökről szólnak. Főszereplője Vejnemöjnen, a csendes víz istene, minden idők énekese.

A biblia A Biblia olyan könyvek gyűjteménye, amelyeket különböző szerzők írtak ezer évnél hosszabb időszak alatt. A Biblia részei:  Ószövetség: a zsidó nép mítoszai, története  Újszövetség: Jézus története.

Pl.: Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? A novella rövid történet kevés szereplővel és helyszínnel. Csattanóval (meglepő fordulattal) végződik. Pl.: Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? A regény nagy terjedelmű epikai alkotás. Cselekménye sok szereplőt mozgat, nagy időt és teret fog át. Pl.: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk