A modern városfejlődés későbbi szakaszai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A városok fejlődése és szerkezete
Advertisements

A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A modern város fejlődési szakaszai
A városhierarchia vizsgálati módszerei
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Települések A városok.
Urbanizáció a fejlődő országokban
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Dr. Hardi Tamás, MTA RKK NYUTI,
Európa városi történelme
Az európai városverseny
Közép-Magyarország településszerkezete
Taxi arculatok Európai nagyvárosok. Szabályozás LONDON Guidelines for Advertising on licensed London Taxis and Signs on licensed London Private Hire Vehicles.
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
A világnépesség növekedése
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE.
Regionális gazdaságtan 7.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE.
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
A modern városfejlődés későbbi szakaszai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II.
Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Legújabb szakaszok: a reurbanizáció és a posztszuburbanizáció
A modern városfejlődés későbbi szakaszai
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Az urbanizáció (urbs, urbis)
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Topográfiai gyakorlatok Európa
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
A posztmodern városfejlődés szakaszai
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei
Előadás másolata:

A modern városfejlődés későbbi szakaszai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése Spontán módon Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 2

Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 3

Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 4

3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 5

A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 6

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 7

4. Reurbanizáció Relatív koncentráció Többen vitatják, hogy létezik A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Vissza a városba” folyamat zajlik 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 1980–1991: 47%-nál 8

Reurbanizáció feltételei Új típusú várospolitika Felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a sunbeltben hiányoznak Humántőke lehetőségei Történelmi múlt vonzereje, föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz 9

Városok növekedésének forrásai Központi városok újranépesedése „Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) „Slum”-ok helyett felújított belvárosok Vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 10

Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) A terület megtisztítása A közművek kiépítése A közlekedési hálózat kiépítése A telkek értékesítése, befektetők felhajtása 1. nagy városrehabilitációs projektek Eu-ban, 1980-as évek elején (pl. Londoni Dokk-negyed) Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is 11

5. Poszt-szuburbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be Pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók Városrégió alközpontjaivá válnak Pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 12

Cedric Price várostipológiai modellcsoportja Középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektoriálisan, esetleg többmagvúan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Agglomerációs alközpontok 13

Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki 14

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 15

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 16

Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 17

Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utnána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 18

Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 20

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 21

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 22 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 23

1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 24

1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 25

1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 26

1990–2000 Alapvetően megfordul a kép Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 27

2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 28

A nagyvárosok 1950-2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino 29 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása 30 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klasztereik földrajzi elhelyezkedése 31 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások