Merkantilisták fiziokraták És a Klasszikusok

merkantilizmus Spanyolországból indult, majd Francia­országban és Angliában csúcsosodott ki a XVIII. századig a merkantilizmus, az Enciclopedia Britannica megfogalmazásában „az első olyan gondolati rendszer, amely közvetlenül is visszahatott az államok gazdaságpolitikájára”. Jean-Baptiste Colbert

Jellemzői Protekcionizmus, Erőforrásátok, Egyenlőtlenségek kiéleződése, Degresszív adórendszer, Pénzgavitáció

John Law Létrehozta az Általános Bankot Indiai Társaságot, amely kiemelkedő privilégiumokat kapott a kormányzattól, gyarmatosította a Mississippi völgyeit és várost alapított a régens tiszteletére, New Orleans néven. Law vállalatai egyre jobban összefonódtak a központi hatalommal: az India Társaság Franciaországban megvásárolta az adóbehajtás jogát (!), a bank pedig állami lett, és 1719-től Királyi Banknak kezdték nevezni. Gyakorlatilag megszületett az aranyalaptól rohamos gyorsasággal függetlenedő bankjegy és a központi bank intézménye. A bankjegyek 1720-ra inflációs papírpénzzé lettek, amit éhínség és lázadás követett.

Fiziokraták A fiziokrácia két görög szóból tevődik össze: phüzisz – természet + kratosz – hatalom. A legnagyobb fiziokratának François Quesnayt (1694-1774) tartjuk, aki eredetileg Madame de Pompadour és XV. Lajos orvosa volt. a vérkeringés működésének leírása alapján alkotta meg fő művét, a Nemzetgazdasági táblázatot. A fiziokratákat szokás tartani a laissez faire-elvét valló gazdasági liberalizmus előfutárainak. Véleményük ugyanis megegyezett abban, hogy az állami beavatkozás megzavarja a gazdasági folyamatok természetes menetét, míg „az objektív gazdasági törvények szabad érvényesülése egymaga gazdasági harmóniát teremt”.

A haszonökonómia diadala: Adam Smith és a klasszikusok Ebédünket ne a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem emberiességükhöz, hanem önszere­ tetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségéről, hanem a rájuk váró előnyökről beszélünk nekik. … [Inkább célhoz ér, aki] önzésüket nyergeli meg a maga javára és meggyőzi őket, hogy a saját előnyükre cselekszenek. (16. o.)

… mindenki, aki tőkéjét a hazai tevékenység fenntartására használja, ezt a tevékenységet természetesen úgy igyekszik irányítani, hogy termelésének értéke a lehető legnagyobb legyen. … általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani, és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ő csak a saját biztonsága miatt támogatja a hazai tevékenységet inkább, mint az idegent és csak saját nyereségét keresi, mikor azt úgy irányítja, hogy annak termelése a legnagyobb értékű legyen. Ebben is, mint sok más esetben, láthatatlan kéz vezeti őt egy cél felé, melyet ő nem is keresett. A társadalomnak pedig nem is éppen baj, hogy ő ezt a célt nem ismeri. Azzal, hogy ő a saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mintha annak előmozdítása lett volna a valóságos célja. (449. o.)

Adam Smith Nemzetek gazdagsága c. művének felépítése 1. könyv A munka termelőképességének fokozására ható okok és a rendszer, amely szerint a munka hozadéka a népesség különféle osztályai között természetszerűleg megoszlik 270 oldal, 11 fejezetben 2. könyv A készletek, illetőleg a tőke termé­szete, felhalmozása és használata 105 oldal, 5 fejezetben 3. könyv A nemzetek különböző mértékű/sebességű (?) haladása a gazdagság felé 44 oldal, 4 fejezetben 4. könyv A közgazdaságtan rendszerei 252 oldal, 9 fejezetben 5. könyv Az uralkodó, illetőleg az állam pénzügyei 275 oldal, 3 fejezetben

A nagyvállalatok elleni retorika folyamatosan jelen van a kapitalizmus történetében. Ennek egyik nem túl régi példája Joel Bakan, The Corporation c. könyve illetve filmje (2004). Kevesen tudják, hogy Smith és Ricardo is ellenezte a korlátolt felelősség intézményét és az akkoriban működő multinacionális vállalatokat.

klasszikusok Ricardo-komparatív előnyök Malthus- jóslatok Say-dogma (kereslet-kínálat) Mill-utilitarizmus

Mennyi „állam” legyen?

Privatizáció „Sok fejlődő és fejlett országban az állam a kelleténél jóval több energiát fordít olyan dolgokra, amelyekkel nem neki kellene foglalkozni. Ez azoktól a feladatoktól is elvonja, amelyekkel viszont foglalkoznia kellene. A probléma nem annyira az, hogy az állam túl nagyra nőtt, hanem az, hogy nem azt teszi, amit kellene.” Stiglitz

Privatizációs kudarcok oka A piac lassan reagál, nem tudja betölteni az állam kivonulásával keletkező űrt. A folyamat részévé vált a korrupció „briberization”. Németh György karikatúrája

A nagy kiárusítás Florian Opitz A Védegylet szinopszisa alapján

A világ legkülönbözőbb részein játszódó epizódok nagyon konkrét emberi sorsokban jelenítik meg a privatizáció elvont fogalmát. Tragikus, tragikomikus, de lélekemelő történeteket látunk olyan emberek életéből, akik nap mint nap szembesülnek annak a magánosítási politikának a hatásaival, amelyet a nemzetközi szervezetek diktálnak, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO).

IMF A Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, mely jelenleg 185 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak. www.mnb.hu

Világbank-csoport A Világbank-csoport öt egymással szoros társulási kapcsolatban működő szervezetből áll, melyek együttműködve támogatják a fejlődő világot. A Világbank (The World Bank) Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association)  Nemzetközi Pénzügyi Társaság(International Finance Corporation, IFC) Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency, MIGA) http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Vilagbankicsoport

WTO A Kereskedelemi Világszervezet, rövidítve WTO (World Trade Organization) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifás kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifás kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén.

Nagy kiárusítás FLORIAN OPITZ író-rendező feltárja a privatizált és globalizált világ valóságát. Megvizsgálja „a nagy kiárusítás”, azaz az alapvető közszolgáltatások – a víz- és áramellátás, a tömegközlekedés, sőt az egészségügyi ellátás – magánkézbe adásának hatásait. A rendező Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, vagy Európában és az Egyesült Államokban találkozik azokkal az emberekkel, akiknek a fönti szép ígéretek csak üres szólamok. És amit a film bemutat, az még csak a kezdet.

A történet

1. Bemutatja egy dél-afrikai aktivista történetét, aki olyan szegény családoknak segít Sowetóban, akiknél a privatizáció előtt álló áramszolgáltató, az ESKOM kikapcsolta a villanyt, mert nem tudták fizetni a magas számlákat. A rendőrség és a cég biztonsági szolgálata egyaránt vadászik a gerrilla villanyszerelőkre, akik illegálisan visszakötik az áramot a szegények otthonába.

SOWETO, Dél-Afrika Bongani Lubisi “A családomat is arra szoktatom, hogy egy nap majd kaphatnak egy telefonhívást azzal az üznettel: Meghaltam.”

2. A következő történet egy filippino anyáról szól, aki Manila egyik nyomornegyedében él a családjával. Már évek óta küszködik, hogy ki tudja fizetni a vesebeteg fia heti két dialízis kezelését. Ha a hét végéig nem szedi össze a pénzt, meghal a fia.

MANILA, Fülöp-Szigetek Minda Lorando „Jobb lesz, ha elfogadja, hogy a fia meghal”

3 A harmadik epizód hőse egy jó humorú brit mozdonyvezető és szakszervezeti aktivista. Azzal büszkélkedhet, hogy Európa legjobban működi vasútjánál kezdte a pályát, ám néhány év múltán egy privatizált, részekre szabdalt és leépült iparágban találta magát, ahol rendszeresen összeomlik a szolgáltatás. Állandó harcot folytat a kollegáiért, akikre az utóbbi évek során egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a magáncégek vezetői. Ez a túlfeszítettség nem egy halálos balesethez vezetett már a brit vasútvonalakon.

BRIGHTON, Nagy-Britannia Simon Weller

4 A negyedik epizód egy boliviai város, Cochabamba lakosainak harcát ismerhetjük meg egy amerikai nagyvállalat ellen, amely megpróbálta átvenni a települési vízellátást. A kísérlet a világtörténelem első “vízháborújához” vezetett, amelyben boliviaiak tízezrei szálltak szembe a rendőrséggel és a katonasággal.

COCHABAMBA, BOLIVIA Dona Rosa

Stiglitz A világ egyik legismertebb közgazdásza, éles hangon bírálja a fundamentalista globalizációs és privatizációs politikát.

Kérdések Hogyan fogalmazódik meg a globális rendszerkritika? Hogyan jelentkezik az állam szerepével kapcsolatos ellentmondás? Mi a privatizációval kapcsolatos legfontosabb véleménykülönbség a Világbank szakértői és az érintettek között? Milyen általánosítható megoldási lehetőségek vannak?

Feladat Keressen példát arra, amikor a privatizáció egy iparágban kudarchoz vezetett vagy keressen ellenpéldát: amikor a privatizáció sikeres volt és a társadalom jólétét szolgálta. Ön szerint van általánosítható tapasztalata?

https://www.youtube.com/watch?v=cGcR7RnIJg4