Háromdimenziós gazdaság Lehet gazdálkodni erényetikai paradigmában Dr. Baritz Sarolta Laura OP

Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) www.keteg.hu

KETEG – Képzés és misszió Sapientia Corvinus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Debreceni Egyetem MNB PADS Alapítvány Középiskolák MISSZIÓ Konferenciák Szalon Könyvbemutatók Könyvek, kiadványok Előadások ALAPÍTVÁNY KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány Brosúra tömören Forrásokat mindenhova berakni

Szót ejtettünk az eddigiekben a modern kori és kortárs közgazdaság redukcionista jellegéről, amely – geometriai hasonlattal élve – mintegy kétdimenziós, sík teret kifeszítve vesz részt életünkben. Amennyiben viszont bekapcsoljuk a motivációk, önérdek, önszeretet felsőbb szintjeit, s így bevonjuk a tisztes, erkölcsi jót a gazdasági életbe, egy harmadik dimenzió létét vesszük észre kibontakozni, s ezt a harmadik dimenziót járjuk most körül.

Kutatási cél Kutatási kérdések Megvizsgálni, „…lehetséges-e egy értékorientált gazdasági rendet létrehozni, amelynek alapja és célja az ember, aki alap-irányultságában jó és képes a köz javán munkálkodni. Kutatási kérdések Mi a viszony az értékrend és a gazdasági rend (ember és struktúra) között? Létezik-e ma az erényetikai ember?

Hipotézisek Más (a jelenlegi paradigmától különböző) emberi értékrend más gazdasági renddel jár együtt. Minél inkább erényetikai értékrendű az ember, annál valószínűbben kapcsolódik hozzá egy etikus (háromdimenziós) gazdasági rend.

Alhipotézisek Más (a jelenlegi paradigmától különböző) emberi értékrend más profitszemlélettel jár együtt. Minél inkább erényetikai értékrendű az ember, annál valószínűbben kapcsolódik hozzá egy erényetikai profitszemlélet. Az erényetikai szervezet elősegíti az ember erényetikai értékrendjének megvalósulását.

A disszertáció alcímében feltűntetett kérdésére is válasz született A disszertáció alcímében feltűntetett kérdésére is válasz született. Megvizsgáltuk, lehet-e etikus, erényes módon (erényetikai emberként) egy – a főáramtól különböző – alternatív, háromdimenziós gazdálkodást létrehozni, amely emberközpontú, az ember javára és boldogságára irányul, és fenntartható. Elméleti kifejtésünk és empirikus kutatásunk alapján a válasz így hangzik: lehet.

A gazdaság értelme az emberek boldogságának elősegítése. Ezt Laura fejti ki jó részletesen mint az elmélet szakértője!!!!! A piaci struktúra soha sem semleges, a cselekvő emberek motivációi vannak a héttérben. Ha az emberek jó értékrendet követnének (objektív önérdek, valódi önszeretet), akkor a gazdaság és a piac a személyesség és az emberi kiteljesedés helye lenne, tehát az emberek boldogságát szolgálná. A gazdaság értelme az emberek boldogságának elősegítése. KÖZJÓ

Ami a biztosítékot kiveri a mai világban... Az ember az első a struktúrához képest. A profit nem cél, hanem eszköz. Ezt még én mondom, és utána adom át a szót Laurának kifejtésre

Melyik az első? Aronson, Allport, Durkheim, Struktúra Egyén Pénzügyi rend, gazdasági rend Erkölcs / értékrend Aronson, Allport, Durkheim, Campbell, Luhman, Festinger… Herbert Simon, James March, Frank, Bandura, Ash, Rogers, Maslow, Ryan Deci, Alford Self Determination Theory – belső motiváció Bűn- és erény struktúrái (II.János Pál) „Az emberi személy szabad” „felelősség” „…a végső meghatározó az egyén, aki állandó kölcsönhatásban áll a struktúrával”

Empirikus kutatás Eredmények – Korrelációs mátrix

Empirikus Kutatás Eredmények Klaszter táblázat

Más emberi értékrend más gazdasági renddel jár együtt.

Haszonközpontú paradigma Erényetikai paradigma Végső Cél E R K Ö L C S GAZDASÁG GAZDASÁG ERKÖLCS Megszépíteni!!! Haszonközpontú paradigma (Politikai gazdaságtan) Erényetikai paradigma (Civil gazdaság)

Erényetika: búvópatak Kr.e. IV. - I. század: Platón, Arisztotelész, Cicero Középkor: Aquinói Szent Tamás, Firenzei Szt. Antonin, Skolasztika XV. – XVIII. század: Itáliai Civil gazdaság Antonio Genovesi XIX. század vége: Egyház társadalmi tanítása XX. század: Szociális piacgazdaság Civil társadalom Alternatív közgazdaságtan Kicsit átláthatóbbá de maradjon

HASZONKÖZPONTÚ PARADIGMA ERÉNYETIKAI PARADIGMA Az altruizmus helyes, ha a kooperációból nyerek és hasznom van belőle, „csak viszonzott, ún. reciprok altruizmus maradhat fenn”; viszont „a feltétlen altruizmus (kategorikus imperatívusz) egyenesen kártékony” Felvilágosult önérdek. (Hunyadi, Székely [2003], p. 721) „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember… A Te által leszek Én-né. S hogy Én-né leszek, mondom: Te. Minden valóságos élet – találkozás.” (Buber [1994], p. 15) „[…] a pozitív közgazdaságtan ugyanolyan ’objektív’ tudomány, mint bármely természettudomány, illetve azzá lehet. Természetesen az a tény, hogy a közgazdaságtan az emberek közötti kapcsolatokkal foglalkozik, […] jelentősen megnehezíti az objektivitás elérését…” (Friedman [1986], p. 18) „…amint a társadalmi viszonyok fontosságát fokozatosan elismerték, a szóhasználat megváltozott. Ma például már sokat beszélünk szociális tőkéről.” (J. E. Stiglitz előszava in: Polányi [2004], p. 13). Megszépíteni!! „a klasszikus iskola a termelő természetes magatartásának tartott (a haszon maximalizálására való) törekvését ezután a fogyasztóra is vonatkoztatták.” (Muzslay, I. [1995], p. 34). „A hasznot úgy tekintik, mint azon emberek életszínvonala és életminősége javításának eszközét, akiknek az életét a vállalat működése érinti […] a nyereség eszköz, nem cél.” (Pataki, Radácsi [2000], p. 55)

A gondolkodásmód változása HASZONKÖZPONTÚ ERÉNYETIKAI JÓ Szubjektív, haszon, hedonista Objektív, célra irányul, hierarchikus, racionális ÉN Birtokol, individuum, ÉN – AZ Létezik, kiteljesedik, személy, ÉN – TE BOLDOGSÁG Hêdoné, állapot Eudaimonia, dinamizmus ERÉNY Hatalom, birtoklás, mértéktelenség Jóra való cselekvési készség ÖNÉRDEK Szubjektivista önérdek (E. Fromm) Objektivista önérdek (E. Fromm)

kiteljesedés A „JÓ” szubjektív vagy objektív? BOLDOGSÁG – EUDAIMONIA - kiteljesedés az erények által - emberi kapcsolatok - lelki élet A „JÓ” szubjektív vagy objektív? örök törvény; természettörvény VÉGSŐ JÓ egyetemes normák; erkölcsi normák kiteljesedés Szépíteni de minden kell és kell az animálás is! valódi „jó” látszólagos „jó” Emberi kapcsolatok

A gondolkodásmód változása ÉN – AZ ÉN – TE tömeg közösség Martin Buber: ÉN és TE Arisztotelész: NE, barátság individualizmus perszonalizmus

Valódi szükségleteimben Objektivista önérdek Valódi szükségleteimben a másik ember jólléte is benne van. Kiteljesedés az erények által.

Piaci játszmák Fogolydilemma Kooperálás Defektálás 3,3 0,5 5,0 1,1 Kooperálás Defektálás nyer-nyer többet veszt-többet nyer többet nyer-többet veszt veszt-veszt Kooperálás Defektálás R,R S,T T,S P,P Kikötések: T > R > P > S 2R > T+S Szempontok: Időtáv, kapcsolati tényező, bizalom, törvényesség

Arisztotelész: Politika Daily – Cobb, 1989 Á-P-Á’ OIKONOMIA KREMATISZTIKA P-P’ Aquinói Szent Tamás Profit jó célt szolgál Laura jön!!! Profit turpitudo (S.Th. II-II.) Ferencesek, XV. század MONTI DI PIETA P-P’(Á)

Az emberi tettek tényezői Motivációk – extrinzik, intrinzik, transzcendens ●Konzekvencializmus (Krematisztika) J. S. Mill: fuldokló szándék (akarat) (cél)=eredmény, kimenet indíték / motiváció =”érzés” (Mill) MIÉRT? ●Tomizmus (Oikonomia) Szándék (akarat) indíték (motiváció) MIÉRT? tárgy körülmények konkrét cél

Firenzei Szent Antonin: Summa Moralis, XV. század „A nyereség célja, hogy vele az ember magának vagy másnak juttasson, állapotuk szerint. A juttatás célja magának vagy másnak, hogy erényesen tudjanak élni. Az erényes élet célja az örök dicsőség megszerzése.” Firenzei Szent Antonin: Summa Moralis, XV. század

Haszonközpontú paradigma (Politikai gazdaságtan) Erényetikai paradigma (Civil gazdaság) NOMA elv 1829, Oxford Integrációs elv, 1765-69 Itália, Genovesi gazdaság, etika, politika Társadalmi jólét: a javak összege Közjó: a javak szorzata n n ∑ ∏ a a i i i= 1 i= 1 Nincs reciprocitás elv Homo hominis lupus Homo Oeconomicus Van reciprocitás elv Homo hominis natus amicus Homo Reciprocans piac piac újraelosztás újraelosztás civil társ./reciprocitás Stefano Zamagni, 2014

A „JÓ”-k (értékek) rendje Klasszikus görög filozófia Aquinói Szt. Tamás Végső Cél Erkölcsi értékek Intellektuális értékek Érzékelés Vegetatív Holt anyag Materiális világ Erkölcsi jó Gyönyörködtető jó Hasznos jó  Hasznos "jó" - eszköz  Erkölcsi "jó" - prioritás  Gyönyörködtető "jó" – kísér S.Th. I. k.5,sz.6.

A gondolkodásmód változása Haszonközpontú Erényetikai CÉL haszon, élvezet erkölcs, erény élvezet ESZKÖZ hasznos erkölcs, erény Homo Oeconomicus Homo Reciprocans Fukuyama: Bizalom, Steven Covey: The 7 habits of highly motivated people

< A háromdimenziós gazdaság 1. és 2. dimenzió 3. dimenzió 2. 1. - tőke javak - pénzügyi eszközök - marketing stratégia - profit Hasznos „jó”=materiális javak Erkölcsi „jó” = értékek - közjó - bizalom - igazságosság - szolidaritás - kölcsönösség - mértékletesség - élet < eszközök célok 2. 1. A piaci mechanizmusok a hasznos (materiális) javak körében érvényesek.

Hasznos jó (anyagi javak) Végső Cél Erkölcsi jó (értékek) Hasznos jó (anyagi javak)

Erkölcsi, szellemi értékek jelenléte a gazdaságban. 3 dimenzió A HÁROM DIMENZIÓS GAZDASÁG Végső Cél 2 dimenzió Erkölcsi jó Klasszikus gazdasági elv hasznos jó Klasszikus gazdasági elv hasznos jó Aquinói Szent Tamás: a „jó”-k analogikus rendje Erkölcsi, szellemi értékek jelenléte a gazdaságban.

Pénzhasználat (economica) > Pénzszerzés (pecuniativa) Erényetikai paradigma Haszonközpontú paradigma VÉGSŐ CÉL ERKÖLCSI „JÓ” PÉNZ HASZNOS „JÓ” PÉNZ A szolgák szolgája Végső cél Erkölcs Aquinói Tamás: Pénzhasználat (economica) > Pénzszerzés (pecuniativa)

A profit trónfosztása Cél Uralkodik Eszköz Szolgál Fodor István: Lejárt a profitmaximalizálás kora (Magyar Idők, 2016.05.23.) “...profitmaximalizálással szemben a döntéshozó felelőssége, az innováció és a tisztesség kerül előtérbe”

Boldogság paradoxon H”= f(I,R) Welfare→ Wellbeing Jólét → Jóllét Easterlin, Kahneman, Bruni Kasser, Kocsis Kapcsolati javak Hi X (critical point) Ii RI H”= f(I,R) H = happiness I = income, marketed goods R = relational goods Welfare→ Wellbeing Jólét → Jóllét

Köszönöm szépen a figyelmet! www.keteg.hu