A francia forradalom

Franciaországban 1789. július 14-e a forradalom napja Franciaországban 1789. július 14-e a forradalom napja. A forradalom jelszava, mondta a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” volt. A Bourbon uralkodócsaládból származó királyok korlátlan királyi önkényuralmat gyakoroltak. Nem hívták össze a rendi gyűlést. (Régebben a három rend külön-külön teremben tanácskozott)

A három rendről Az első két rend: a papság és a nemesség birtokolta a politikai jogok nagy részét. Ők voltak a kiváltságos rendek. Az összes többi ember (a társadalom több mint 98%-a!!!) a harmadik rend tagja volt. Közülük csak azok lehettek hivatalnokok, katona tisztek, akik meggazdagodtak. A harmadik rend nyög az adók alatt.

A királyi önkényuralom helyett szinte már mindenki alkotmányos királyságot akart. Hiába voltak a magas adók, a kincstár a háborúk és a királyi udvar elképesztő mértékű pazarlása miatt teljesen kiürült. Államcsőd fenyegetett! Az újabb adók megszavaztatására XVI. Lajos király kénytelen volt összehívnia a rendi gyűlést, amely 1789 tavaszán Versailles-ban ült össze.

A rendi gyűlés rendkívül feszült légkörben kezdődött A rendi gyűlés rendkívül feszült légkörben kezdődött. A társadalom minden rétege elégedetlen volt. Párizs népe lázongott. A katonaság állandó készültségben állt a zavargások elfojtására. A rendi országgyűlésen a harmadik rend képviselői rendek szerinti szavazás helyett közös ülésezést és személyenkénti szavazást követeltek. A harmadik rend képviselői - dacolva az uralkodóval - gyűlésüket alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánították.

A nemzetgyűlés képviselői azonban a következő gyűlésükre menet zárt ajtókba ütköztek. Megesküdtek, hogy addig nem válnak szét, amíg meg nem alkotják a király hatalmát korlátozó alkotmányt. Ez az esemény volt a labdaházi eskü.

Bastille bevétele A király a forrongó Párizst idegen zsoldosokból álló katonasággal vette körül. Olaj volt a tűzre! A felkelők kifosztották a fegyverraktárakat, és 1789. július 14-én megostromolták a hírhedt börtönerőd, Bastille épületét. A hadsereg felbomlott, sokan csatlakoztak a felkelőkhöz. Az erődöt nemsokára lerombolták, és ünnepi bálokat rendeztek a helyén. Ez a nap a forradalom kezdete, máig a legnagyobb nemzeti ünnep Franciaországban.

A párizsi események híre futótűzként terjedt az országban A párizsi események híre futótűzként terjedt az országban. A parasztság sokfelé felfegyverkezett, és a nemesek ellen fordult. A parasztok elégették a feudális szolgáltatásokat tartalmazó iratokat. Dönteni kellett a földesúri terhek ügyében. A nemzetgyűlést augusztusban rendkívül fontos határozatokat hozott. Megszüntette a feudális kiváltságokat, eltörölte az összes feudális terhet: a robotot, a különböző jogcímeken szedett adókat. A volt kiváltságosok is adófizetőkké váltak. A papság lemondott az egyházi tizedről. Ezzel megdőlt a feudális rendszer Franciaországban. Így a rendekre tagolt feudális társadalomból nemzet született.

A forradalmi változások az 1791-ben kiadott alkotmány foglalta írásba A forradalmi változások az 1791-ben kiadott alkotmány foglalta írásba. Ezzel Franciaország alkotmányos királysággá vált. Az alkotmányban rögzítették a hatalmi ágak szétválasztását. A törvényhozó hatalmat a választott képviselőkből álló törvényhozó gyűlés kezébe tették. Minden felnőtt férfi, akinek legalább kicsiny vagyona vagy jövedelme volt, választójogot kapott. A választójogosultság határát cenzusnak nevezzük. A végrehajtó hatalom a király irányítása alatt maradt, de minden hivatalt választás útján kellett betölteni. A független bírókat a nép választotta. Az alkotmány biztosította az emberi jogokat és a jogi egyenlőséget.

Egy nyári éjszakán a király a családjával együtt megpróbált álruhában elszökni Párizsból. Útközben azonban felismerték, és felfegyverkezett parasztok útját állták. A forradalmi katonák, a nemzetőrök visszakísérték Párizsba.

XVI. Lajos sorsát nem csak ez pecsételte meg XVI. Lajos sorsát nem csak ez pecsételte meg. Hadat üzent a Német-Római Birodalom uralkodójának. A nemzetgyűlés megszavazta a háborút. A király azt remélte, hogy a háborús vereség után visszanyerheti a hatalmát. Rosszul számított. A francia csapatok győzelmet arattak az ellenség felett.

A győzelmet követően Franciaországban 1792-ben kikiáltották a köztársaságot, és a királyt bíróság elé állították. Az előkerült titkos iratok (kazetta levelek) bizonyították, hogy összejátszott az ellenséggel. A volt királyt halálra ítélték, és guillotine-nal, azaz nyaktilóval kivégezték (1793. január).

A király halála persze önmagában nem oldotta meg a bajokat A király halála persze önmagában nem oldotta meg a bajokat. Párizsban a kenyérhiány okozott éhínséget. Több vidéki megyében parasztfölkelés tört ki a hadseregbe való kényszersorozások miatt. Ezekhez sok olyan nemes csatlakozott, akik szerették volna a királyságot visszaállítani. Fokozta az elégedetlenséget az egyházellenes intézkedések sora. A katonai helyzet is rosszabbra fordult. Anglia nem nézte jó szemmel Franciaország hatalmának növekedését, és több országból álló szövetséget szervezett ellene.

A politikailag tevékenyebb gazdagok a párizsi Szent Jakab-kolostorban tartották megbeszéléseiket, ezért jakobinusoknak nevezzük őket. Legfőbb vezetőjük Robespierre volt. Az éhínség miatt egymást követték a tüntetések és az utcai összecsapások. A fölkelők élére Robespierre állt. A Robespierre vezette kormány első intézkedéseivel rögzítette az élelmiszer árát, és a forradalmi bíróságot alakított, amelyek szinte kizárólag halálos ítéleteket hoztak. A mérsékelt politika hívei nem fogadták el az intézkedéseket. Felkelések robbantak ki országszerte. Ez valóságos polgárháborúhoz vezetett.

A jakobinusok forradalmi terrorral válaszoltak a lázadásokra A jakobinusok forradalmi terrorral válaszoltak a lázadásokra. A guillotine folyamatosan működött. Bírói ítélettel legalább 15 ezer embert végeztek ki, ítélet nélkül pedig már körülbelül kétszer ennyit! Vidéken sokfelé tömegesen lőtték agyon vagy fojtották vízbe az összekötözött embereket. A katonai győzelmek után azonban az embertelen uralom (terror) végképp értelmetlenné vált. A jakobinusok ellenfelei összefogtak, és 1794 nyarán letartóztatták Robespierre-t, legfőbb híveivel együtt. A guillotine bárdja lecsapott rájuk is.