Hollandia, a vizek ura Készítették: Kovács Péter, Ferke Dominik, Gál Zsombor, Tőrös András (6.A)
Egy kis földrajz 1. Nyugat-Európában található Határai: - északon és nyugaton az Északi-tenger - délen Belgium - keleten Németország Becsült lakosság 16 860 900 fő (2014. július) Népsűrűség 395 fő/km² Fővárosa Amszterdam Terület 41 526 km²
Egy kis földrajz 2. Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének harmada már tengerszint alatt van.
Az első gátak 1. A 16. századbeli Hollandok úgy hódítottak el területeket a tengertől, hogy gátakat építettek: a tengerszint magasságában kijelöltek egy szakaszt, aminek a vonalában egy nagy gátat építettek és az így bezárult területet tetszés szerint feltöltötték (polder).
Az első gátak 2. Hollandia területe egy régi ábrázoláson Hollandia területe napjainkban „A tengert Isten, a szárazföldet a hollandok teremtették.” (Holland mondás)
Modern gátrendszerek 1. Delta terv: új gátrendszer építése dél-nyugat Hollandiában Összesen 13 gátat építettek a legmodernebb technológia felhasználásával A gátrendszert 10 éves munkálat után 1986-ban fejezték be, azóta is folyamatosan fejlesztik Kb. 4600 km²-nyi területet hódítottak vissza Az alkotást az Amerikai Mérnökök Szövetsége a Modern Világ Hét Csodája közt tartja számon
Modern gátrendszerek 2. A gátrendszer legérdekesebb része egy kb. 3 km hosszú gát, melynek 240 méteres, nyitható acélszerkezete van; ezzel a világ egyik legnagyobb mobil szerkezete
A gátak feladata A falvak, városok (szárazföld) védelme az árvizek és vihardagályok ellen Földterületek visszahódítása a tengertől Vízi és szárazföldi (főleg biciklis) közlekedés fejlesztése
Tengeri kereskedelem 1. Hollandia vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók (Maas, Rajna, Ijssel) mind az Északi-tengerbe ömlenek. A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki, mely kedvez a tengeri kereskedelemnek
Tengeri kereskedelem 2. Rotterdam a világ legforgalmasabb kikötője – „Európa kapuja” 350 000 tonnás tartályhajók fogadására is alkalmas Évente kb. 100 000 folyami és kb. 28 000 tengeri hajó fordul meg itt (konténer és teherhajók, áru és autószállítók, kemikália és gáz tartályhajók, utasszállítók)