A magyar felvilágosodás irodalma

Első szakasza: 1772-től 1795-ig Társadalmi-történeti háttér: Felvilágosult abszolutizmus: az uralkodó célja a birodalom kulturális felemelése Magyarországon a polgárság helyett a művelt nemesség irányítja a szellemi életet A bécsi udvarban Mária Terézia testőrségében a magyar nemesifjak megismerkednek a legmodernebb törekvésekkel II. József politikája megosztja a magyar értelmiséget: a „jozefinisták” és a nemesi ellenállás hívei szembekerülnek egymással

Irodalmi élet Írói csoportok: - testőrírók: a francia és a német klasszicizmus hatását tükrözők - szentimentalizmus jegyében alkotók - népi hagyományokat fenntartók Az első szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Mindenes Gyűjtemény, Orpheus, Uránia Nyelvi-irodalmi perek, viták, (pl. Árkádia-pör, jottista-ypszilonista háború) 1790: Kelemen László: az első magyar nyelvű színtársulat megalapítása

Bessenyei György irodalomszervezői tevékenysége Bessenyei György Társasága Kulturális programja cél: a közboldogság eszköz: az anyanyelvű kultúra ápolása, fejlesztése mód: a magyar nyelv alkalmassá tétele a modern tudományok és irodalom közvetítésére: nyelvújítás szépirodalmi művek alkotása és idegen nyelvből való fordítása „…minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik..” Hazafiúi Magyar Társaság terve

Bessenyei György legfontosabb művei Röpiratok: pl. Magyarság, Magyar Néző, Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék, A holmi Ágis Tragédiája - dráma Tariménes utazása - államregény A filozófus-vígjáték A természet világa-filozófiai költemény A bihari remete- értekezés

Kármán József Műfaja:napló-és levélregény Stílusa: Legfontosabb műve: Fanni hagyományai Műfaja:napló-és levélregény Stílusa: a szentimentalizmus jellemzi rövid mondatokra épül, természetességet tükröz választékos hitelesen ábrázolja a szereplőket árnyalt lélekrajzot fest az érzelmi életet érzékletesen jeleníti meg Világirodalmi párhuzama: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései

Batsányi János Bessenyei programjának követője Magyar Museum - irodalmi folyóirat, amelyet együtt alapítanak Kazinczyval, de később szétválnak Költészete: az 1789-es francia forradalom eszméinek közvetítője Legfontosabb versei: A látó :„Álljon fel az erkölcs imádandó széki!/ Nemzetek, országok, hódoljatok néki!/Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság,/Törvény s egyenlőség s te, áldott szabadság!” - egy jobb kor utópisztikus látomása a vers A franciaországi változásokra : „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!” – az epigramma a forradalmi események következményeire figyelmeztet

Kazinczy Ferenc a magyar felvilágosodás II Kazinczy Ferenc a magyar felvilágosodás II. szakaszának :1795-1825 vezéregyénisége Irodalmi programja és munkássága: célja: stílusreform eszköze: nyelvújítás, fordítás, irodalomkritikusi tevékenység, írás munkái: drámafordítások, gúny- és vitairatok, epigrammagyűjtemény: Tövisek és virágok napló: Fogságom naplója, emlékirat: Pályám emlékezete Széphalom: a kor irodalmi központja, Kazinczy lakhelye „Jót s jól. Ebben áll a nagy titok .Ezt ha nem érted, Szánts és vess,s hagyjad másnak az áldozatot.”