Magyarország lakosságának életmódja és egészségi állapota

az EGÉSZSÉG a testi, lelki, szociális jól-lét állapota Az egészség nem passzív állapot, hanem dinamikus folyamat, az életre koncentrál.

Az egészség kiteljesedésének négy feltétele: egyén társadalmilag integrálódik – családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik változó terhelésekhez alkalmazkodni tud megőrzi a személyes önállóságát megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között

Egészséget meghatározó tényezők EGYÉNI Biológiai tulajdonságok Nem, kor, Betegségre való hajlam Pszichés tulajdonságok Személyiség öröklött vonásai Értelmi képességek, intelligencia KÖRNYEZETI Természeti Földrajzi – éghajlati adottságok Országtípus Régió, megye, település hierarchia Társas-gazdasági-kulturális Társas kapcsolatok Iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem Környezet-egészségügyi tényezők Egészségügyi ellátási tényezők

Kapcsolatrendszer az egészséget meghatározó tényezők között kétirányú kapcsolat: az egyes tényezők befolyásolják az egyén egészségét, ugyanakkor az egészség visszahat egy-egy tényezőre Összetett egészséget több tényező – egyéni és környezeti – befolyásolja egyszerre egyén egészségi állapota / betegsége több tényezőre visszahat

Magyarország lakosságának egészségi állapota

Népegészségügyi jelentés célkitűzései meghatározza egyes egészségkárosító magatartásformák elterjedtségét, jellemezze az érintettek körét, demográfiai, társadalmi és gazdasági dimenziók mentén képet adjon a közelmúlt eredményeiről, meghatározza a jövőre vonatkozó tendenciákat, szükséges cselekvési terveket

Az egészségmagatartás több elemét vizsgálták: az egészségi állapot szubjektív értékelése legális és illegális kábítószerek fogyasztása testtömeg táplálkozás testmozgás, sport

Egészségmegőrző magatartás Egészségkultúra Egészségmegőrző magatartás POZITÍV KOCKÁZATNÖVELŐ

Egészségi állapot szubjektív megítélése a lakosság vélekedése szerint a dohányzás, a stressz és az alkoholfogyasztás befolyásolja leginkább az egészségi állapotot 2. minden 4. nő és 5. férfi úgy véli, semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért

Egészségi állapot szubjektív megítélése nők az élettartam teljes hosszában rosszabbnak ítélik az egészségi állapotukat, mint a férfiak nagyobb valószínűséggel őrzik meg egészségüket magasabb iskolai végzettségűek, gazdaságilag aktívak, a jobb anyagi helyzetben, városban élők a családban,társas támogatottsággal rendelkezők

Alkoholfogyasztás alkoholfogyasztás káros hatásának egyik elfogadott mutatója a krónikus májbetegség és májcirrózis okozta halálozás 8-10% alkoholfüggő, éves alkoholfogyasztás 10-11 liter/fő felnőtt lakosság túlnyomó többsége életében legalább egyszer ivott alkoholt és több mint a 50 % részeg is volt

Alkoholfogyasztás férfi túlsúly a jellemző, mind az alkoholfogyasztók, mind a nagyivók körében nők száma is egyre növekszik magasabb iskolai végzettség sem jelent feltétlenül mérsékeltebb alkoholfogyasztást 9-10. évfolyamra járó középiskolások túlnyomó többsége ivott már alkoholt, közel kétharmaduk részeg is volt

Drogfogyasztás fiatalabb korcsoportok és a budapesti lakosok körében jelent problémát az illegális drogfogyasztás az egyik legveszélyeztetettebb csoport a középiskolások populációja nőtt a fogyasztás intenzitása, és csökkent az első drogfogyasztás életkori átlaga

Drogpreferencia Marihuána, hasis Ecstasy, amfetamin Oldószerek, ragasztók LSD és egyéb hallucigének Opiátok, kokain, crack

Dohányzás nők 1/4-e, férfiak több mint 1/3-a rendszeres dohányos nők körében nőtt a rendszeres dohányosok aránya többség egyetért azzal az állítással, hogy a dohányzás súlyos betegségeket okozhat, 41 %-uk úgy gondolta, hogy ez csak az ún. erős dohányosokra igaz

TÁPLÁLKOZÁS magyar lakosság táplálkozási jellemzői: a túlzott energia-, zsír-, állati zsír-, koleszterin-, hozzáadott cukor és só-, elégtelen élelmi rostbevitel, elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcs-, kívánatosnál kevesebb teljes kiőrlésű gabona-fogyasztás jellemző

TESTTÖMEG BMI=Body Mass Index, azaz a testtömegindex segítségével különítik el az egészséges, optimális testtömeg, a túlsúly illetve az elhízás kategóriáit normálisnál magasabb testsúly (túlsúlyosság, elhízás) hazánkban is népbetegség Magyarországon minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott

Testtömeg Testtömegindex = testtömeg kg-ban és a testmagasság méterben mért négyzetének a hányadosa BMI-értékek felnőtt nők – férfiak esetében: <18,5 sovány 18,6–24 18,6–25 normál 24,1– 28,9 25,1–29,9 túlsúlyos 29< 30< elhízott

MOZGÁS nők 2/5-e és a férfiak 1/3-a ritkábban, mint hetente vagy soha nem végzett testmozgást iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával nő a testmozgás esélye férfiak 14, a nők 8 percet töltenek naponta átlagosan sétával, sporttal, testedzéssel

Demográfia népességcsökkenés folyamata a lakosság elöregedésével párhuzamosan zajlik Gyengülnek a családi kapcsolatok, gyakoribb a szorongás, a depresszió első szexuális kapcsolat egyre fiatalabb életkorban történik, miközben az első gyermek vállalása későbbre tolódik késői gyermekvállalás növeli az akaratlanul, illetve szándéka ellenére gyermektelenül maradó nők, illetve családok arányát

A morbiditási helyzet elemzése krónikus nem-fertőző megbetegedések döntő többsége a primer prevenciós beavatkozások segítségével megelőzhető leggyakrabban előforduló betegségek a keringési rendszer megbetegedései leggyakoribb okok között vannak még: a légzőrendszeri és emésztőrendszeri megbetegedések, sérülések, mérgezések és külső okok, csont,- izom és kötőszöveti betegségek, valamint a mentális- és viselkedészavarok Jellegzetes eltérések vannak nemenként és korcsoportonként

társadalmi attitűd változtatása legalább annyira fontos, mint az egyéni megközelítések

Fontos feltétel a saját egészségi állapotra, az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozó tudás, ismeret, az információhoz való jog információkhoz való hozzáférhetőség