2. előadás Gyakorisági sorok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
2. előadás.
Advertisements

Nemzetközi gazdaságstatisztika
Idegenforgalmi statisztika
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Valószínűség számítás
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Microsoft Excel 2010 Gyakoriság.
Közlekedésstatisztika
2. előadás Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai
4. előadás.
5. előadás.
3. előadás.
3. előadás.
A középérték mérőszámai
Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
Matematikai statisztika Készítették: Miskoltzy Judit Sántha Szabina Szabó Brigitta Tóth Szabolcs Török Tamás Marketing Msc I. évf., I. félév, levelező.
Statisztika.
Kvantitatív módszerek
Mennyiségi sorelemzés
Leíró statisztika III..
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
Munkaerő-piaci helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Sztochasztikus kapcsolatok
A kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
3. hét Asszociáció.
Statisztikai táblák.
 A matematikai statisztika a természet és társadalom tömeges jelenségeit tanulmányozza.  Azokat a jelenségeket, amelyek egyszerre nagyszámú azonos tipusú.
A gyakorisági sorok grafikus ábrázolása
4. előadás.
A számítógépes elemzés alapjai
Konzultáció – Leíró statisztika október 22. Gazdaságstatisztika.
A számítógépes elemzés alapjai
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Leíró statisztika gyakorló feladatok október 15.
A Heves Megyei Kormányhivatal Európai Uniós források keretében folyó foglalkoztatási és képzési programjai.
Részekre bontott sokaság vizsgálata, gyakorló feladatok
MINTAVÉTEL, LEÍRÓ STATISZTIKA
Kvantitatív módszerek
ünnepélyes bizonyítvány átadása
Szóródási mérőszámok, alakmutatók, helyzetmutatók
TÁMOP-6.2.4/A/11/ „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Humánerőforrás fejlesztése foglalkoztatás támogatás révén”
Nemparaméteres próbák
TÁMOP A-11/ Humánerőforrás-fejlesztés képzési díj és ösztöndíj támogatás által a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató.
2. előadás Viszonyszámok
TÁMOP A-11/ Humánerőforrás-fejlesztés képzési díj és ösztöndíj támogatás által a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató.
Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Speciális szóródás: Koncentráció
TÁMOP A-11/ Humánerőforrás-fejlesztés képzési díj és ösztöndíj támogatás által a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató.
Statisztikai alapfogalmak Eloszlásjellemzők
2. előadás Gyakorisági sorok, Grafikus ábrázolás
TÁMOP-6.2.2/A-09/ Képzési díjak támogatása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban Sajtótájékoztató.
5. előadás.
Területi eloszlások összevetése: Hoover index
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
4. előadás.
2. előadás Viszonyszámok típusai
Mérési skálák, adatsorok típusai
1. előadás Horváthné Csolák Erika tanársegéd
Előadás másolata:

2. előadás Gyakorisági sorok

Gyakorisági sor Az osztályozás eredménye egy csoportosító sor, melyet gyakorisági sornak nevezünk. Az egyes osztályok a mennyiségi ismérv lehetséges értékeinek részhalmazai. Az ismérvértékek egyértelműen besorolhatóak legyenek egy osztályba. Az osztályközök jól szemléltessék a sokaság összetételét.

A gyakorisági sorok általános sémája A gyakorisági sor az mutatja, hogy a mennyiségi ismérv szerint képzett egy-egy osztályba a sokaságnak hány egysége tartozik. Jele: fi A gyakorisági sorok általános sémája Ismérvérték (xi) Gyakoriság (fi) x1 f1 x2 f2 … xi fi xk fk Összesen N

Relatív gyakorisági sor Megmutatja, hogy a mennyiségi ismérv szerint képzett egy-egy osztályba a sokaságnak hányad része tartozik. Jele: gi Képlete: gi=fi/N (%) Kereset (eFt) Dolgozók száma (fő) fi Dolgozók megoszlása (%) gi -100 9 36 100,1-140 12 48 140,1-180 2 8 180,1-220 1 4 220,1- Összesen 25 100

Kumulált gyakorisági sor Megmutatja, hogy az adott osztályköz felső határának megfelelő és annál kisebb ismérvértékek hányszor fordulnak elő. Jele: fi’ Kereset (eFt) Dolgozók száma (fő) fi Dolgozók kumulált száma (fő) fi’ -100 9 100,1-140 12 21 140,1-180 2 23 180,1-220 1 24 220,1- 25 Összesen -

Kumulált relatív gyakorisági sor Megmutatja, hogy az adott osztályköz felső határának megfelelő és annál kisebb ismérvértékek milyen arányban fordulnak elő. Jele: gi’ Kereset (eFt) Dolgozók megoszlása (%) gi Dolgozók kumulált megoszlása (%) gi’ -100 36 100,1-140 48 84 140,1-180 8 92 180,1-220 4 96 220,1- 100 Összesen -

Értékösszegsor A vizsgált mennyiségi ismérv értékeinek egyes osztályokon (osztályközökön) belüli összegeit értékösszegeknek nevezzük. Jele: si Képlete: si=fi*xi Kereset (eFt) Dolgozók száma (fő) fi Osztályközép (xi) Bérköltség (si) 60,1-100 9 80 720 100,1-140 12 120 1440 140,1-180 2 160 320 180,1-220 1 200 220,1-260 240 Összesen 25 - 2920

Kumulált értékösszegsor Megmutatja, hogy az adott osztályköz felső határának megfelelő és annál kisebb ismérvértékek milyen értékösszeget képviselnek. Jele: si’ Kereset (eFt) Dolgozók száma (fő) fi Bérköltség (si) Kumulált bérköltség (si’) 60,1-100 9 720 100,1-140 12 1440 2160 140,1-180 2 320 2480 180,1-220 1 200 2680 220,1-260 240 2920 Összesen 25 -

Bérköltség megoszlása, % Relatív értékösszeg Relatív értékösszegen egy olyan megoszlási viszonyszámot értünk, amely az egyes osztályok (osztályközök) értékösszegét (si) a teljes értékösszeghez (S) viszonyítja. Jele: zi Képlete: si/∑si Kereset (eFt) Dolgozók száma (fő) fi Bérköltség (si) Bérköltség megoszlása, % 60,1-100 9 720 25 100,1-140 12 1440 49 140,1-180 2 320 11 180,1-220 1 200 7 220,1-260 240 8 Összesen 2920 100

Kumulált relatív értékösszeg Megmutatja, hogy az adott osztályköz felső határának megfelelő és annál kisebb ismérvértékek milyen értékösszeget képviselnek. Jele: zi’ Kereset (eFt) Dolgozók száma (fő) fi Bérköltség megoszlása, % Zi’ 60,1-100 9 25 100,1-140 12 49 74 140,1-180 2 11 85 180,1-220 1 7 92 220,1-260 8 100 Összesen -

Koncentráció Az a jelenség, hogy a kisebb értékekkel rendelkező egységekhez az értékösszeg kisebb hányada tartozik, mint amilyen ezen egységeknek a sokaság egészében elfoglalt részaránya, a sokaság nagyobb ismérvértékekkel rendelkező egységeinél pedig fordított a helyzet, azaz a sokasághoz tartozó teljes értékösszeg jelentős része a sokaság kevés egységére öszpontosul.

Koncentráció mérése  

Munkatábla a koncentráció vizsgálatához Népesség- nagyság (fő) Nógrád megye B.-A.-Z. megye gi zi g’i z’i - 499 22,4 4,0 38,7 5,2 500 - 999 35,2 14,7 57,6 18,7 61,2 13,2 1.000 - 1.999 25,6 19,9 83,2 8,6 83,1 27,1 2.000 - 4.999 12,8 17,7 96,0 56,3 94,8 44,6 5.000 - 9.999 0,8 2,9 96,8 59,2 97,1 51,4 10.000 - 99.999 3,2 40,8 100,0 99,7 75,7 100.000 - 0,0 - Összesen  

A népesség koncentrációja Nógrád és Borsod - Abaúj – Zemplén megyében 1994. január 1-én (Lorenz-görbe)

Az alábbi táblázat az 1997 januárjában öregségi nyugdíjban részesülők megoszlásáról tartalmaz különböző fajta mennyiségi sorokat az alapellátás nagysága szerint: Feladat: Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait! Milyen mennyiségi sorokat tartalmaz a tábla? Jellemezze az öregségi nyugdíjban részesülők alapellátás nagysága szerinti eloszlását a tanult mutatókkal (középértékek, aszimmetria, szóródás)! Elemezze tetszőlegesen választott módszerrel a nyugdíjak koncentrációját!

Köszönöm a figyelmet! stcsera@uni-miskolc.hu