A kommunista diktatúrák
Németország a világháború után: Európát kettéosztották: nyugati és keleti övezetre Németországot és Berlint négy zónára osztották (amerikai, angol, francia, szovjet). Így a határ németországot és Berlint is kettészelte. No. a megszállási övezetek mentén végül kettészakadt: nyugaton létrejött a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, 1949), keleten Német Demokratikus Köztársaság(NDK, 1949) A nyugatiak szorosabbra zárták katonai és politikai szövetségüket, és megalakult az Észak – Atlanti Szerződés Szervezet (NATO, 1949)
Észak – atlanti szerződés szervezet (NATO): 1949-ben alapították Washingtonban Célja: közös katonai és politikai együttműködés Alapító tagja 12 ország: Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Anglia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Hazánk 1999 óta a tagja.
A szovjet mintájú diktatúrák létrejötte: Eu. Kettészakadása után kommunista diktatúrákat alakított ki a Szovjetunió a keleti részen A kommunista diktatúrák proletárdiktatúrán alapuló szocialista államokként határozták meg magukat Pártállami rendszerek jöttek létre, a kommunista pártok kizárólagos uralma volt jellemző
Az álszocialista állam főbb jellemzői: Aki szembeszállt ezzel a rendszerrel, azt elhallgatták: börtönnel , kivégzéssel A szovjet mintára átszervezett gazdaság alig tudta ellátni a lakosságot Az áruhiány állandósult Az ipar nagy részét nehézipar ezen belül a fegyverkezés emészett fel Kommunista államokban általánossá vált a hiánygazdaság Tiltották az állampolgárok Nyugatra utazását(kevesek juthattak útlevélhez)
Tito, a „láncos kutya”: Jugoszláv államfő, aki nem szovjet segítséggel került az ország élére. Hatalmát népszerűségének köszönhette, amit németellenes partizánhadsereg szervezésével és vezetésével szerzett. Elkezdte a termelőszövetkezetek szervezését, vállalatok államosítását. Tito abban bízott,hogy Sztálintól függetlenül teremtheti meg a kommunista rendszer Jugoszláviában. Nem követte szolgaian a moszkvai utasításokat. Tervbe vette egy kommunista államszövetség létrehozását, ami Moszkvától független. Sztálin Titót szovjetelleneséggel vádolta, Jugoszláviát kiközösítette a „testvéri” országok sorából. Innentől Tito a független tőkés államok „láncos kutyájaként” szerepelt.