Ágazati koncepció a digitális konstrukciók tekintetében

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar vállalkozások versenyképessége Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Budapest, november 30.
Advertisements

Uniós források – Fejlesztési irányok (A gyermekvédelmi területek várható fejlesztései európai uniós forrásokból) Csizmár Gábor Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
„Adj egy esélyt!” Sajtónyilványos projektzáró rendezvény Fekete Gabriella projektmenedzser.
„Döntés a kezedben van: egészség- és környezettudatos szemléletformálás a Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumában” április 22.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
Aktualitások és változások a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban 2016 őszén 1.
Kocsis Tibor Kaposvár, március 01. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása.
M ESTERPEDAGÓGUS SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI. Megállapodás megkötése-aláírás után a HMPI-nek visszaküldeni, melyet az OFI-ba továbbítunk aláírásra Útiköltség.
AZ ISKOLA–EGÉSZSÉG KÖZPONT – FORMA ÉS TARTALOM A TÁMOP KIEMELT PROJEKT KÖZNEVELÉSI ALPROJEKTJÉNEK CÉLJAI, A MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZEREI ÉS A SZAKMAI.
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
Kutatásalapú tartalmi és módszertani fejlesztések.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
A év értékelése és a év újdonságai
időskorban felmerülő Problémák és megoldásmódok
A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely munkája – EFOP VEKOP/15 TÁRS PROJEKT bemutatása EFOP VEKOP
Dr. Bihari Péter BME Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettes
Széchenyi Programirodák szervezete és működése
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
Szaktanácsadásról Miben segíthet a szaktanácsadó?
Munkaközösségek támogatása, bemutatófoglalkozások szervezése
Barcsák Marianna KPSZTI
EFOP „Tehetségek Magyarországa” kiemelt projekt
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
Óvodától az érettségiig - a kompetencia-alapú oktatás Szegeden
A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX
ŐRSÉGI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Mayer József Budapest február 27.
Hitelkonstrukciók a pályázati rendszerben
Szupergyors Internet Program (SZIP) Jogi akadálymentesítés megvalósítása: Jogalkotással is támogatjuk a fejlesztéseket dr. Pócza András főosztályvezető.
ÚJ UTAKON A SZAKKÉPZÉS Társy József
Kispálné Horváth Mária
Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
A Digitális szakadék csökkentése (GINOP-6. 1
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
1993-as közoktatási törvény
Intézmény-akkreditáció szakképző intézmények kérelme esetén
HHR.
Az ÁFSZ feladatai az „Út a munkához” program végrehajtásában
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
HEFOP P /1.0 A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek minőségközpontú működésének támogatása.
főigazgatóhelyettes, NSzFI
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Lorem ipsum.
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Iskolai szociális segítő
Baranya Megyei Önkormányzat
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
Intézményvezetők tájékoztatása Nyíregyházi Egyetem
a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola
Előadás másolata:

Ágazati koncepció a digitális konstrukciók tekintetében Singer Péter osztályvezető

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája Köznevelés

Digitális Oktatási Stratégia – Köznevelés Digitális kompetenciák Az élet minden területén szükséges A munka világában Az oktatásban, nevelésben (a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttoktatás minden területén) A köznevelésben általában megállapítható: A pedagógusok sem rendelkeznek a digitális kompetenciákkal Nincs módszertani eszközkészletük a tanulók fejlesztésére Nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozata alapján Magyarország Kormánya 2016. október 13-án az 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozatot hozta a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról (a továbbiakban: DOS). A DOS bemutatja az elvégzett helyzetelemzést, a területhez kapcsolódó jövőképet, stratégiai célokat és a célok eléréséhez használt eszközrendszert a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításával kapcsolatosan. Az előadás célja a köznevelési rendszer digitális átállását támogató programok rövid ismertetése, az azokkal összefüggő ágazati koncepciók, elvárások bemutatása. A digitális kompetenciák olyan kulcskompetenciák, amelyekre mindenkinek az élet minden területén szüksége van, de különösen az oktatásban és a munka világában. A gyermekek és a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése a köznevelés kiemelt feladata. Elmondható, hogy a hazai köznevelés jelenleg nincs készen arra, hogy ezt az elvárást teljesítse: a pedagógusok egy része sem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyeket a köznevelésből kikerülőktől elvárunk, de azokkal a készségekkel pedig főleg nem, amelyekkel ezeket az ismereteket a tanulóknak átadhatják; a köznevelési intézmények nagy részén nincs megfelelő infrastruktúra: korszerű számítógép, elég nagy sebességű internetkapcsolat. A digitális szövegértés fejlesztése egy nem eléggé hangsúlyos területe az iskolai tudásátadásnak. A pedagógusok kevéssé használják az IKT-eszközöket, a modern technológiákat, nem ismerik az ezekben rejlő módszertani lehetőségeket. Az ilyen irányú tevékenységek jellemzően szórványosan fordulnak elő, központi támogatottság nélkül. A tartalmi-tantervi szabályozók tartalmazzák a digitális kompetencia fejlesztésének szükségességét, de nem állnak rendelkezésre a tanítást, tanulást segítő irányelvek, tananyagok, módszertani leírások. Az infrastrukturális és módszertani hiányosságok okán a következő problémák azonosíthatók a közneveléssel kapcsolatban: nem a valós munkaerőpiaci igényekre készít fel; kevésbé képes lekötni a tanulók figyelmét; nem biztosít a tanulási folyamatba ágyazott visszajelzési lehetőségeket; nem képes naprakészen követni a tudományos eredményeket; manuális adminisztrációs terhet ró a pedagógusokra és az adminisztrációs személyzetre. A helyzetelemzés során a következő szempontok szerint végeztek vizsgálatokat: Infrastruktúra pedagógusok digitális felkészültsége; digitális tartalmak a tanítási, tanulási folyamatban.

DOS – Köznevelés Helyzetelemzés szempontjai: Az intézményi infrastrukturális és módszertani hiányosságok okán azonosított problémák a közneveléssel kapcsolatban: nem a valós munkaerő-piaci igényekre készít fel kevésbé képes lekötni a tanulók figyelmét nem biztosít a tanulási folyamatba ágyazott visszajelzési lehetőségeket nem képes naprakészen követni a tudományos eredményeket manuális adminisztrációs terhet ró a pedagógusokra és az adminisztrációs személyzetre Helyzetelemzés szempontjai: infrastruktúra pedagógusok digitális felkészültsége digitális tartalmak a tanítási, tanulási folyamatban

DOS – Köznevelés - Infrastruktúra Az IKT-eszközök oktatási felhasználásával kapcsolatos elvárások használatuk az oktatás teljes területén jelenjen meg használatuk készségszinten épüljön be a tanítás, tanulás folyamatába a tananyag tartalma és hozzáférhetősége legyen rugalmasabb, nyitott tanulási környezetben történjék az oktatás az iskola alakítsa ki és fejlessze az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkészségeket, és készítsen fel az új tanulási formák és eszközök használatára

DOS – Köznevelés – Pedagógusok A pedagógusok digitális felkészültsége A pedagógusok kevesebb mint egyötöde használ IKT- eszköz támogatást a tanórák legalább egynegyedében. Nincs elvárás a pályára lépők digitális pedagógiai módszertani tudásával és információs műveltségével szemben. Nincs/kevés az eszköz a pedagógusok ösztönzésére.

DOS – Köznevelés – Tartalomfejlesztés Szükség van központi tartalomszolgáltatásra és -fejlesztésre Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál) Sulinet Digitális Tudásbázis Tankönyvtár

DOS – Köznevelés – Célok A tanulók a megfelelő digitális kompetenciával és médiatudatossággal rendelkezzenek, és legyenek képesek ezek fejlesztésére A tanítás és tanulás folyamata digitális eszközökkel támogatott legyen Digitális adminisztrációs rendszeren keresztül az oktatásirányítás döntései valós idejű tényadatokra épüljenek Átfogó cél: A köznevelés mindenki számára biztosítsa a társadalom és a munkaerőpiac által elvárt digitális kompetenciák megalapozását és fejlesztését, különös tekintettel a szakképzés, a felsőoktatás és az egész életen át tartó tanulás igényeire, illetve az eredményesség, a méltányosság és a hatékonyság szempontjaira.

DOS – Köznevelés – Eszközrendszer a digitális kompetencia mérését támogató kimeneti követelményrendszer kialakítása a digitális kompetencia fejlesztését támogató tananyagok és környezet fejlesztése a pedagógusok digitális pedagógiai módszertani gyakorlatának fejlesztése a digitális infrastruktúra fejlesztése digitális központi támogató szolgáltatások kialakítása

A digitális kompetencia fejlesztését elősegítő, támogató fejlesztésekről

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. A gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Erősen befolyásolja az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. (ebben a sorrendben)

Az EFOP oktatásfejlesztési céljai 3.Prioritás - Gyarapodó tudástőke 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése 3.2 A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül informális tanulási alkalmakkal 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása 3.5 A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben 3.6 Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül

Az EFOP oktatásfejlesztési céljai 4. Prioritás - Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4.1 Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése 4.2 Minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése

A köznevelési fejlesztések várható eredményei 180 Mrd Ft európai uniós fejlesztési forrás biztosított az állami fenntartású köznevelési intézmények fejlesztésére 2020-ig; közel 50 Mrd Ft-ot fordít az ágazat az iskolák informatikai fejlesztésére és digitális kompetencia fejlesztésre; Több mint 200 000 gyermekhez jutnak el közvetlenül a fejlesztések. Közel 90 000 pedagógus részesül módszertani, kompetencia fejlesztő, a mindennapi tanítási gyakorlatot segítő képzésben a programokon keresztül. Várhatóan 2 000 köznevelési intézmény pedagógiai programja újul meg.

EFOP-3.1.2 A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében A program elindulása: 2016. szeptember Keretösszeg: 9,86 Mrd Ft (6,90+2,96) Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: Eszterházy Károly Egyetem (konzorciumvezető), Oktatási Hivatal, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Miskolci Egyetem A projekt célja: a pedagógusok képzése és felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás hatékony kezelése és megelőzése érdekében alkalmazható módszertani ismeretek elsajátítása vonatkozásában. Célja: A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás hatékony kezelése és megelőzése érdekében - KOALA

EFOP-3.2.2-VEKOP-15 A köznevelés tartalmi szabályozóinak és pedagógiai módszertani eszköztárának fejlesztése A program elindulása: 2016. szeptember Keretösszeg: 2 Mrd Ft (1,40+0,60) Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: Eszterházy Károly Egyetem A projekt célja: a köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztésének folytatása és a hiányos ellátottságú műveltségterületek, tantárgyak, évfolyamok esetében tankönyvek fejlesztése, valamint digitális tartalomfejlesztés megvalósítása, és a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmi fejlesztése. Cél: az iskolák társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodásának segítése, a képzési színvonal minőségének javítása. A tartalmi szabályozók felülvizsgálata, megújítása, a jelenlegi országos pedagógiai mérési rendszer, 2012-ben elindult kísérleti tankönyvfejlesztés befejezése a 2016/2017. tanévben a 4., 8. és 12. évfolyamok tankönyveinek a kipróbálási folyamatával, majd a tankönyvek kijavításával; digitális tartalomfejlesztés, valamint az új Nat szerinti taneszköz és tartalomfejlesztés valósul meg.

EFOP-3.2.4 Digitális kompetencia fejlesztése A program elindulása: 2016. december Keretösszeg: 45,35 Mrd Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: Klebelsberg Központ (konzorciumvezető) Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség A projekt céljai: a köznevelési intézmények – részletes helyzetfelmérésen alapuló – informatikai fejlesztése, eszközellátottságának javítása. A digitális kompetenciák fejlesztése, különösen a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályákra való felkészüléshez szükséges keretek biztosítása érdekében. Cél: a korszerű informatikai infrastruktúra biztosítása a pedagógiai célok elérése érdekében, az IKT eszközhasználat mértékének növelése a tanórákon, a pedagógusok és tanulók IKT kompetencia fejlesztése, Cél az intézmények internet ellátottságának biztosításán túlmenően az intézmények belső internet hálózati rendszerének fejlesztése, wifi lefedettség biztosítása az intézményekben, osztálytermekben, szaktantermekben. pilot programok keretében hazai és nemzetközi jó gyakorlatok elterjesztése történik meg piaci szereplők együttműködésével pl. programozható robotokat, 3D nyomtatót kapnak az iskolák.

EFOP-3.2.3 Digitális környezet a köznevelésben A program elindulása: 2017. március Keretösszeg: 6,36 Mrd Ft Eljárásrend: standard projekt Kedvezményezett: állami és nem állami intézményfenntartók A projekt célja: hogy olyan, a digitális pedagógiai módszertani csomagokra épülő pilotprogramokat valósítson meg, amelyek elterjeszthetőek a teljes köznevelési rendszerben a pedagógusok digitális felkészültségének, módszertani kultúrájának növelése, a mindennapi pedagógiai munka során az IKT-használat erősítése és elsősorban a digitális és egyéb kulcskompetenciák hatékonyabb fejlesztése érdekében.

EFOP 3.2.3 – Digitális környezet a köznevelésben Fenntartók pályáznak 3 vagy 4 bevont intézménnyel A pilotprogramok területei: matematikai kompetencia fejlesztése szövegértés fejlesztése természettudományos megismerés fejlesztése problémamegoldó gondolkodás fejlesztése kreativitás fejlesztése

EFOP 3.2.3 – Digitális környezet a köznevelésben A megvalósítás fejlesztési feladatai: Pedagógus továbbképzések Digitális kompetencia fejlesztése Digitálistartalom-fejlesztés Szakmai napok, workshopok Online tanári közösségek IKT- és digitális pedagógiai taneszközök beszerzése Tantermek felkészítése a digitális pedagógiára

Köszönöm a figyelmet!