A MÁSODIK Trianon (?) A PÁRIZSI BÉKE - 1947

A békekészítés folyamata - nagyhatalmi „tanulságokkal” 1. I. világháborút követő békék Győztesek: „Négy nagy”, USA, Brit Birodalom, Franciaország + Olaszország, (+ 32) Német béke az első, a többi copy Fegyverszünet, az ami, fegyverletétel és közben szigorítás, így lehetett a győztes feltételét folyton módosítani – Foch a találékony Pl. magyarok Padova → Belgrád → első Vyx-jegyzék, → Apáthy- Berthelot → második Vyx-jegyzék → Clemenceau-jegyzék, II. világháborút követő békék Győztesek: „Három nagy” USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia (+18) Németkérdésben nem lesz konszenzus → a másodosztályú vesztesekkel kezdik Német béke nincs helyette 4+2= 5 Japán sem teljes Fegyverszünet, ami rejtett béke + a megszállással a végrehajtás garantált,

A békekészítés folyamata - nagyhatalmi „tanulságokkal” 2. I. világháborút követő békék Népszövetség a békerendszer része – a vesztesek békeszerződésében lett – ezért nem szerették – 1919 április Európai szervezet latin-amerikai toldalékkal Hiányzó nagyhatalmak (USA, SZU, Németek) Hatásköri gondok, (Közgyűlés – Tanács) II. világháborút követő békék Az ENSZ-t szétválasztották a békerendszertől – 1945 áprilisa San Francisco – október 24. Világszervezet – sok problémával, sok-sok szervezettel Béke biztonság BT „vétójog” (5+6/10) Kapcsolódó szervezetek; IMF, IBRD, GATT→ WTO

A békekészítés folyamata nagyhatalmi „tanulságokkal” 3. I. világháborút követő békék A békecélokon komoly vita a nagyhatalmak között 1919 Párizs előbb előbb konferencia aztán kongresszus - eljárási rend menetközben, addig kaotikus világ, Legfelsőbb Tanács + Külügy- miniszterek Tanácsa = 2x5 = 4 Jóvátétel (két része: rekonstrukciós költség és jóvátétel) – elhúzódó vita és politikai feszültség 1930-ra kész II. világháborút követő békék A nagyhatalmak előtte eldöntötték A céloknál konszenzuskeresésé a problémák tologatása - eljárási rend előtte – aztán konferencia (közben dőltek el a stratégiai kérdések) Jóvátétel: most és azonnal (emberrel & áruszállítással) Szu ebből akarja újjáépíteni az országot Kirablás kb. 14 MRD dollár

A békekészítés folyamata nagyhatalmi „tanulságokkal” 4. I. világháborút követő békék elvei Új határok elve – New Europa Birodalmak vége, helyette nemzetiesítő államok Demokrácia, USA első kísérlete – kétséges eredmények népek önrendelkezése – európai etnikumok nemzeti államot akartak A nacionalizmus diadala kollektív kisebbségi jogok – kisebbségvédelmi egyezmények 1919/1920, II. világháborút követő békék elvei A status quo elve – 1941-es határok a kiindulópont a határok nyugatra tolása (SZU & Lengyelország) antifasizmus – nem jöhet vissza – teljes felszámolása SZU a reakciósokkal (Jobboldal + konzervatívokkal) együtt Demokrácia – SZU népidemokrácia, a nacionalizmus tilalma – helyette Európagondolat és patriotizmus / kommunizmus Egyéni emberi jogok – 1948. dec. 10. Emberi Jogok Nyilatkozata, 1966 Polgári és Politikai Jogok nyilatkozata

A nagyhatalmak döntési mechanizmusa Potsdam – 1945. július 17 - augusztus 2. Külügyminiszterek Tanácsának a felállítása – feladata a békeszerződések előkészítése, (Szu kevesen legyünk – angolszász a győztesek mind) Az Európai Tanácskozó Testületet feloszlatták – fegyverszünetek kidolgozója (1943-1945), A tagok, akik aláírták a fegyverszünetet – azok dolgozzák ki a békét – Kína kimarad (mint Japán 1919-ben) 4 (olasz) – 3 (magyar, román, bolgár) – 2 (finn) formula – ez előnyös a szovjeteknek, alku és zsarolás ki itt enged – ki ott, Külügyminiszterek: J. Byrnes, E. Bevin, V. Molotov, G Bidault, Szeptember 1-ig kialakítják álláspontjukat,

Külügyminiszterek Tanácsának londoni ülésszak 1945 Külügyminiszterek Tanácsának londoni ülésszak 1945. szeptember 11 – október 2. A nagyhatalmak ismertették álláspontjukat – nagy az ellentét, A nyugatiak fő célja: a szovjetek minél előbb távozzanak Közép-Európából, 1946-ra kivonulnak Csehszlovákiából (1968-ban visszatérnek) Angol javaslat: a szovjetek Magyarországon keresztül biztosítsák az ausztriai utánpótlásukat, Szeptember 12. a szovjet javaslat: a fegyverszünet legyen a béke, a magyar határkérdésben a SZU nem támogat semmi módosítást a többiek igen Szeptember 17. – angol javaslat szovjeteknek Magyarország legyen a logisztika központja, igazságosabb határt, USA: Szeptember 20. – vita Erdélyről – 7680 km a javaslat, 1944-ig több is volt egy északi sáv is fele bécsi döntésnek

A magyar külpolitika botorkálása A Külügyminisztérium – A Béke-előkészítő Osztály felállítása (20 fő) 1945 májusa - Kertész István – szakértői csoport: KSH, MNB, MGI, Teleki Intézet, Feladata: háttértanulmányok készítése, békecélok körvonalazása és propaganda, INGY Pártok -1945 nyara Kisgazdák: Auer Pál, Csornoky Viktor, MKP Révai József, SZDP: Szalai Sándor, NPP: Borsody István, MRP: Kende Zsigmond, Csécsy Imre A béke-előkészítők tervezete a kormány előtt – 1945. július 25. Homályosak a békecélok a konszenzus hiánya megnehezítette a propagandát is, Hangsúly területi revízió vagy a maradék magyarság jogi biztosítása Kit kell megnyerni közvéleményt vagy a politikai eliteket Hangsúlyok a jelen: demokratikus, antifasiszta ellenállás, a magyarok ellenálltak a csehek nem,

A magyar külpolitikai célok és a közvélemény 1945-ös választások: MKP jó lenne, de nem lehet → támadja a sovinizmust SZDP: megoszlik, Romániával célszerű a határkérdés felvetése, FKgP + NPP etnikai határok a cél 1946 márciusa pártértekezlet FKgP + NPP kompakt magyar többség kell M Közvéleménykutató Intézet: fővárosiak 2/5-e Erdélyt megosztani, 1/5- vissza mindent, a többi megoszlott A visszavárt területek: 1. Csallóköz+ Érsekújvár, 2. Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonal, 3. Kolozsvár, 4-5. Kassa - Székelyföld

Külügyminiszterek Tanácskozása - Moszkva 1945. december 15-27. Kísérlet a kiútra – a Jaltai megállapodásból jött ez a fórum, Döntöttek az eljárási rendről, A másod osztályú győztesek kéréséhez az egyik nagyhatalom támogatása kell Csak egyhangú döntéseket adnak be a nagyhatalmak, A további tárgyalások szakértői szinten folynak →

Külügyminiszter-helyettesek tanácskozása London, 1946 Külügyminiszter-helyettesek tanácskozása London, 1946. január 18 - április 20. Guszev - szovjet, Dunn - amerikai, Gledwyn Jebb - angol, 1946. április 16-án adták fel az angolszászok az álláspontjukat a magyar- román határ kérdésében Feladták az amerikaiak az álláspontjukat Dunn javaslatára - miért: Nem ér meg egy komoly vitát, Ha megegyezik a két ország – elfogadjuk, Nem lehet igazságosan megosztani a területet, Minden változtatás fenntartja a problémát, A területváltoztatás megroppantaná a román rendszert és kommunisták kerülnének hatalomra, Magyar kommunisták uralkodnak a románok felett, A katonai kérdések,

A magyar kormányküldöttség moszkvai útja – 1946. április 9-18. Nagy eredménynek számított Nagy Ferenc, Gerő Ernő, Magyar-szovjet gazdasági megállapodások – vegyes vállalatok alapítása, A jóvátétel fizetés meghosszabbítása – hatról nyolc évre, A magyarok a román határkérdésében előadták a kívánságukat 22.000 km és 11.800 területi kérés 1946. április 10. Sztálin „… valamit kaphasson Magyarország, hogy épen mit milyen területet, azt meg kell majd nézni. … a románok nem fognak beleegyezni ilyen területátengedésbe Magyarország részére…” Sztálin és Molotov hallgatott - nem támogatta, de nem is titkolta - nyitott még az ügy, 1946. április 24. nemzetgyűlés külügyi bizottsága – területet kérnek Romániától 1946. május 7. a magyarokat már nem fogadták Moszkvában – Molotov Szu nem érdekelt erős Magyarország létrehozásában

A magyar-román viszony – szovjet olvasat Vesztes felek A nácik által hozott döntések elfogadhatatlanok – második bécsi Nyitott a kérdés Szovjetek elkötelezettség (Besszarábia + Bukovina) miatt Szu elfoglalta a Duna-deltát – így lett Duna menti ország 1944. szeptember 12. 19. pont a román fegyverszünet is nyitottan beszélt Szu stratégiai terület számára Románia Szu gyenge a román baloldal – őket nacionalista eredményekkel lehet megtámogatni 1944 november – 1945 márciusa Észak-Erdély ismét szovjet katonai irányítás alá került 1945 márciusától Petru Groza – egy kriptokommunista a román miniszterelnök,

Erdély sorsa a modernitás korában Erdély önálló állam legyen és a szovjet balkáni politika bázisa Tarle szovjet történész Komintern is így látta, Lehetne a Szu része is, - 1944-re elvetették Ellenérv: vonzása megmaradna mind Romániában, mind Magyarországon Angolszász elképzelés területi megosztást a magyaroknak kedvezőbb feltételekkel Optimálisváltozat a két fél megegyezik – esélye 0, Egyoldalú döntéssel

A magyar-román viszony Magyar (Bp) olvasat Területi revízió maximális és minimális tervekkel, A magyar kisebbség érdekeinek biztosítása Kisebbségi kódex megalkotása Bp-en a románoknak nem kellett Sebestyén Pál missziói a magyar kisebbség érdekében Román olvasat – húzni az időt, nem vállalni előre semmi jogi kötelezettséget Petru Groza román miniszterelnök retorikában ígéretek halmaza és látványos propagandalépések rövid távon, nyitott határok, kolozsvári egyetem, Casbi engedmények, A valóságban a román lakosság állandó atrocitása a magyarok ellen A román közvélemény a MNSZ-ben látta Sztálin nagy támaszát

Erdély sorsa a magyar kisebbség olvasatában Magyar Népi Szövetség 1944 októbere Brassó – 1945 májusa Kolozsvár Az egész magyarság kizárólagos képviselete, de a vezetése kriptokommunista a Romániai Szocdem magyar csoportja elutasítja ezt, Félelem, hogy sorsuk a kitelepítés és a jogfosztás lesz, mint Szlovákiában – nem alaptalanul Vezetés is ezt sugalmazza - Kurkó Gyárfás – annyit érünk, amit élérünk Sok a magyarok elleni jogi diszkrimináció és a napi üldözés Magyar Népi Szövetség – 100 fős elnökségének marosvásárhelyi nyilatkozata 1945. november 15-18. Az RKP „magyar” emberei győzködik őket Petru Groza is ott volt: „A mi elgondolásunkban a határok nem választanak el, hanem közelebb hoznak. … Elmegyünk egy vámunióig Magyarországgal, megszüntetjük az ún. útlevélkényszert, hogy mindenki szabadon járhasson …” Erdély maradjon Romániánál – elárulták a magyar érdekeket és a román baloldalt erősítették, „az erdélyi nemzetiségi kérdés nem határkérdés, hanem a demokráciának megerősödésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának a kérdése.”

Magyar-csehszlovák viszony 1945. április 2. Szu Csehszlovákia a csehek és szlovákok nemzeti állama Csehek nagy támogatója a Szu a békecélok tekintetében (1943 szovjet-cseh-egyezmény + Kárpátalja + szláv szolidaritás) A csehek elképzelése 400.000 magyart kizavarni és 200.000 reszlovakizálni Potsdam – az angolszászok nem engedik kitenni a magyarokat Üldözik a magyarokat 33/1945. sz. benesi elnöki rendelet az állampolgárságtól való megfosztás Deportálások, üldözések, kényszerkitelepítések Tárgyalások: a magyarok átvesszük őket – a földdel együtt !! 1946 február 27. lakosságcsere egyezmény Újabb cseh lépések: Transzfer egyoldalúan kitenni 200.000 magyart és a pozsonyi hídfő

A pozsonyi hídfő A cseh érvek: Közel a határ Pozsonyhoz 5 község (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsun, Rajka, Bezenye) 7523 fő, 53% német, 25% horvát, 22% magyar Közel a határ Pozsonyhoz Duna jobbpart is kell, Az ivóvíz biztosítása, Bizottságot küldenek ki – Costello – két község marad

Külügyminiszterek Tanácsának párizsi ülésszaka 1946 Külügyminiszterek Tanácsának párizsi ülésszaka 1946. április 25 – május 16. A békefeltételek kidolgozásának végső szakasza 1946. május 7. – nyilvánosságra hozták a döntést – a magyar kormányt sokkolta a hír USA javaslata a bécsi döntések eltörlése, Erdélyről döntenek – nem lesz módosítás, A csehszlovák javaslatok 1946. április 10. pozsonyi hídfő, transzfer 200 ezer fő egyoldalú áttétele, A jóvátétel fizetéseket 6-ról 8-ra emelték, A Duna nemzetközi ellenőrzése és a háborús bűnösök kérdése nyitott maradt,

A magyar kormány nyugati útja 1946. június 9-26. Nagy Ferenc, Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás, Ries István Rákosi azt mondta a szovjet követnek Párizsban Moszkvában azt mondták Erdély egyrészét meg fogjuk kapni Párizs, Washington, London, Párizs, Byrnes a román-kérdés a Szu kezében van,

A Külügyminiszterek Tanácsának párizsi ülésszaka 1946 A Külügyminiszterek Tanácsának párizsi ülésszaka 1946. június 15 – július 12. Végleges lett a szövegtervezet a magyar béke kérdésében 1946. június 27. A megszálló hadsereget 90 napon belül ki kell vonni, Katonai és légügyi kérdések: 65,000 fős hadsereg, 90 repülő 5000 főnyi személyzettel, (15. tc.)

Párizs, 1946. július 19 - október 15. Magyar delegáció: Gyöngyösi János, Gerő Ernő, Kertész István, Gazdasági és katonai bizottság , Augusztus 12. megkezdődött a magyar békeszerződés vitája, Augusztus 17. a területi és politikai bizottság alkuló ülése 3000 km partiumi területet kért Augusztus 28. leszavazták a magyar kéréseket 1946. szeptember 5. marad a román magyar határ 1946 szeptembere elvetik a cseh transzfert A pozsonyi hídfőnél elmarad a kompenzáció, A román jóvátételi igényeket elvetették, de az újjáépítéshez hozzá kellett járulni Inkább az első osztályú győztesek akarata érvényesült és nem a másod osztályúaké a Szu egyszer engedett még 1944-ben, amikor 400 millió dollárról 300-ra engedte a jóvátétel összegét,

Külügyminiszterek Tanácsának New York-i ülésszaka 1946 Külügyminiszterek Tanácsának New York-i ülésszaka 1946. november 4 – december 12. Külön tárgyalásokon próbálták a magyar érdekeket képviselni az oroszokkal 1946. augusztus 20 Molotov – Gyöngyösi tárgyalások Magyar-cseh viszony Román területi igények A gazdasági cikkelyek súlyosak, 1946. december 6. a békeszerződések végső formába öntése

A békeszerződés I. Magyarország határai 1. cikk Trianon – 3 község II. Politikai rendelkezések 2-11. cikk III. Katonai és légügyi rendelkezések 12-21. cikk 65.000 katona + 5000 légierő, max. 90 repülőgép, IV. A szövetséges haderők visszavonása (22.§. 3), Az oroszok maradhattak 1955-ig, +1948 szabályozása, 1955 Varsói Szerződés, 1957 márciusa új megállapodás, V. Jóvátétel és visszaszolgáltatás 23-25. cikk VI. Gazdasági rendelkezések 26-37. cikk Győztes állampolgárok kártalanítása 66,5%-on VII. A Dunára vonatkozó rendelkezések, VIII. Záró rendelkezések

Magyarország új helye 1947. június 24 a nemzetgyűlés előtt a békeszerződés 1947. szeptember 15. életbelépett a SZEB vége Újabb nemzeti kudarc Külpolitikai lehetőségek Sziget Híd - finnlandizáció Kompország – Révai József, A korlátozott szuverenitás doktrínája – a szovjetek nagy találmánya (Brezsnyev doktrína)

A nagy Partium-terv

A kis Partium terv

A mini Partium terv