2016 Nyár+.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TISZTA FEJJEL A Magyar Rendőrség információs kampánya.
Advertisements

Egy innováció nyomában
Kutatási eredmények Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár ügyfelei között végzett telefonos közvéleménykutatásról 2008 Április.
Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes  
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
© GfK 2013 | Fogyasztói Bizalom Index | III. negyedév1 Fogyasztói Bizalom Index III. negyedév szeptember.
Készítette: Geszler Nikolett
NEKIK MÁR CSAK GYEREKJÁTÉK Felmérés az internetező gyerekekről A Piackutatás Napja május 5.
1 A fiatalok művelődési szokásai. 2 A vizsgált korosztály korévenként, 2000-ben és 2004-ben (fő)
A digitális jövő kutatási előrejelzések tükrében
Szenvedélyek fogságában - a drogok
A drogok, a kábítószerek és a függőségek
A dunaújvárosi fiatalok szabadidő eltöltési szokásai
Ahány ház, annyi szabály Székely Levente
Serdülőkorúak egészsége
A dohányzás visszaszorítása érdekében megvalósuló program Segítség - a dohányfüst - mentes életért május 31.
A „TINIK LEMONDANAK A DOHÁNYZÁSRÓL” BARÓTI SZABÓ DÁVID ISKOLAKÖZPONT BARÓT Február - Március 2011.
T HE G ALLUP O RGANIZATION 1 „Bulisofőr” reklámkampány vizsgálat a HAFRAC számára két hullámban 2007.
A magyar háztartások fizetési szokásai
Alkoholizmus.
A számítógép veszélyei és káros hatásai
A fogyasztás pszichológiája − Milyen a magyar fogyasztó
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
,,Marketing, public relations és reklám az egészségügyben” IX. Országos Konferencia Budapest, február 23–24. Mit esznek a Szigetlakók, és mit gondolnak.
Közösségi oldalak: újabb aspektusok a kapcsolatokban Dr. Kósa Éva PPKE, BTK, VJK Internet konferencia Szeptember
VII. Nemzetközi Médiakonferencia „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra" szeptember Balatonalmádi Fiatal group leaderek Facebook használati.
László Miklós Legutolsó dolog, amit megtudsz egy könyv írása közben az, hogy mivel kellett volna kezdened v 1.0 A kutatási sorozat a múlt és jelen kontextusában.
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
Ismerje meg a Napi Gazdaság olvasóit! május 27.
Alvás Világnapja, március 13. Kiss Katalin, kutatás vezető Szinapszis Kft. Így alszanak a magyarok - Egy piackutatás tanulságai -
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Rizikómagatartás és reziliencia 2006-os HBSC adatok tükrében
Mi jellemzi az egyetemisták mobiltelefon használati szokásait? H1: A fiúk többet kommunikálnak SMS-ben, mint a lányok. H2: A diákok szociodemográfiai.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
CIVIL KEZDEMÉNYEZÉSEK PROGRAMJA március 20. CSAPAT BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AJKA.
MTA Regionális Kutatások Központja Főiskolai hallgatók az Alföld kisvárosaiban Petrás Ede MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét Nemzetközi trendek,
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Egészségmagatartásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez,
Egészségi állapot és öngyilkosság kapcsolata serdülőkorúaknál 2001/2, OKTK pályázat dr. Hajnal Ágnes, Susánszky Éva.
MAT VII. Kongresszus1 Elterelés programban a dohányzásról Szögi Lakatos Maya Törzsök Góczán Emese Kék Kocka Nonprofit BT.
Az iskola világa I. A tanulók világa. Demográfia Életmód Iskolázottság.
Magyarország lakosságának életmódja és egészségi állapota
Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint
Internet a családban Székely Levente –
 Sajó Képzési és Humán Fejlesztési Központ Alapítvány  Bükk 900 Természetbarát Egyesület Jókai Mór Református Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános.
Fanta TrendRiport: Kultúra ‐ és médiafogyasztási szokások a fiatalok ko ̈ rében Hogyan beszéljen egy márka a tinédzserekhez? Kreatív konferencia.
A friss hal és haltermékek fogyasztói megítélése 2014-ben Ózsvári László – Fodor István – Bódi Barbara – Kasza Gyula HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS,
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
Serdülőkori szerhasználat Magyarországon ESPAD Dr. Szemelyácz János INDIT
Erőszakos médiatartalmak fiatal fogyasztói Székely Levente.
Paksi Borbála –- Demetrovics Zsolt –- Kaló Zsuzsa –- Felvinczi Katalin
– Letölthető változat –
HAJLÉKTALAN EMBEREK PSZICHOAKTÍV SZEREHASZNÁLATA
Káros szenvedélyek.
Országos kutatás a részmunkaidős foglalkoztatásról
A szövegértés változásai a PISA 15 éve alatt
A helyettes szülői ellátás működése
VMR.cool 2009 – Felmérés az internetező fiatalokról
A évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése 2016
HAJLÉKTALANSÁG ÉS DROGHASZNÁLAT
Free Association Research Kft.
A magán munka-közvetítők és munkaerő kölcsönzők évi tevékenysége
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Dr. Felvinczi Katalin Nemzeti Drogmegelőzési Intézet
Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával,
Mit tehet az alapellátás a dohányzás visszaszorításában?
Előadás másolata:

2016 Nyár+

segítség+ civil ESPAD Nők-háza Egyesület tevékenységei, információk, szakmai munkák Elérhetőségek Minden hétfő 17- 20 óra között

ESPAD: (EUROPEAN SCHOOL SURVEY ON ALCOHOL AND OTHER DRUGS) 1994-ben indult azzal a céllal, hogy négyévente ismétlődően (időben- és nemzetközileg összehasonlítható adatot gyűjtsön a fiatalok dohányzási, alkohol és egy drogfogyasztási szokásairól. A legfontosabb hosszú távú célja, a fiatalok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változás mérése. Az országonként eltérő trendek összehasonlítása. Az első adatfelvétel 1995-ban, 26 európai ország vett rész benne. 2015-ban a hatodik hullámra került sor, ebből választottam adatokat. -

Megkérdezettek Adatbázis megoszlása nem és iskolatípus szerint (fő) 9-10. évfolyamosok teljes mintája /16 évesek almintája Fiú 50,9 50,3 Lány 49,1 49,7 Gimnázium 42,0 45,1 Szakközépiskola 33,3 34,8 Szakiskola 24,7 20,1 Összesen (N) 100,0 (6664) 100,0 (2647)

dohányzás Bár a cigaretta 16 éves korban törvényesen nem lenne beszerezhető, a diákok közel háromnegyed része (72,4%) úgy véli, hogy elég könnyen vagy nagyon könnyen tudna cigarettát szerezni, ha akarna. Csupán 5,4%-uk gondolja azt, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz lenne cigarettához hozzá jutnia. A 2015-ben megkérdezett 9-10. évfolyamos diákok közel kétharmada (62,5%) legalább egyszer kipróbálta már a cigarettát az élete során. A valaha legalább egyszer dohányzók arányában a lányok és fiúk között nincs különbség (fiúk: 62,8%; lányok: 62,2%). A diákok több mint egynegyede inkább csak kipróbálta a dohányzást: 1-9 alkalommal cigarettázott 26,2%, 10-39 alkalommal dohányzott 10,2%. Rendszeres dohányzónak tekinthető (40 vagy több alkalommal cigarettázott) 26,2%. !!!!!!!!

DOHÁNYZÁS – 2015-BEN A 2015. évi ESPAD-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a dohányzás még mindig igen elterjedt a magyar fiatalok között A csökkenés egyaránt megfigyelhető a lányoknál és a fiúknál. Bár 2003-tól kezdődően mindig a lányok között volt magasabb dohányzók száma, a 2015. évi csökkenés a lányoknál nagyobb mértékű. Csökkent a dohányzást korán elkezdők aránya és csökkent a cigarettát könnyen beszerezhetőnek tartók aránya is. Kedvezőtlen változás ugyanakkor, hogy a cigarettához kapcsolódó veszélytudat is csökkent: . Összegzés A 2015. évi ESPAD-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a dohányzás még mindig igen elterjedt a magyar fiatalok között. A megkérdezett 9-10. évfolyamos diákok 62,5%-a legalább egyszer kipróbálta már a dohányzást, egynegyedük napi rendszerességgel cigarettázik. Bár a ritkább, alkalmi dohányzás tekintetében a fiúk és a lányok nem különböznek jelentősen, a gyakoribb, rendszeresebb dohányzás elterjedtebb a fiúk között. A dohányzás, a korábbi kutatási eredményeknek megfelelően egyértelmű társadalmi különbségeket mutat: az alacsonyabb presztízsű szakiskolákba járó, községekben, és átlag alatti anyagi körülmények között élő diákok, akiknek a szülei alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és akiknek nincs jelen mindkét édes szülő a mindennapi nevelésben, egyértelműen veszélyeztetettebbek a dohányzás szempontjából. Nagyobb fokú veszélyeztetettséget jelez a gyakori iskolai lógás, a gyakori bulizás és barátokkal való „lógás”, valamint a szülői kontrol hiánya. Csökkent a dohányzást korán elkezdők aránya és csökkent a cigarettát könnyen beszerezhetőnek tartók aránya is. Kedvezőtlen változás ugyanakkor, hogy a cigarettához kapcsolódó veszélytudat is csökkent: nemcsak az alkalmi dohányzást, hanem a rendszeres cigarettázást is kevesebben tartják veszélyesnek 2015-ben, mint 2011-ben. Azaz, a cigaretta veszélyeinek tudatosulása semmiképp sem járulhatott hozzá a dohányzás visszaszorulásához a fiatalok körében.

ALKOHOLFOGYASZTÁS A MEGKÉRDEZETT 9-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK 94%-A FOGYASZTOTT MÁR LEGALÁBB EGYSZER ÉLETÉBEN ALKOHOLT. AZ ELŐZŐ ÉVBEN ALKOHOLT FOGYASZTÓK ARÁNYA 86,1%. AZ EDDIGI ÉLETBEN A FIÚK 32%-A ÉS A LÁNYOK 18,1% FOGYASZTOTT LEGALÁBB 40 ALKALOMMAL VALAMILYEN ALKOHOLTARTALMÚ ITALT!!

ALKOHOLFOGYASZTÁS A 2015. évi ESPAD kutatás eredményei szerint a 9-10. évfolyamos magyar diákok túlnyomó többsége fogyaszt valamilyen rendszerességgel alkoholt. A kérdezést megelőző hónapban legalább egyszer ivott a diákok 55,3%-a, hat vagy több alkalommal fogyasztott alkoholt 12%. A nagyobb gyakoriságú fogyasztás jellemzőbb a fiúkra és elsősorban tömény ital formájában történik. 2015-ben az alkoholfogyasztás főbb mutatói egyértelműen csökkentek a 2011. évi adatokhoz képest. Ugyanakkor növekedést tapasztaltunk az egy alkalommal elfogyasztott egy főre jutó mennyiségben A 2015-ben mért javulás kimutatható minden vizsgált társadalmi csoportban. A csökkenés mértéke azonban eltér: nagyobb mértékű a javulás a gimnáziumban tanuló, fővárosban élő, felsőfokú végzettségű apával rendelkező diákoknál. Ugyanakkor növekedést tapasztaltunk az egy alkalommal elfogyasztott egy főre jutó mennyiségben!!

ALKOHOLFOGYASZTÁS A veszélyes 5+ ital ,hétvégén veszélyes mértéke meghaladja a felnőttekre vonatkozó hasonló adatokat és jóval több annál, amit az egészségügyben dolgozó szakemberek elfogadhatónak tartanak. A diákok közel kétharmada legalább egyszer volt már részeg az élete során, az előző hónapban lerészegedők aránya pedig 22,2%. A diákok 38,6%- a említ olyan problémát/következményt, ami saját alkoholfogyasztása miatt történt vele. Ennél jóval magasabb (53,9%) azok aránya, akiknek más alkoholfogyasztása okozott valamilyen negatív következményt A 2015. évi ESPAD kutatás eredményei szerint a 9-10. évfolyamos magyar diákok túlnyomó többsége fogyaszt valamilyen rendszerességgel alkoholt. A kérdezést megelőző hónapban legalább egyszer ivott a diákok 55,3%-a, hat vagy több alkalommal fogyasztott alkoholt 12%. A nagyobb gyakoriságú fogyasztás jellemzőbb a fiúkra és elsősorban tömény ital formájában történik. Az utolsó fogyasztási alkalomra vonatkozó mennyiségi adatok alapján az egy alkalommal elfogyasztott mennyiség tiszta szeszben számolva 79 ml/fő, ami jelentősen 91 91 90 79,6 74,2 72,2 90 92 92 79,8 75,1 73,3 81 81 78 61,3 56,9 53,3 21,7 28,8 26,7 26,1 25,6 20,3 54,6 56,4 48,4 49,1 43,7 46,3 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 1995 1999 2003 2007 2011 2015 24. ábra: A különböző italfajtákat könnyen vagy nagyon könnyen hozzáférhetőnek tartók aránya és az különböző ivási formákat nagyon veszélyesnek tartók aránya (%), 1995-2015 bor hozzáférhető sör hozzáférhető tömény hozzáférhető 1-2 ital majdnem minden nap veszélyes 5+ ital hétvégén veszélyes 69 meghaladja a felnőttekre vonatkozó hasonló adatokat és jóval több annál, amit az egészségügyben dolgozó szakemberek elfogadhatónak tartanak. A mennyiségi adatok alapján a tömény ital dominálja a fiatalok alkoholfogyasztását. A diákok közel kétharmada legalább egyszer volt már részeg az élete során, az előző hónapban lerészegedők aránya pedig 22,2%. Ennél jóval magasabb, 45,5% azok aránya, akik a megelőző hónapban legalább egyszer 5 vagy több italt fogyasztottak el egy alkalommal. Meglehetősen sokan számolnak be valamilyen alkohol okozta problémáról. A diákok 38,6%- a említ olyan problémát/következményt, ami saját alkoholfogyasztása miatt történt vele. Ennél jóval magasabb (53,9%) azok aránya, akiknek más alkoholfogyasztása okozott valamilyen negatív következményt. Saját alkoholfogyasztás miatt több fiú, mások alkoholfogyasztása miatt több lány említett valamilyen megtapasztalt negatív következményt. A fiatalok nem csak maguk isznak sokat, hanem sokan a környezetükben is ezt a mintát látják. A diákok több, mint fele gondolja azt, hogy a hozzá közel álló személyek között van olyan, aki túl sokat iszik. Az alkoholfogyasztás legfőbb színtere a saját vagy a barátok lakása. A diákok kisebb arányban isznak szórakozóhelyeken és köztereken. A korábbi adatfelvételekhez képest határozottabb társadalmi különbségek rajzolódnak ki az alkoholfogyasztási szokásokban. A gimnáziumban tanulókra, a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekeire, a teljes családban élőkre mérsékeltebb, kevésbé problémás alkoholfogyasztás jellemző. Az iskola székhelye (Budapest – vidék) és a család lakóhelye nem mutat egyértelmű kapcsolatot az alkoholfogyasztási szokásokkal. Hasonlóan a korábbi hazai és nemzetközi kutatási eredményekhez a mostani kutatás is azt mutatja, hogy a szülői kontrol hiánya, a különböző iskolai/családi problémákra utaló iskolai lógás és a talán ezek következményeként is gyakoribb „elmenős” szabadidő eltöltési formák növelik az alkoholfogyasztás problémásabb formáinak a gyakoriságát. 2015-ben az alkoholfogyasztás főbb mutatói egyértelműen csökkentek a 2011. évi adatokhoz képest. Ugyanakkor növekedést tapasztaltunk az egy alkalommal elfogyasztott egy főre jutó mennyiségben. Ennek alapján azt valószínűsítjük, hogy a fiatalok ritkábban fogyasztanak alkoholt, mint korábban, de határozottan nagyobb mennyiséget isznak meg egy alkalommal. 70 A 2015-ben mért javulás kimutatható minden vizsgált társadalmi csoportban. A csökkenés mértéke azonban eltér: nagyobb mértékű a javulás a gimnáziumban tanuló, fővárosban élő, felsőfokú végzettségű apával rendelkező diákoknál. A 2015. évi eredmények a korai életkorban fogyasztók arányának enyhe csökkenését és a későbbi – 14 éves – korban először fogyasztók enyhe növekedését jelzik. Hasonló tendenciák figyelhetőek meg az első lerészegedés életkorával kapcsolatban is.

ALKOHOLFOGYASZTÁS A fiatalok nem csak maguk isznak sokat, hanem sokan a környezetükben is ezt a mintát látják. A diákok több, mint fele gondolja azt, hogy a hozzá közel álló személyek között van olyan, aki túl sokat iszik. Az alkoholfogyasztás legfőbb színtere a saját vagy a barátok lakása. A diákok kisebb arányban isznak szórakozóhelyeken és köztereken.

EGYÉB DROGOK, ÚJ PSZICHOAKTÍV SZEREK, HOZZÁFÉRHETŐSÉG A megkérdezett 9-10. évfolyamos diákok 26,8%-a vallotta, hogy fogyasztott már életében valamilyen tiltott vagy legális drogot. Csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tízedik kipróbált már valamilyen, a piacon újonnan megjelenő designer drogot. A legelterjedtebb kábítószer továbbra is a marihuána, második helyen pedig új pszichoaktív szer, a szintetikus kannabinoidok csoportja áll.

VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK Az 2015-ös ESPAD hazai adatfelvétele alapján a magyar kilenc és tizedikes korosztály döntő hányada (97,9%) rendszeresen internetezik, és átlagosan heti 23 órát tölt internetezéssel. A legelterjedtebb online tevékenység ennek a korosztálynak a körében messzemenően a közösségi oldalak használata (98,6%). Szintén sokan töltenek le zenét és filmeket (92%), és a böngészés, információkeresés is több mint a serdülők háromnegyedére (85,3%) jellemző internetes időtöltés. A legkevesebbek által űzött online tevékenység a szerencsejáték, ez mindössze a megkérdezettek 7,4%-ára jellemző. A fiúkat és a lányokat összehasonlítva markáns eltéréseket figyelhetünk meg az internetezési szokásaikban. aközösségi oldalakat a lányok, az online videojátékokat egyértelműen a fiúk használják inkább.

VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK A heti átlagos óraszám is a közösségi oldalak esetén a legmagasabb (23,16 óra), azt követik az online játékok (15,58 óra) és a zene, film le- és feltöltés (11,64 óra). A nemi különbségek e tekintetben is hasonlóan alakulnak: a közösségi oldalak használatával a lányok, a játszással, valamint az online vásárlással és eladással pedig a fiúk töltenek szignifikánsan több időt heti szinten. A Problémás Internethasználat Kérdőív alapján majdnem minden ötödik (19,2%) kilenc és tizedikes fiatal kerül a problémás internet-használó kategóriába, vagyis jelentős problémákról számolt be az internet-használatával kapcsolatban.

Iskolai bántalmazás - Ki a felelős? AJÁNLOTT IRODALOM: JODI PICOULT- 19’ PERC Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a kérdezettet milyen gyakran bántalmazták az iskolában: A diákok 13,3% válaszolta, azt, hogy az elmúlt néhány hónapban előfordult, hogy bántalmazták őt az iskolában. Többségük 1-2 ilyen alkalmat említett. (nemek közötti különbség nélkül) A kérdezettek által mások ellen elkövetett bántalmazás esetében a nemek közötti különbségek szignifikánsak: a fiúk sokkal nagyobb arányban vettek részt mások ellen irányuló bántalmazásban, mint a lányok.

NAGYKANIZSA, KÁLVIN TÉR 5. WWW.SZER-TAR.HU NYAKOMELINDA@GMAIL.COM 063062264049 NAGYKANIZSA, KÁLVIN TÉR 5. HALIS KÖNYVTÁR