A magyarok története a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

A történelem forrásai: Kevés és ellentmondó írott forrás, Kevés tárgyi emlék, Ellentmondó magyarázatok, Összehasonlító nyelvi kutatások, Milyen rokonság volt elfogadható, ajánlatos, Kik és milyen céllal kutattak, Ősi nyelv, szokások, hagyomány stb. kutatása.

Elméletek a magyarok származásáról Elfogadott és hivatalos: finn-ugor rokonság (A finnek nem tanítják a rokonságot.) Korai (1071-es feljegyzés is):hun-magyar rokonság (hun – avar - székely vonulat) Későbbiek: török-magyar rokonság (ők tanítják) sumer - magyar rokonság japán – magyar rokonság alán törzsek egyike a Kaukázus előteréből szkíták egyik utóda (iráni eredet) szabir eredet (apai jogú fekete magyarok és anyai jogú fehér magyarok leszármazottai a magyarok, zsidó párhuzam: csodaszarvas-aranyborjú, szeplőtelen fogantatás: Emese –Mária. Árpád és a honfoglalók szabir eredetét állítják, a héber-magyar nyelv hasonló I. István udvarában a latin mellett a török és a héber nyelvet használták turáni, szíriai, egyiptomi eredet (fekete magyarok) etruszk eredet stb…

eredetmondáink Emese álma: turulmadár termékenyítette meg a várandós Emesét, akinek gyermeke és annak utódai lesznek a magyarok vezérei, fejedelmei. Csodaszarvas: elvezeti Hunort s Magort az új hazába. Fehér ló mondája: Árpád fehér lovon vásárolta meg az országot. Honfoglalás.

Feltételezett őshaza

Magyarok feltételezett vándorlása Ural-hg. keleti oldala – finn-ugor törzsek Ural-hg. Nyugati oldala – finn törzsek Ural-hg. Délkeleti oldala – ugor törzsek Magna Hungária – Volga – Oka - Káma köze Levédia (Levedi) – Azovi-tenger partja Etelköz (Folyóköz) – vérszerződés 7 törzs Kárpát – medence – Honfoglalás (kettős honfoglalás - László Gyula kutatásai)

Lovas nomád életmód Állattartás-állatokkal együtt vándorolt : juh, szarvasmarha, ló ( téli és nyári szállás, vízpart) Lovas harcosok őrizték a nyájat:íj, nyíl, szablya, bőrpáncél. Cserekereskedelem: állatot cseréltek szerszámra, fegyverekre, élelemre. A nagycsaládok rangidős férfitagja irányított. Nagycsalád- nemzetség- törzs- törzsszövetség. Hitvilág:táltos vagy sámán kapocs szellemekkel Jurtákban éltek, szedték a sátorfájukat…

Honfoglalás(895-900) - 896 Etelköz-vérszerződés (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi-pl. Budajenő) Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Bolgárok ellen bérharc a bizánciak mellett. Besenyő támadás – nők, gyerekek, öregek. Vereckei-hágón és más hágókon – Álmos nem Pusztaszeren az első országgyűlés-szerét ejtették a törvények megbeszélésének- íratlan alkotmány szerint ítélkeztek - főleg szokásjog

Munkácsi Mihály:Honfoglalás

Kalandozások Sikere: Szokatlan harcmodor, Megfutamodást színlelni, vezetéklovak alkalmazása, Nyeregből visszafordulva, a ló mögött megbújva lőni, Könnyűlovas rajtaütéses támadás, az utánpótlást lekapcsolni, kémeket kiküldeni, Többnyire a nem kifizetett járandóságot vették el maguk. Üldözni a végsőkig. Kudarca: Harcmodor kiismerése(a mellőzött vezérek átálltak az ellenséghez - karrier – ők vezették a sereget) I. Ottó összefogta a nyugati népeket a kalandozók ellen. A nehézlovas, páncélosok ellen kétélű kardokkal fel- szerelkezve nehéz volt a harcolni -933 Merseburg -955 Augsburg gyászmagyarok-Lehel kürtje

Letelepedés utáni változások Előtte: Nomád pásztorkodás, Új legelők keresése, Jurtákban élnek, Minimális földművelés, Kézműveseik munkái, Rabolnak, fosztogatnak, Családfők kezelik a vagyont, Nemzetségfők és törzsfők irányítanak, katonák védik a vagyont és a népet. Felismerik az összefogás erejét - vérszerződés. Utána: Rideg pásztorkodás, Letelepedés, falvak, gyepű, Házakban élnek, Teret hódít a földművelés, Kézművesek szakosodnak, Szolgákkal dolgozatnak, Rétegződik a társadalom: Bő = gazdag, előkelő Ín= szegény. Fejedelem Kereszténység felvétele, előbb bizánci, aztán római katolikus. Király.

Államalapítás Géza fejedelem ( 972 - 997) I. (Szent) István (997-1038) Felismeri, a pogányság nem tartható Európa közepén, Megkeresztelkedik, fiát, Vajkot István névre keresztelteti. Hittérítő papokat hív Rómából, Bajorországból lovagokat, Gizella, bajor hercegnőt kéri feleségül István részére, Tűzzel, vassal üldözi a pogányságot, Elfogadtatja fia, István trónutódlását az ősi jog ellenében a főurakkal. Sarolt segíti az uralkodásban Folytatja a kereszténység felvételét – hittérítők. Leszámol a pogány lázadókkal: Ajtony, Gyula, Koppány = felnégyelteti (nő a királyi birtok) Királyi vármegyék – ispán: adószedés, hadak vezetése, bíráskodás (törvényt betartat). 12 püspökségből 10-et alapít, ebből 2-őt érseki rangra emel ( Esztergom és Kalocsa) Egyházi rendeletek: tized. Koronát kap II. Szilveszter pápától (1000 karácsonya vagy 1001. január 1. más-más források)

Szent István örökében /Vazul megvakíttatása/ Trónviszály :Orseolo Péter- Aba Sámuel … (keresztény-pogány) I. András - Salamon … I. Béla (korona vagy kard) 2. Pogánylázadás: 1046 Vata- féle (I. András leveri) 1061 Vata fia Jánost vádolták, de spontán lázadás - I . Béla leveri 3. Külső támadás: 1051-52. német=teuton támadás. I. András (kérte a pápa , IX . Leó segítségét) és Béla herceg visszaveri (Pozsony- Búvár Kund, Vértes-levélhamisítás)

A keresztény rend megerősítése I A keresztény rend megerősítése I. (Szent) László (1077-1095) és Könyves Kálmán(1095-1116) nevéhez fűződik Elharapózott a lopás, az adózás alól való kibújás lakatlan területek adóztatása, Szabad költözés tilalma röghöz kötés, adóztatás. (erőskezű) Aki egy tyúk áránál többet lop = akasztás /tűz és vízpróba – istenítélet/ templomba menekül/ Szigorú törvényekkel rendet teremt. Sikeres harcok a kunokkal, litvánokkal a lengyelek mellett. Életében legendává vált /mondák/. 1083-ban I. István, Imre és Gellért püspök szentté avattatása. Fia nincs, unokaöccsét, Kálmánt jelöli a trónra Álmos herceg támadásai fiával, Bélával együtt megvakítatja. Enyhít a szigoron = csak vakítás. I. László elfoglalta Szlavóniát és Horvátország nagy részét, ő is hódít: Zára várát és Dalmáciát. Könyves jelzőt kapta, mivel a legtanultabb uralkodók közé tartozott boszorkányok pedig nincsenek. Papnak tanult. Erős országot hagyott fiára, II. Istvánra, de az utódok gyengítették a királyi hatalmat, trónviszály, háborúk.

I. László és Könyves Kálmán Kálmán koronázása, és öccse, Álmos herceg és annak Béla fiának megvakítása Szent László hermája és mellszobra Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és tanulékony… "erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára. Ám mikor látta, hogy kitüntető javakkal dicsekedhet, nem fuvalkodott fel gőgjében, nem foglalta el mások jogait ármányosan vagy erőszakkal, hanem a kapott jótéteményekért köteles hálát adva annak, aki megelőző érdemek nélkül szokta osztogatni a javakat, valahányat észrevett magában, Isten tiszteletének szentelte. "

III. (Bizánci) Béla (1172-1196) I.(Szent István) politikája volt mindig, hogy a három nagyhatalom közül amelyik fenyegetést jelentett volna az országra, az ellen szövetkezett a másik kettővel. Neki mindig sikerült. K. Kálmán utódai a trónon harcoltak a hatalomért, miközben Bizánc és a Német – római Császárság terjeszkedő politikát folytatott. III. (Bizánci) Béla trónörökösi státusban Bizáncban nevelkedett, majd mikor saját fia született a császárnak, menekülnie kellett…haza. III. Béla sikeresen kormányzott, erős, gazdag kérője volt későbbi feleségének. (Adók, vámok, só monopóliuma növelték a bevételét.) Bevezettette az írásbeliséget= királyi kancellária felállítása(oklevelek) Hiteles helyeken írástudó papok mindent írásba foglaltak. Anonymus lehetett III. Béla király jegyzője. Szentté avattatta példaképét, I. (Szent) Lászlót.

II. András és az Aranybulla (1222) III. Béla előbb Imre fiát ültette trónra, sokat hadakozott András fiával ezért is. II. András (1205-1235) uralkodásának jelentős részét harcok tették ki, ő volt az egyetlen, aki keresztes hadjáratot vezetett (de nem harcoltak - Szent Katalin templom építésére adományozott pénzt és ajándékokat vásároltak a katonák.) Híveinek elosztogatta a királyi birtok jelentős részét, a birtokadományozás miatt csökkent a kincstár s a király vagyona, vele a tekintélye. A főurak elégedetlenek voltak, mert az országos címeket, a jó hivatalokat idegenek kapták Gertrúd felesége kíséretéből. Összeesküvést szőttek a királyné ellen, s Petúr bán megölte a király távollétében. (Erkel:Bánk bán nem hiteles, nem Bánk a gyilkos.) Csak Petúrt végeztette ki, a többi lázadót nem = gyenge a királyi hatalom. A nagybirtokosok veszélyeztették a kis-és középbirtokosok jogait, gyújtogattak, erővel léptek fel ellenük, ezért megfogalmaztak egy oklevelet, amelyet 1222-ben adott ki II. András Aranybulla néven. Ez a szervienseket=köznemeseket védte, de adattak ki vele a papok is saját védelmük érdekében. (Mintául az angliai Földnélküli János Magna Chartája (1215) szolgált. = ennek záradéka feljogosítja a népet, ha a király nem szerez érvényt az oklevélben foglalt törvénynek, ellene akár fegyveresen is felléphetnek. András elfogadta ezt a záradékot. Arany függőpecsét hitelesítette az okmányt, ezért nevezték Aranybullának.

Koronázási jelvényeink Országalma Jogar Szentkorona Palást

IV. Béla (1235-1270) Mongol török hódítások Ázsiában és Európában : Törekedett a megrendült királyi hatalom helyreállítására: ezért visszavette az apja eladományozott birtokainak jelentős részét, beengedte a tatárok elől menekülő kunokat, de a nemesek és főpapok ellene fordultak. Papi birtokokat kénytelen volt visszaadni. Mongol török hódítások Ázsiában és Európában : Tatár veszély - Julianus barát – keleti magyarok Kun király megölése után a kunok dúlva kivonulnak az országból (tatárok kémei?...) Mongol tatárok –Dzsingisz kán egyik utóda, Batu kán támad. Pusztítás: rablás, felégetés. 1241-42:tatárjárás (1241.április11. Muhi csata súlyos vereség - szekérvárban pihen a tábor – a király és családja elmenekül –Trau vára – Dalmácia) Noha a véres kard körbeküldése sikeres, mégis sok főúr és főpap esik el a csatában. Segítséget kap Babenberg Frigyes hercegtől, de az első győztes csata után kivonul katonáival. Feltehetően kánválasztásra igyekezve elhagyták a tatárok az országot, feldúlt, felégetett keleti és középső országrész maradt utánuk. Korábban Arany Horda néven birodalmat építettek az orosz fejedelemségeket is meghódítva. Meghalt Ögedej = Ögödej, új kánt választanak.

A nyugati hódítás feladatát eredetileg Dzsocsi nevű fiára hagyta Dzsingisz kán, de annak korai halála miatt Dzsingisz unokái (Dzsocsi fiai) folytatták a harcot Európa ellen. Batu, Berke és Orda természetesen számíthattak Dzsebe és a többi sikeres hadvezér tapasztalataira is. A Volgai Bulgária és Baskíria (Magna Hungária) keleti részét 1232-ben foglalták el. Három évvel később járt a közeli területen Julianus barát. Második útján viszont már nem jutott el a magyarok lakta vidékre, mert a bolgárokra (a keleten maradt magyarok velük élhettek) 1236-ban végső csapást mértek Batu seregei. A terület a később kialakuló Arany Horda része lett. A mongol törzsszövetséget az európai hadjáratokban a tatárok képviselték, ezért a mongol birodalom katonáit, majd az európai utódállam, az Arany Horda lakosságát származástól függetlenül általában tatárnak nevezték Közép- és Kelet-Európában. A mongol-tatár támadás 1237-ben már a korábbi Kijevi Ruszból kiszakadt orosz fejedelemségeket is elérte. 1237—1238-ban elpusztították többek között Rjazanyt, Moszkvát, Vlagyimirt, Szuzdalt, de Novgorodot nem tudták elfoglalni, ezután déli irányba húzódtak vissza. Az 1239-ben újrainduló hódítás hosszú időre tatár fennhatóság alá rendelte az oroszokat, 1240 végén a mai ukrán főváros, az első keleti szláv nagyfejedelemség központja, Kijev is elesett. „a tatárok hatalmas erőkkel fogták körül a várost... faltörő kosok sokaságának segítségével áttörték a város falait... a nyilak elhomályosították a napot... december hónap hatodik napján elfoglalták Kijev városát...” (Nyikon-féle évkönyv) Ezután már a lengyel és magyar területek következtek, sőt a tatárok helyenként a Német-Római Császárság területére is betörtek (pl. Szilézia, Morvaország), majd Magyarország feldúlása után szerb, bolgár és a később románná váló kun területeken keresztül tértek vissza a Don és a Volga környékére. A mongol-tatár taktika alapján egy újabb, végső csapás várt Közép-Európára. Ez elmaradt, aminek fő oka a mongol birodalom felerősödő bomlása volt.

IV. Béla, a második honalapító Katonailag megerősíteni az országot: Gazdaságilag megújítani az országot: 1242-ben visszaveszi a nyugati kialkudott három megyét Frigyestől, megvédi az országot. Kővárakat építtet, főleg a Duna vonalán – nyugattól jobban tart. Katona kiállítási kötelezettséggel erősítette a hadra foghatókat. Visszahívta a kunokat, fiát kun fejedelem lányával házasította össze. (katonai szolgálat fejében letelepedhettek). Visszaverte az újabb tatár támadást. Városok fejlődését támogatta – kiváltságokat biztosított. Az elnéptelenedett vidékekre bevándorlókat és telepeseket hívott – 3 év adómentesség. Szent Margit apácakolostorban önként vállalta, Isten jegyessége Szülei érdekházasságra kérték, de nem hagyta el a rendet. Nyulak szigete – Margitsziget IV. Béla unokája – IV. Kun László 1301-ben III. Andrással kihal az Árpád-ház.

Árpád-kori emlékeink Régészeti: falvak házai egymástól távolabb, szórtan helyezkedtek el. Félig a földbe vájták. Szoba, konyha, fa, agyag,sár, sövényfalú házak. Nád vagy szalmatető. Nemesi házak kőből, téglából készültek. Kevés a lelet. Építészet: falusi templomok kisméretű, téglalap alaprajzú építmények. Kör alakú kápolnák, rotundák. Lébényi, Jáki templom, Őskűi rotunda. Román stílusúak: erős, vaskos falak, lőrésszerű ablakok, bélletes kapu, felette rózsaablak. Írásos és nyelvi emlékek: Kevés, latin nyelven írt oklevelek. 1051: tihanyi apátság alapítólevele. Halotti beszéd és könyörgés már magyar nyelven búcsúzik a halottól 1200 körül.

Árpád-házi uralkodók

Köszönöm a figyelmet:Kati néni