Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok azonosítása dr. Cimer Zsolt

Tartalom: Kémiai biztonság Katasztrófavédelmi szabályozás, üzemazonosítás Gyakorlati példa

XX. század = Technológiai katasztrófák százada???

XX. század legsúlyosabb technológiai katasztrófái

Ipari balesetek 1945-1994

Ipari balesetek az elmúlt években Időpont Város Esemény Kár 1998. április Coto Donana National Park toxikus szennyezés kikerülése élővilág majdnem teljesen kipusztult 2000. január 30. Aurul cég zazari derítő ciántartalmú szennyezés került a folyóba Lápos, Szamos, Tisza folyók élővilága majdnem teljesen kipusztult 2000. május 13. Enschede petárdagyárban robbanás következett be 21 ember meghalt; 1000 ember megsérült 2001. szeptember 21. Toulouse műtrágyagyárban robbanás következett be 21 ember meghalt; 700 ember megsérült 2007. március 05. Nyitranovák Lőszergyár robbanás 4 ember meghalt; 40 ember megsérült 2004. augusztus 05 Törökbálint pirotechnikai raktár robbanás 3 ember meghalt; 10 ember megsérült 2010. október 4. Ajka Vörösiszap katasztrófa 10 ember meghalt; 150 ember megsérült

JOGI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA Bhopal – 1984. Toulouse – 2001. Ajka – 2010. JOGI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA

I. Kémiai biztonság

Vegyi anyagok Év Kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma Regisztrált vegyi anyagok száma 1965 60.000 6.000.000 1975 70.000 7.000.000 1985 90.000 9.000.000 1990 > 100.000 > 10.000.000 évenként + 400 – 1000 tétel

Vegyi anyagok Veszélyes anyagok Nem veszélyes anyagok Cél: A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása.

KÉMIAI BIZTONSÁG Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,

Veszélyes anyag, veszélyes készítmény veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.

Szabályozás összefoglalása Jogszabályi rendszer Nemzetközi szabályok adaptálása (EU vállalás) Hazai szabályzók kialakítása

A kémiai biztonság szabályozására három rendelkezés volt hatályban 2015. június 01-ig: a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási utasításai 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet 2009. január 20-án életbe lépett GHS/CLP rendelet.

A veszélyes osztályozására, csomagolására és címkézésre vonatkozó 67/548/EGK Irányelv (Dangerous Substances Direktíva, DSD), és az 1999/45/EK Irányelv (Dangerous Preparations Direktíva, DPD)!!! 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról és végrehajtási rendeletei (44/2000 Eüm. Rendelet!!!) 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH) 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi Rendelet (CLP)

A törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel – különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre. Többek között: - Ipari anyagok és készítmények általában - Kőolaj és kőolajszármazékok - Háztartási anyagok és készítmények

A törvény hatálya nem terjed ki: Radioaktív anyagokra Emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre) Pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre Kozmetikai termékekre Külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre Élelmiszerekre Takarmányokra Növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre Egyebekre (Pl. mérgező harcanyagok stb.)

Veszélyes anyagok korábbi osztályozása Osztályozási rendszer Tűz- és robbanás-veszélyesség szerint Toxikológiai sajátosságok szerint Ökotoxikológiai sajátosságok alapján

Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz-, és robbanásveszélyesség szerint: Robbanó anyagok és készítmények az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hő-termelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.

Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények: Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hő-termelő reakciót adnak. Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények: azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanás és forráspontja rendkívül alacsony azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak;

Tűzveszélyes anyagok és készítmények a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja nagyon alacsony, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben;

Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények: olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek.

Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: Nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak.

Mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. Ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a fenti két veszélyességi osztályba;

Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. A kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált anyagot. Egy patkány vagy egy egér értékéből nem következtethetünk emberére a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja, hogy a vizsgált alanyok 50%-át megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy adott alany nem halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös mennyiségét is.

Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50 értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.

Maró (korrozív) anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények, amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

Karcinogén anyagok és készítmények, olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. Mutagén anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

Az anyagok és készítmények környezetkárosító (öko-toxikológiai) tulajdonságai alapján, öko-toxikológiai sajátosságok szerint: Környezetre veszélyes anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

Bejelentési kötelezettség ÁNTSZ-nek a tevékenységről. OKBI-nek, ha nem szerepel a veszélyes anyag jegyzékben. A tevékenységhez a korábbi engedély szükséges, és érvényes.

Veszélyes anyag, -készítmény nyilvántartása ETTSZ: Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Levélcím: 1450 Budapest, Pf. 36. Tel: 06-80-201-199 (24 órás zöld szám) (06-1)-476-6464, (06-1)-476-1138. OKBI: Országos Kémiai Biztonsági Intézet – kompetens hatóság az ÁNTSZ-el közösen.

R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma; S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma;

A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSA

REACH A közösségi vegyi anyag szabályozás az évtized második felében igen jelentősen átalakult. A jogalkotó munka az EU vegyi politikájáról szóló Fehér Könyv 2001. februári kiadásával indult. Az Európai Bizottság 2003. október 29-én hozta nyilvánosságra a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó, betűszóval REACH-nek nevezett rendelettervezetét, amelyet – hosszas egyeztetést követően – az Európai Parlament és az Európai Tanács 1907/2006/EK rendelettel fogadott el 2006. december 18-án.

REACH célja A REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis a vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgál. Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és kereskedelem szereplőire hárulnak.. A rendelet lehetővé teszi a nemzetközi törekvésekhez való integrációt (pl. GHS).

A rendelet elsődleges célja, hogy – a meglévő és az új anyagokat fokozatosan azonos, átfogó, de igen szigorú szabályok alá vonva – biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, a fenntartható fejlődést, a versenyképesség és innováció fenntartása, javítása mellett. Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az anyagokról összegyűjtendő adatok dokumentálásáért, hanem az azok használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az ipar a felelős sőt, a feladatok egy része, és így a felelősség is, kiterjed az egész szállítói láncra.

A szabályozás elemei közül az egyik legfontosabb a regisztrálás kötelezettsége, amely 2008. június 1-jétől főszabály szerint minden olyan gyártóra, importálóra vonatkozik, aki legalább évi 1 tonna mennyiségben gyárt vagy importál önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagot. Az EU-ban csak regisztrált anyag gyártható, forgalmazható, az esetleges mentességeket

REACH Az Európai Közösség a REACH működéséhez új szervezeti egységeket hozott létre. Főszervezet a Helsinkiben felállított Európai Vegyi-anyag Ügynökség (European Chemicals Agency – ECHA). Azok a cégek, melyekre a REACH különböző kötelezettségeket ró, közvetlenül az ECHÁ-val veszik fel a kapcsolatot. Módja az elektronikus adatközlés (internet.) Szintén új szervezeti egység a tagállamonként felállított REACH nemzeti információs szolgálatok (helpdeskek) sora, melyek segítenek az érintett cégeknek a rendelet szerinti kötelezettségeik azonosításában. A rendelet előírásainak „kikényszerítését” és ellenőrzését tagállami szinten kell megszervezni, tagállamonként illetékes hatóságok működnek és elsősorban az ECHÁ-val állnak kapcsolatban.

GHS GHS (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere az ENSZ új besorolási rendszere. Szűkebb értelemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények) osztályozását, címkézését és csomagolását szabályozó rendelet, az 1272/2008/EK számú rendelet, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án fogadott el. Az Európai Közösség minden tagállamára érvényes szabályozás 2009. január 20-án lépett hatályba és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK és 1999/45/EK) helyébe lép. A rendeletet a tárgyát képező osztályozás, címkézés és csomagolás angol szavait (classification, labelling and packaging) alapul véve a CLP betűszóval jelölik.

CLP A rendelet harmonizálja az anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályokat, alkalmazva az ENSZ-GHS főbb irányelveit és építve az Európai Unióban kialakult több mint 40 éves gyakorlatra. Arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk osztályozzák anyagaikat és keverékeiket, továbbá az osztályozásokat jelentsék be az Európa Vegyianyag-ügynökségnek. Létrehozza a közösségi szinten harmonizált osztályozással és címkézéssel rendelkező anyagok jegyzékét. Osztályozási és címkézési jegyzéket állít össze, amely a fent említett bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza.

Címkézés és csomagolás CLP időpontok Időszak Vegyi termék Osztályozás Bejelentés Biztonsági adatlap Címkézés és csomagolás 2009.01.20 Anyag 44/2000 44/2000 v. CLP 2010.11.30 v. 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP   Keverék - 2010.12.01 2015.05.31 2015.06.01-től

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása Fogalmak DSD / DPD CLP Keverék/ek A DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat; azonos a DPD szerinti „készítmény” meghatározásával (a DPD 2. cikke). Ez a fogalom a DPD szerinti „készítmény” jelentésével azonos jelentésű; Meghatározás: „Kettő vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat” (a CLP 2. cikkének 8. pontja). A keverék CLP szerinti meghatározása kissé eltér az ENSZ GHS szerinti – az EU-n kívül jól használható – meghatározástól. Készítmény/ek Meghatározás: „két vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat” (a DPD 2. cikke). A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; azonos a CLP szerinti „keverékek” meghatározásával. Veszélyes (hazardous) A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat. A CLP I. mellékletében megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyag vagy keverék veszélyesnek minősül (a CLP 3. cikke). Veszélyes (dangerous) A DSD 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt veszélyességi kategóriák kritériumait teljesítő anyagok vagy keverékek. A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; a REACH és egyéb közösségi jogszabályok utalnak azokra a meghatározott CLP osztályozásokra, amelyek a „veszélyes” (dangerous) korábbi alkalmazási területének felelnek meg.

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása Fogalmak DSD / DPD CLP Veszélyességi (danger) kategória Anyag vagy készítmény kockázatának (veszélyének) jellege. A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; a REACH és egyéb közösségi jogszabályok utalnak azokra a meghatározott CLP osztályozásokra, amelyek a „veszélyes” (dangerous) korábbi alkalmazási területének felelnek meg. Veszélyjel/ek Anyag által okozott veszély rövid leírása. Például „robbanó” vagy „maró” Nincs megfelelője a CLP-ben. Veszélyszimbólum Veszélyes anyag vagy keverék által okozott veszély képi megjelenítése (a DSD II. melléklete). Például ez a szimbólum oxidáló anyagot vagy készítményt jelez: A CLP-ben nem használják ezt a fogalmat ugyanezen jelentéssel; helyette a „piktogram” használatos. Egyenértékű, de nem mindig azonos a CLP szerinti piktogramokkal. Például ez a piktogram oxidáló anyagot vagy keveréket jelez:

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása Fogalmak DSD / DPD CLP Figyelmeztetés Nincs megfelelője a DSD-ben vagy a DPD-ben. A „Veszély” vagy „Figyelem” szavak jelzik a veszély súlyosságát (a CLP 2. cikkének 4. pontja). Kockázat-mondat (R-mondat) Belső veszélyek jelzése (a DSD 23. cikke, ahogy a DSD III. mellékletében szerepel). Például R38: Bőrirritáló hatású A CLP nem használja ezt a fogalmat; helyette a „figyelmeztető mondat” használatos. Egyenértékű, de nem mindig azonos a CLP szerinti figyelmeztető mondatokkal. Például H315: Bőrirritáló hatású Figyelmeztető mondat A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat; helyette a „kockázat-mondat” használatos. Egyenértékű, de nem mindig azonos a DSD szerinti kockázat-mondatokkal (a DSD 23. cikke, ahogyan a DSD III. mellékletében szerepel). A figyelmeztető mondatok az anyag vagy keverék jelentette veszély természetét írják le, beleértve adott esetben a veszély mértékét is (a CLP 2. cikkének 5. pontja).

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása Fogalmak DSD / DPD CLP Biztonsági mondat (S-mondat) Az anyag biztonságos használatával összefüggő mondatok (a DSD 23. cikke, ahogyan a DSD IV. mellékletében szerepel). Például S2: Gyermekektől elzárva tartandó A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; helyette az „óvintézkedésre vonatkozó mondat” használatos. Egyenértékű, de nem mindig azonos a CLP szerinti óvintézkedésre vonatkozó mondatokkal. Például P102: Gyermekektől elzárva tartandó Óvintézkedésre vonatkozó mondat A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat; helyette a „biztonsági mondat” használatos. Egyenértékű, de nem azonos a DSD szerinti biztonsági mondatokkal (a DSD 10. cikke). Egy veszélyes anyag vagy keverék használatából vagy ártalmatlanításából eredő expozíció káros hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése vagy megelőzése céljából javasolt intézkedés(eke)t leíró mondat (a CLP 2. cikkének 6. pontja).

CLP osztályozás Fizikai veszélyek: Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., és 1.6. alosztály) Tűzveszélyes gázok (1. és 2. kategória) Tűzveszélyes aeroszolok (1. és 2. kategória) Oxidáló gázok (1. kategória) Nyomás alatt lévő gázok (sűrített gáz, cseppfolyósított gáz, mélyhűtött cseppfolyósított gáz, oldott gáz) Tűzveszélyes folyadékok (1., 2. és 3. kategória) Tűzveszélyes szilárd anyagok (1. és 2. kategória) Önreaktív anyagok és keverékek (A., B., C., D., E., F. és G. típusú) (A. és B. típusú) Piroforos folyadékok (1. kategória) Piroforos szilárd anyagok (1. kategória) Önmelegedő anyagok és keverékek (1. és 2. kategória) Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (1., 2. és 3. kategória) Oxidáló folyadékok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.) Oxidáló szilárd anyagok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.) Szerves peroxidok (A., B., C., D., E., F. és G. típus) (A–F. típus) Fémekre korrozív hatású (1. kategória)

A veszélyességi csoportokhoz tartozó fogalmak A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. A lobbanáspont méréséhez gyújtóforrás szükséges. A lobbanásponton a gyújtóforrás eltávolításával a folyadék gőzének égése leállhat. Valamivel magasabb hőmérséklet a gyulladáspont, amelyen a gőzt meggyújtva az a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatosan ég. Kétféle lobbanáspont mérést alkalmazunk, a nyílt térit és a zárt térit. A nyílt téri lobbanáspontot mérő készülékben a mintát egy fűthető nyitott tégely tartalmazza, mely fölé a mérés során bizonyos időközönként lángot adnak. A mért lobbanáspont változik a láng folyadékfelülettől mért távolságától függően, és egy bizonyos távolság esetén egybe fog esni a gyulladásponttal. A legismertebb készüléktípus a Cleveland Open Cup (COC).

A zárt téri lobbanáspont mérő berendezéseknek két típusa van: nem egyensúlyi – ilyen például a Pensky–Martens, amelynél a folyadék feletti gőz nincs hőmérsékleti egyensúlyban a folyadékkal –, illetve egyensúlyi – mint a Small Scale (ismertebb nevén Setaflash), melynél a gőz a folyadékkel hőmérsékleti egyensúlyban levőnek tekinthető. A mintát tartalmazó tégely mindkét típusnál le van zárva egy fedéllel, melyen keresztül be lehet juttatni a gyújtóforrást. Rendes körülmények között a zárt tégelyes készülékek alacsonyabb lobbanáspontot mérnek, mint a nyitottak (a különbség jellemzően 5-10 °C), és jobb közelítését adják annak a hőmérsékletnek, amelynél a gőznyomás eléri az alsó gyulladási határt. Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.  Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.

CLP osztályozás Egészségi veszélyek Akut toxicitás (1., 2., 3. és 4. kategória) Bőrmarás / -irritáció (1A., 1B., 1C. és 2. kategória) Súlyos szemkárosodás / szemirritáció (1. és 2. kategória) Légzőszervi és bőrszenzibilizáció (1. kategória) Csírasejt-mutagenitás (1A., 1B. és 2. kategória) Rákkeltő hatás (1A., 1B. és 2. kategória) Reprodukciós toxicitás (1A., 1B. és 2. kategória) D és külön kategória a szoptatásra gyakorolt és a szoptatás útján fellépő hatások számára Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció (1. és 2. kategória) és (3. kategória kizárólag narkotikus hatások és légúti irritáció) Célszervi toxicitás (STOT) – ismétlődő expozíció (1. és 2. kategória) Aspirációs veszély (1. kategória)

Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. Az LD50 értékeket többféle módon adhatják meg. A kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált anyagot. A fajok különböző LD50 értéke nagyban különbözik egymástól. Egy patkány vagy egy egér értékéből nem következtethetünk emberére a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja, hogy a vizsgált alanyok 50%-át megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy adott alany nem halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös mennyiségét is. Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50 értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.

IDLH-érték (Immediate Dangerous to Life and Health): Az IDLH azt a károsanyag-koncentrációt határozza meg, amelynél 30 perces behatás után a veszélytől való menekülésnek nincs akadálya, és nem keletkezik maradandó egészségkárosodás. ERPG-értékek (Emergency Response Planning Guide): ERPG-1: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után legfeljebb enyhe, átmeneti hatást okoz. ERPG-2: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után nem okoz visszafordíthatatlan egészségkárosodást. ERPG-3: Olyan maximális koncentráció, amelynek egy órás koncentráció után nincsenek életveszélyes következményei.

ATE: becsült akut toxicitási érték Expozíciós út kat. 2.kat. 3.kat. 4.kat. Szájon át (mg/testtömeg kg) ATE ≤ 5 5<ATE≤ 50 50 <ATE ≤ 300 300<ATE≤ 2000 Bőrön át (mg/testtömeg kg) ATE ≤50 50<ATE≤200 200<ATE≤ 1000 1000<ATE≤ 2000 Gázok (ppmV) ATE ≤100 100<ATE≤500 500<ATE ≤ 2500 2500<ATE≤ 20000 Gőzök (mg/l) ATE ≤ 0,5 0,5<ATE≤ 2,0 2,0 <ATE ≤ 10,0 10,0<ATE≤ 20,0 Porok és ködök (mg/l) ATE≤0,05 0,05<ATE≤0,5 0,5 <ATE ≤ 1,0 1,0 <ATE ≤ 5,0 ATE: becsült akut toxicitási érték

CLP osztályozás Környezeti veszélyek Veszélyes a vízi környezetre (1. akut kategória, 1., 2., 3. és 4. krónikus kategória) Az ózonrétegre veszélyes

A keverékek osztályozása CLP osztályozás A keverékek osztályozása Az anyagokkal egyező módon, a keverékekről rendelkezésre álló adatokat elsődlegesen teljes egészükben kell figyelembe venni az osztályozás megállapításakor. Ha erre nincs lehetőség, akkor a keverékek osztályozásához olyan további megközelítéseket lehet alkalmazni, amelyek részben eltérnek a DPD szerint alkalmazottaktól, a DPD-vel ellentétben néhány egészségi és környezeti veszély esetében alkalmazhatók az „interpolációs elvek” a hasonló vizsgált keverékekre és az egyes veszélyes összetevő anyagokra vonatkozó, rendelkezésre álló adatok felhasználásával. Számítások esetében az alkalmazott képletek gyakran eltérnek a DPD szerint alkalmazottaktól.

Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos olyan kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott figyelmeztető mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az európai döntéshozók kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus figyelmeztető mondat fajtát, amelyet EUH jelöléssel látnak el.

CLP osztályozás példa

CLP osztályozás példa

Biztonsági adatlap Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége Összetétel Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, R és S mondatok) Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség, tűzoltás Óvintézkedés baleset esetén Kezelés és tárolás Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei

Biztonsági adatlap 9. Fizikai, kémiai jellemzők 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai információk 12. Ökotoxikológiai adatok 13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó előírások 15. Szabályozási információk 16. Egyéb

Következmény Minden olyan szabályozást, ahol valamilyen műszaki kritériumrendszer a veszélyes anyagok osztályozási rendszeréhez (44/2000 EüM. Rendelet) kötődik felül kell vizsgálni az új szabályozás tekintetében. Pl.: OTSZ, Seveso stb.

A KATASZTRÓFAVÉDLEM IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS ÜZEMAZONOSÍTÁS

Katasztrófavédelem tevékenységi köre Tevekénységi köre: Tűzvédelem: Tűz megelőzés Tűz események kezelése Tűzvizsgálatok Polgári védelem Természeti katasztrófák elhárítása Iparbiztonság Veszélyes ipari üzemek engedélyezése Veszélyes áru szállítás ellenőrzése Kritikus infrastruktúra védelem Vízügy: 2014. szeptember 10-től Egyéb: Gázkészülékek ellenőrzése, kémények ellenőrzése

Gazdálkodó szervezet Gazdálkodó szervezet Felső küszöbértékű Biztonsági jelentés Alsó küszöbértékű Biztonsági elemzés Küszöbérték alatti Súlyos Káresemény Elhárítási Terv Kiemelten kezelendő létesítmény. Nem tartozik a hatály alá

93 nem tartozik a Kat.tv hatálya alá 2004. évi statisztika 215 üzem azonosítás 54 felső küszöbértékű 68 alsó küszöbértékű 93 nem tartozik a Kat.tv hatálya alá 122 üzem

2014. évi statisztika Magyarországon összesen 231 Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzem működik, melyből 134 db üzem alsó-, 97 db üzem felső küszöbértékű-, 555 db küszöbérték alatti üzemnek minősül.

EU statisztika

2011. évi CXXVIII. törvény Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában

Üzemazonosítás A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.

A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.

Üzemazonosítás egy veszélyes anyag jelenléte esetén Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes tömege eléri vagy meghaladja az Rendelet 1. melléklet 1. vagy 2. táblázat C oszlopában meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag tömege eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag tömege eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben több veszélyes anyag van jelen, akkor az összegzési szabályt kell alkalmazni.

Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe: Ha az alábbi összeg: q1/Q1+q2/Q2+q3/Q3+... > 1, akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű. A megadott képletben: qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2. oszlop); a felső küszöbértékű üzem azonosításakor, vagy Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3. oszlop).

Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni: a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor; a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor; a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét.

VÁLTOZÁSOK RÉSZLETEKBEN I. A szabályozás hatálya változik: tevékenység alapján „Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a szállítókonténerek közúti, vasúti, vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő átrakását.”

MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEM A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve: B/1. adatlap: 1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve: 2. Üzemeltető neve: 3. Üzemeltető székhelye: 4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): 5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: 6. Az üzem levelezési címe: 7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): 8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): 9. Fax (központi): 10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: 11. Vezető levelezési címe: 12. Vezető e-mail címe: 13. Vezető telefonszáma, fax száma: 14. Vezető mobiltelefon száma: 15. Kapcsolattartó neve, beosztása: 16. Kapcsolattartó e-mail címe: 17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: 18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma: 19. Meghatalmazott neve, beosztása: 20. Meghatalmazott e-mail címe: 21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma: 22. Meghatalmazott mobiltelefon száma: 23. GPS koordináta:

Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter) 3. ÜZEMI INFORMÁCIÓK I. ÜZEM KÖRNYEZETE 1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter) 2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter) 3. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter) 4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)   5. Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága, amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy következményeit (méter) (tételesen felsorolva) II. ÜZEM Jelenlévő személyek száma Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő) Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem) Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem) Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem) Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási terv készítését kell előírni: az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket. nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

Nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek: a küszöbérték alatti üzem határától számítva aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, és ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb. emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet 1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

Köszönöm a figyelmet!