A PV MÓDSZER. APV módszer (I.)  DCF alapú értékelés  Valamilyen jövőbeli pénzáramok diszkontálása valamilyen tőkeköltséggel → érték  Többféle DCF módszer.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Cash flow A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a.
Advertisements

Állóeszköz-gazdálkodás
Rózsa Andrea – Csorba László
Újszegedi Rendezvényház Június 29.. CBA módszertani háttér  Diszkontált pénzáram (cash-flow) módszert alkalmazunk.  A felmerülő tételeket fejlesztési.
Ingatlanbefektetések elemzése
beruházásfinanszírozás
Befektetési döntések 6. Szeminárium
FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK
K+F adóalap kedvezmény E-Qualitas Egyesület Badak Béla okl. könyvvizsgáló.
Váll. ir. ktg-e: I. Értékesítés nettó árbevétele II.
Vállalati pénzügyek alapjai
Gazdálkodási ismeretek 11. osztály
Vállalatfinanszírozás
Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Befektetések vizsgálata
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK Vizsga Gyakorlati részjegy: –2 ZH –ZH pótlás: utolsó gyakorlat –Gyak UV: vizsgaidőszak első két hetében 2 időpont –Értékelés: az.
Vállalatfinanszírozás
Vállalati pénzügyi döntések alapjai
A társasági adóról szóló évi LXXXI. törvény 2008/2009/I.
ADÓ Farkas Gábor Szenior Menedzser február 28. Adózás 2006.
Pénzügyi kontrolling Készítette: Bosnyák Anita Katona László
Beruházás-finanszírozás
Mérleg, eredménykimutatás, cash flow
Vállalatok pénzügyi folyamatai
5.Szeminárium – Cash-flow Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
A fóliákat készítette: Matthew Will
A diákat készítette: Matthew Will
Finanszírozás tökéletes és nem- tökéletes piacokon
Vállalati pénzügyek I. Miért vezet a nettó jelenérték jobb befektetési döntésekhez, mint más kritériumok? Felhasznált irodalom: Brealy- Myers:
Pénzügyi elemzés Tóth Veronika
1. Példa: Melyiket választaná, ha r=12%? A) F 3 = 7000$ B)
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
Az annuitás Gazdasági és munkaszervezési ismeretek, 2. előadás
A pénz időértékének további alkalmazásai Gazdasági és munkaszervezési ismeretek, 2. előadás Készítette: Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék.
A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Polányi Károly Alapítvány támogatásával készült Beruházási projektek értékelése Gazdasági.
Vállalati pénzügyek alapjai
A TŐKESZERKEZET. A vállalati tőkeszerkezet  A szükséges tőket milyen forrásokból, milyen összetételben?  Alapvetően: tulajdonosi forrás és/vagy hitel.
B ERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK I.. Pénzügyi döntések  Beruházási döntések – a vállalat eszközstruktúrájában eredményeznek változást  Mérleg eszköz oldala – alapvető.
Kathi Sándor. » A társasági adó áttekintése » Az adó elhatárolás » Az adó alapja » Elvárt adóalap » Adó számítása » APV modell.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kiegészítő melléklet Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Holtartunk… Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet.
B ERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK I.. Pénzügyi döntések  Beruházási döntések – a vállalat eszközstruktúrájában eredményeznek változást  Mérleg eszköz oldala – alapvető.
A beruházások kockázata Beruházási döntések folyamata ♦ Tőkeköltségvetés- a pénzáramok meghatározása ♦ Megfelelő módszer kiválasztása a pénzáramok értékeléséhez.
BME Üzleti gazdaságtan konzultáció - szigorlat Andor György.
GYAKORLATI PÉLDA.
Nominál-reál konzisztencia
FCF(E) összefoglaló példa (I.)
PÉLDÁK.
Vállalati pénzügyek II.
FCF(E) levezetés – megjegyzések (I.)
SZÁMVITEL.
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
Pénzügy szigorlat Üzleti gazdaságtan
Üzleti gazdaságtan Andor György.
SZIGORLATI TÉTELEK - PÉNZÜGY
SZIGORLATI TÉTELEK - PÉNZÜGY
Üzleti projektek a CAPM tükrében (I.)
Pénzáramok összefoglaló példa (I.)
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
Optimális futamidő (selejtezési) döntések
Értékcsökkenés.
SZÁMVITEL.
Dinamikus beruh.gazd.-i szám.-ok (I.)
Badak Béla okl. könyvvizsgáló
Előadás témája: Eredménykimutatás fogalma, célja, szerkezete, formái
1. Példa: Melyiket választaná, ha r=12%?
Készítette: Esenczki Fruzsina és Borbély Balázs RYBD2T, S7LJW9
Előadás másolata:

A PV MÓDSZER

APV módszer (I.)  DCF alapú értékelés  Valamilyen jövőbeli pénzáramok diszkontálása valamilyen tőkeköltséggel → érték  Többféle DCF módszer létezik, pl. APV, FCFF, FCFE, EVA  APV: Adjusted Present Value (módosított jelenérték)  Emlékezzünk: FCF (Free Cash-Flow) szemlélet: az összes forrást biztosító (részvényes, hitelező) számára kifizethető pénzt jelenti, azaz amit a vállalat/projekt a működésével termel meg – az APV pénzáramai az FCF-k  Emlékezzünk: miből számolhatunk FCF-et?  „Elemi” pénzáramokat jelzünk előre ~direkt  Számviteli kimutatásokat jelzünk előre ~indirekt  A számvitelt legtöbbször nem kerülhetjük ki: pl. a projektre eső adók számviteli adatokból számítódnak

APV módszer (II.)  Projektünk „mini-vállalat” módjára adót fizet, illetve adómegtakarítást eredményezhet – kérdés: döntésünknek milyen adózási következményei vannak?  Emlékezzünk: minden adó utáni szemlélet  Praktikusságból csak vállalati adók utáni, de személyi adók előtti  Emlékezzünk: egy projekt megítélésén (NPV<>0) nem változtat  További nehézségek  Adótörvények vs. számviteli törvény: pl. értékcsökkenés megállapítása társasági adóhoz → az adó alapja nem a számvitel szerinti adózás előtti eredmény  „mini-vállalat” nem mindig járható: pl. veszteségelhatárolás  Két főbb adót nézünk meg: társasági adó és helyi iparűzési adó

APV módszer (III.)  Helyi iparűzési adó  évi C. törvény a helyi adókról  Az adó alapja: „nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével”  Az adó mértéke: önkormányzatonként változó, évi max. 2% (Budapesten 2%)  Példák  Importált termékeket értékesítünk 10 mFt-ért, amiket 5 mFt-ért szereztünk be: HIPA = (10 – 5)*2% = 0,1 mFt  Takarékosabb klímaberendezéssel szereljük fel irodánkat, emiatt kisebb villanyszámla → kisebb anyagköltség → iparűzésiadó- növekedést eredményező projekt

APV módszer (IV.)  Társasági adó  évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról  Mi most csak az értékcsökkenés kérdésével foglalkozunk  A beszerzett (és aktivált) tárgyi eszközök (pl. gépek) után értékcsökkenés van elszámolva, ez befolyásolja a társasági adó alapját – nem pedig a beruházási pénzáram  Az adó alapjának számításakor az értékcsökkenés a társasági adóról szóló törvény szerint van figyelembe véve – nem feltétlenül ugyanaz, mint a számviteli törvény szerint  Az adótörvények (és a számviteli törvény) egyik problematikája: az értékcsökkenés nominálisan van értelmezve – minket viszont mindig a reálértékek érdekelnek! → Inflációs veszteséget szenvedünk el (vö. reálértelmű elemzés pro és kontra)  Az adó mértéke: pozitív adóalap 19%-a, de a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%

APV módszer (V.)  Példa  Beszerzünk egy gépet, bekerülési értéke 100 mFt  Tegyünk szert vele évi 50 mFt reálértelmű árbevételre Mindig emeljük árainkat az inflációval  Az adótörvény szerint ennek a gépnek az értékcsökkenési leírása lineáris évi 14,5% A számviteli politikánk szerint pl. 10% lenne, de az adó az adótörvény szerint számítódik  Az évenként leírt összeg nominális értelmű! Mindig a 100 mFt 14,5%-a, azaz 14,5 mFt  A társasági adókulcs legyen 10%, az éves infláció 5%

APV módszer (VI.)  Példa (folyt.)  Mivel az értékcsökkenés társasági adóalapot csökkent, így reálértelemben évről évre kisebb ez a csökkentés → egyre több adót fizetünk! (ceteris paribus) Évek1234… Bevétel reál50 ÉCS nom.14,5 Infl. faktor1,051,10251,15761,2155 ÉCS reál13,813,112,511,9 Adóalap reál36,236,937,538,1 Adó reál3,623,693,753,81

APV módszer (VII.)  Eddig implicite feltételeztük: a projekteket teljes egészében saját tőkéből (részvényekből) finanszírozzuk  Számít-e a forrásszerkezet?  Miller és Modigliani (MM): tökéletes világban nem!  Azaz: a részvényesi érték szempontjából mindegy, hogy a projektet (vállalatot) miből finanszírozzuk, a tőkeszerkezet megválasztásával nem teremthető, se nem rombolható érték  De mi van, ha világunk nem tökéletes?  Adók: a hitelek kamatai adóalap-csökkentők → minél több hitel, annál több adómegtakarítás, ami a részvényeseké  Pénzügyi nehézségek: minél több hitel, annál nagyobb csődveszély → költségekkel, hatékonyságromlással jár Pl. ellenőrzési költségek, beszállítók, stb.

APV módszer (VIII.)  Hogyan kapcsolódik mindez az APV módszerhez?  Teljesen saját tőkéből való finanszírozásból indulunk ki  Az ennek megfelelő tőkeköltséggel (CAPM, β projekt ) diszkontáljuk az FCF pénzáramokat – így kapjuk az üzleti tevékenység jelenértékét (PV)-jét  Ehhez hozzáadjuk a finanszírozásból származó esetleges jelenértéket – ennek két forrását említettük:  Adómegtakarítás PV-je  Pénzügyi nehézségek PV-je

APV módszer (IX.)  Az APV a projekt/vállalat belső értéke (~valódi, össz-PV-je)  Azért módosított jelenérték, mert a finanszírozástól független üzleti tevékenység PV-jét korrigáljuk, módosítjuk a finanszírozás hatásaival, PV-jével  A gyakorlatban a tárgyalt két finanszírozási hatás eredőjét elhanyagolhatónak tekinthetjük → csak az üzleti PV marad  → Nem kell foglalkoznunk a finanszírozási oldallal, elegendő csak az első tagot számolni: APV ≈ PV üzleti

APV módszer (X.)  Az APV, mint egy projekt jelenértéke két részre osztható:  APV projekt = APV E + APV D  APV E : részvényesi PV; APV D : hitelezői PV; (vö. V = E + D)  Ugyanígy a kezdeti beruházási összeg F 0 is felosztható a két forrás között:  F 0,projekt = F 0E + F 0D  F 0E : részvényesek általi forrás; F 0D : hitelezők általi forrás  Ezekből meghatározhatók a nettó jelenértékek (NPV-k):  NPV projekt = APV E – F 0E + APV D – F 0D = NPV E + NPV D  Tökéletes tőkepiac esetén NPV D = 0, tehát NPV E = NPV projekt  A projekt megvalósításáról a részvényesek döntenek, tehát a döntési kritérium: NPV E > 0

APV módszer (XI.)  Ha a tőkepiac nem tökéletes, NPV D nullától eltérő lehet!  Kedvezményes, illetve „szigorúbb” kamatozású hitelek  Mivel NPV projekt adott (az oszlik meg a részvényesek és a hitelezők között), ez a tökéletlenség hatással van NPV E -re ~ értéktranszfer a két fél között  Pl. kedvezményes kamatozású hitel esetén akár egy negatív NPV- jű projekt is megvalósítandó lehet, és fordítva  Teendők ilyen tökéletlenség esetén:  Az NPV projekt meghatározása a kockázatoknak megfelelő CAPM szerinti tőkeköltségekkel (lásd az APV egyes tagjait)  Majd a hitelezői pénzáramok diszkontálása szintén azok kockázatához illeszkedő, CAPM szerinti tőkeköltséggel, melyből levonva F 0D -t megkapjuk NPV D -t  NPV E = NPV projekt – NPV D, kérdés, ez nagyobb-e, mint nulla