Hidrodinamika – áramlástan A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Vízgazdálkodásból 13.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
CSATORNAMÉRETEZÉS Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembevételével,
Advertisements

19. modul A kör és részei.
Környezeti és Műszaki Áramlástan II. (Transzportfolyamatok II.)
a terület meghatározása
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
A FLUIDUMOK SZÁLLÍTÁSA
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
IV. fejezet Összefoglalás
Az elektromos ellenállás
A folyadékok nyomása.
Környezeti kárelhárítás
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
VÍZERŐMŰVEK Folyóvizes erőmű Tározós erőmű Szivattyús-tározós erőmű
Vízmozgások és hatásaik a talajban
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Folyadékok mozgásjelenségei általában
NUMERIKUS MÓDSZEREK II
piezometrikus nyomásvonal
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Csővezetékek tervezése László Ormos
Áramlástan Ormos László
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
EJF VICSA szakmérnöki Vízellátás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Hőtan.
Készítette: Horváth Zoltán (2012)
Felszín alatti vizek Földkérget alkotó kőzetek elhelyezkedő vízkészlet
A talaj pórustere aggregátumokon belüli aggregátomok közötti hézagok hézagok összessége összeköttetésben vannak egymással mérete folytonosan változik.
A dinamika alapjai III. fejezet
Áramlástan Áramlási formák Áramlás csővezetékben Áramlás testek körül
LÉGCSATORNA HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE
Egyenáram KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hő- és Áramlástan Gépei
Az áramló folyadék energiakomponensei
Gyakoroló feladatok Bernoulli egyenlet valós folyadékokra I.
Energia, munka, teljesítmény
Csővezetékek.
Környezettechnikai eljárások gyakorlat 14. évfolyam
Folyadékok és gázok áramlása (Folyadékok mechanikája)
Fizikai alapmennyiségek mérése
VÁKUUMTECHNIKAI ALAPISMERETEK Bohátka Sándor és Langer Gábor 13. SZÁMÍTÁSI GYAKORLAT TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
TRIGONOMETRIA.
Az ellenállás Ohm törvénye
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Elektromágneses indukció
Áramlástani alapok évfolyam
Környezetvédelmi számítások környezetvédőknek
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Csonkagúla, csonkakúp.
Áramlás szilárd szemcsés rétegen
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
Kés a vízben Egy lemezélet képzelünk el, amely a sugár egy részét leválasztja. Ennek következtében a többi folyadékrész pályája elhajlik. Adott a belépő.
Szivattyúk fajtái 1. Dugattyús szivattyú - nem egyenletesen szállít,
Fluidizáció Jelensége: Áramlás szemcsehalmazon
Hőtan.
19. modul A kör és részei.
Előadás másolata:

Hidrodinamika – áramlástan A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Vízgazdálkodásból 13. K 13. K

VízgazdálkodásHidrodinamika 22 Energiavonal E Egyenes, egyenletes cső, nincs veszteség (súrlódás) E Egyenes cső innen vékonyabb E Egyenes, egyenletes cső elzáróval E Egyenes, egyenletes cső, veszteség (súrlódás) van

VízgazdálkodásHidrodinamika 23 Veszteséges áramlás Emlékeztető Valódi folyadékoknál a folyadék részecskék között a súrlódási erők is hatnak. A hidraulikailag vissza nem nyerhető energiát energia- veszteségnek nevezzük: ahol h v a veszteségmagasság, ami két részből tevődik össze: a cső hosszmenti súrlódásából és a helyi veszteségből.

VízgazdálkodásHidrodinamika 24 Veszteséges áramlás Csősúrlódás A súrlódásból adódó hosszmenti energia-veszteség (h vH ) – arányos a cső hosszával, – arányos a folyadék sebességmagasságával és – függ a cső ellenállási tényezőjétől (érdesség): ahol a cső ellenállási tényezője, ℓ a cső hossza, d a cső átmérője.

VízgazdálkodásHidrodinamika 25 Veszteséges áramlás Helyi veszteség A helyi veszteség (h vS ) származhat – irányváltásból (könyökcső), – szelvényváltozásból: hirtelen szűkületből vagy tágulatból, – elzáró szerkezet beépítéséből. ahol  a helyi veszteségi tényező.

VízgazdálkodásHidrodinamika 26 Csősúrlódás – számolási feladat Ellenőrizze egy nyomócső vízszállítását! d = 150 mm, ℓ = 500 m, = 0,02, h 1 = 150 m, h 2 = 120 m a)Q = ? [m 3 /h], ha a kilépésnél levegőre érkezik a víz? v 2 = 2,98 m/s A = 0,0177 m 2 Q = v 2 ·A = 0,0527 m 3 /s = 52,7 ℓ/s

VízgazdálkodásHidrodinamika 27 Csősúrlódás – számolási feladat Ellenőrizze egy nyomócső vízszállítását! d = 150 mm, ℓ = 500 m, = 0,02, h 1 = 150 m, h 2 = 120 m b)Q = ? [m 3 /h], ha a kilépésnél p 2 = 2 bar túlnyomás kell? v 2 = 1,72 m/s A = 0,0177 m 2 Q = v 2 ·A = 0,0304 m 3 /s = 30,4 ℓ/s

VízgazdálkodásHidrodinamika 28 ℓ = 1000 m d = 200 mm = 0,02 h 1 = 165 m h 2 = 105 m Mennyi vizet képes szállítani a csővezeték? 60 m = v 2 2 ·(1 + 0,02·1000/0,2)/20 60 m = v 2 2 ·( )/20 60 m = 5,05·v 2 2 v 2 2 = 11,88 m 2 /s 2 v 2 = 3,447 m/s A = d 2 ·  = 0,0314 m 2 Q = v ·A = 3,447 m·0,0314 m 2 = 0,108 m 3 /s = 108 ℓ/s

VízgazdálkodásHidrodinamika 29 Számítsuk ki az előbbi feladatra a vízhozamot, ha a kifolyás helyén a szükséges nyomás p 2 = 0,1 MPa = 1 bar 50 m = v 2 2 ·(1 + 0,02·1000/0,2)/20 50 m = v 2 2 ·( )/20 50 m = 5,05·v 2 2 v 2 2 = 9,90 m 2 /s 2 v 2 = 3,147 m/s A = d 2 ·  /4 = 0,0314 m 2 Q = v·A = 3,147 m·0,0314 m 2 = 0,0988 m 3 /s ≈ 99 ℓ/s

VízgazdálkodásHidrodinamika 210 ℓ = 2000 m d = 100 mm = 0,02 h 1 = 405 m h 2 = 320 m Mennyi vizet képes szállítani a csővezeték? 85 m = v 2 2 ·(1 + 0,02·2000/0,1)/20 85 m = v 2 2 ·( )/20 85 m = 20,05·v 2 2 v 2 2 = 4,24 m 2 /s 2 v 2 = 2,06 m/s A = d 2 ·  /4 = 0,00785 m 2 Q = v ·A = 2,06 m·0,00785 m 2 = 0,016 m 3 /s = 16 ℓ/s

VízgazdálkodásHidrodinamika 211 Számítsuk ki az előbbi feladatra a vízhozamot, ha a kifolyás helyén a szükséges nyomás p 2 = 0,2 MPa = 2 bar 65 m = v 2 2 ·(1 + 0,02·2000/0,1)/20 65 m = v 2 2 ·( )/20 65 m = 20,05·v 2 2 v 2 2 = 3,24 m 2 /s 2 v 2 = 1,80 m/s A = d 2 ·  /4 = 0,00785 m 2 Q = v ·A = 1,80 m/s·0,00785 m 2 = 0,014 m 3 /s = 14 ℓ/s

VízgazdálkodásHidrodinamika 212 Danaida A danaidából kifolyó víz hozamának (Q) egyenlete  vízhozamtényező két tényezőből származik:  =  ·   kontrakciós tényező  sebességtényező, értéke 0,95..0,99. Ez a helyi veszteség- ből vezethető le. A kapcsolat a  sebességtényező és a  veszteségtényező között: Q1Q1 Q2Q2 h A

VízgazdálkodásHidrodinamika 213 A danaidás módszer – számolási feladat A vízhozamot danaidával mértük, aminek kifolyónyílása A = 3 cm 2, a vízoszlop magassága h = 30 cm. Hány m 3 /h a vízhozam? A számoláshoz a képletet használhatjuk, a  értéke legyen 0,65. A vízoszlopot váltsuk át m-re! A keresztmetszetet váltsuk át m 2 -re! A = 0,0003 m 2 Q = v ∙ A = 1,577 m/s ∙ 0,0003 m 2 = 0, m 3 /s Q = 0, m 3 /s ∙ 3600 s/h = 1,703 m 3 /h ≈ 1,7 m 3 /h Q1Q1 Q2Q2 h A

VízgazdálkodásHidrodinamika 214 A danaidás módszer – számolási feladat A vízhozamot mérünk danaidával. Mekkora legyen a kifolyónyílás átmérője (d = ? cm), ha azt szeretnénk, hogy h = 35 cm víz- oszlop magasságnál Q = 1 m 3 /h legyen a vízhozam? A számoláshoz a képletet használhatjuk, a  értéke legyen 0,65. A vízoszlopot váltsuk át m-re! Q1Q1 Q2Q2 h A = 1,7 m/s Rendezzük el és számoljunk! = 0, m 2 = 0,0144 m= 14,4 mm

VízgazdálkodásHidrodinamika 215 Zsilip alatt átfolyó víz – számolási feladat A zsiliptábla alatt átfolyó víz hozamának egyenlete Számítsa ki a zsiliptábla alatt átfolyó víz hozamát (Q), ha h 1 = 2 m, h 2 = 1 m, a szélesség b = 2 m, a zsiliptábla e = 20 cm-re van felhúzva!  = 0,8. A = e ·b = 2 m · 0,2 m = 0,4 m 2 Δh = h 1 – h 2 = 1 m Q = 1,43 m 3 /s (ugyanaz, mint a danaida, csak h helyett Δ h )

VízgazdálkodásHidrodinamika 216 Zsilip alatt átfolyó víz – számolási feladat A zsiliptábla alatt átfolyó víz hozamának egyenlete Számítsa ki, mennyire kell felhúzni a zsiliptáblát, hogy alatta átfolyó víz hozama Q = 2 m 3 /s legyen, ha h 1 = 2 m, h 2 = 1 m, a szélesség b = 2 m,  = 0,8! A = e ·be =A/b Δh = h 1 – h 2 = 1 m A = 0,559 m 2 e = A/b = 0,559 m 2 /2 m ≈ 0,28 m

VízgazdálkodásHidrodinamika 217 Műtárgy hidraulika Hidak – a hidak pillérei kissé duzzasztják a vizet, ezeknél megnő a víz esése és sebessége. A duzzasztás számítható a sebesség-különbségből: A sebesség változása a szűkülésből becsülhető: sa folyó szélessége, ba pillérek keresztirányú mérete b = b 1 + b 2 s b1b1 b2b2 v 1 a sebesség a híd (pillér) előtt és után v 2 a sebesség a híd alatt (pillérek között)

VízgazdálkodásHidrodinamika 218 Kút-hidraulika, fogalmak A talajok hézagait levegő és/vagy víz tölti ki. A víz áramlása a hézagokban lamináris! Hézagtérfogat, n: a hézagok térfogata a teljes térfogathoz képest, %-ban adják meg. Hézagtényező, e: a hézagok térfogata a szilárd talajszem- csék térfogatához képest, %-ban adják meg. Vízáteresztő képesség: az a tulajdonság, hogy a szemcsék közt a víz mozoghat. Vízáteresztő képességi együttható, k: értéke 10 – –13 m/s A vízáteresztő képességi együttható, (k) értéke mérhető, illetve különböző összefüggésekkel számítható a talajszemcsék átmérőjéből és a hézagtényezőből.

VízgazdálkodásHidrodinamika 219 Kút-hidraulika, fogalmak Mértékadó szemcseátmérő (d m ): az eloszlásról leolvasható d 50 érték. Hatékony vagy effektív szemcseátmérő (d e ): az eloszlásról leolvasható d 10 érték. Darcy képlet: v = k·I(Ia lejtés) de dmde dm d, m %

VízgazdálkodásHidrodinamika 220 Kút-hidraulika, számítási feladat Egy talaj hézagtérfogata, n = 20 % (a hézagok térfogata a teljes térfogathoz képest, %-ban) Számítsa ki a hézagtényező (e) értékét! (a hézagok térfogata a szilárd talajszemcsék térfogatához képest, %-ban) e = 25 % Egy talaj hézagtényezője e = 30 % Számítsa ki a hézagtérfogat (n) értékét! n = 23,1 %

VízgazdálkodásHidrodinamika 221 Kút-hidraulika – ábra, méretek

VízgazdálkodásHidrodinamika 222 Kút-hidraulika Az ábra mennyiségeinek jelentése: H = eredeti vízoszlop a kútban h = leszívás utáni vízoszlop a kútban r = a kút sugara R = leszívási sugár k = vízáteresztési tényező (pl. 10 –3 m/s) A vízhozam számítása (Dupuit-féle képlet): A követendő sorrend Ha a kútból túl sok vizet vesznek ki, „elhomokolódik”. Fontos tudni, hogy nincs-e túlterhelve. v = Q/AA = 2 · s·r ·  v krit = kritikus sebesség Ha v > v krit túl van terhelve a kút! s = H – h

VízgazdálkodásHidrodinamika 223 Kút-hidraulika Kút vízhozam számítása: H = 3 m, h = 2 m, r = 1 m, k = 10 –3 m/s. A feladathoz használandó képletek: s = H – h a)R = ? m b)Q = ? [m 3 /h] c)v = ? m/s d)v krit = ? m/s e)A sebesség megfelelő-e, nincs túlterhelve a kút? v < v krit, tehát nincs túlterhelve. R = 94,9 m Q = 0,00345 m 3 /s v = 0, m/s v krit = 0,00211 m/s I/N

VízgazdálkodásHidrodinamika 224 A március – áprilisi vízgazdálkodás órák HTémazáró DOLGOZAT KÚj tananyag: energiavonal, csősúrlódás (1) HGyakorlás, danaida (2) Témazáró dolgozat eredménye KDanaida, gyakorlás (3) HKörnyezettechnika dolgozat KFilmnézés (A Föld) HElmarad (nincs tanítás) KElmarad (első 5 óra van csak!) HZsiliptábla, hidak, gyakorlás (4) KKúthidraulika (5) ellenőrző kérdésekellenőrző kérdések kiadása (internet) H Házi feladat beadás! Gyakorlás, ISMÉTLÉS (6) Házi feladat ISMÉTLÉS KElmarad (első 5 óra van csak!) H K6. témazáró DOLGOZAT (7) HTémazáró dolgozat eredménye (8) 13. K