Generációk közötti kapcsolatok és kulturális transzmisszió Gisela Trommsdorff: Intergenerational Relations and Cultural Transmission Feitel Balázs,

Generációk közötti kulturális transzmisszió: = Egy generációra jellemző értékek, tudáshalmaz, szokások átadása a soron következő vagy későbbi generációknak = Folyamat, amely segít reprodukálni, fenntartani a kultúrát Bevezetés

Nehezen kutatható ●Nagymintás, komplex, longitudinális vizsgálat kell hozzá ●Kevés az empirikus adat Az elméleti keret sokat változott – komplexebb lett Bevezetés

Elméleti keret Személyek Kapcsolatok Kulturális, társadalmi és gazdasági környezet Közvetített tartalom blabla bla

Transzmisszió: eredmény vagy folyamat? „Sikeres átvitel” teória (gyermek és szülő kulturális mintázata hasonló) >Kérdés, hogy szándékolt-e a kultúra transzfer Alapkérdések

Nem csak a szülőktől függő folyamat: ●Vertikális transzmisszió: szülők (és nagyszülők) hatása gyerekeikre ●Indirekt: intézmények, távolabbi ismerősök hatása ●Horizontális: társak hatása Nem egyirányú: ●Szülő  gyerek egymásra is hatnak Nem állandó: ●Folyamatosan változó személyiségek, kapcsolat és tartalom ●Egész életen át tartó folyamat Különböző kultúrákban eltérő lehet Generációk közötti kulturális transzmisszó ≠ szocializáció

Biológiai alapok ●Kötődés (attachment) ●Különböző tanulási folyamatok a különböző életszakaszokban Interperszonális alapok: ●Szülők szándéka ●Szülő-gyermek kapcsolata A transzmisszió kiváltó okai

A gyermek szerepe a folyamatban ●Passzív befogadó: tanul, követ, internalizál ●Aktív befogadó: értelmez, értékel, elfogad / elutasít ●Aktív szereplő: viselkedése befolyásolja a szülő viselkedését Időben változik ●Aszimetrikus (kora gyermekkor)  Szimetrikus (felnőttkor) – változik a transzmisszió iránya ●Szülők és gyermek személyisége, kapcsolatuk minősége és környezet is változik közben Szülő - gyermek kapcsolat minősége ●Akkor internalizál, ha a gyermek elfogadottnak érzi magát, a szülők megfelelő modellek számára és a szülők egyértelműek az üzeneteikben ●A függőség – függetlenség ellentmondása a nyugati társadalmakban: >Gyermek kövesse a szülői mintákat  legyen önálló személyiség A transzmissziót befolyásoló tényezők

Környezet / társadalom hat az egyénre (‘tabula rasa’) vs. a személy is aktívan alakítja a társadalmat és kultúrát Kultúra - sokféle definíció / részek: ●Kulturális modellek és sablonok ●Kulturális szokások ●Kulturális tudás Pszichológiában a kultúra: rendszer, amely külső kontrollt ad az egyén viselkedéséhez (az evolúciónak kiválasztási rendszere, nem végterméke) Környezeti hatások a kulturális transzmisszióra

Kultúra: külső és belső megjelenés (az elmében zajlik) ●Nem minden eleme a kultúrának kerül leképezésre a belső (személyes) kultúrában ●Nem tökéletes leképezés – az egyéni sajátosságok (pl. személyiség) átalakíthatja ●A családnak is nagy szerepe van a belső leképezésben A kulturális transzmisszió: az egyéni fejlődés folyamatában és a generációk közötti kapcsolatok miatt fontos ●Univerzális vs. kultúrafüggő sajátosságok Kultúra és egyéni fejlődés

Függetlenség és függőség - alapértékek: ●Nem csak inputja / outputja a kult. tm. folyamatának, de annak meghatározó alakító (és változtató) tényezője is ●A kultúrák többségében van fő értékpreferencia a családi rendszerekben: >Kölcsönös függőség, csoporthoz tartozás (megerősítés, lojalitás, gyermeki jámborság; hierarchikus kapcsolatok) – többnyire keleti társadalmak, pl. Japán vs. >Függetlenség és autonómia (bizalom, intimitás, megállapodások, tárgyalások) – többnyire nyugati társadalmak, pl. USA Azonos szülői viselkedés / nevelési technika különböző kultúrákban más eredményre vezethet és fordítva ●Pl. szülői kontroll hiánya: szabadság vagy elutasítottság érzése Ezért a kulturális transzmissziót mindig: ●a saját kulturális környezetében ●és a szülők nevelési módszereinek és céljainak figyelembevételével szükséges vizsgálni Kultúra és egyéni fejlődés

Cél ●A kulturális transzmisszió elméleti modelljének a tesztelése a társadalmi és környezeti hatások, valamint a szülő és gyermekek szocializációját figyelembe véve ●Szülő-gyermek kapcsolata, és a kapcsolat szerepének vizsgálata a - kultúrafüggő - ‘gyermek értéken’ (Value of Children: VOC) és az egymásnak nyújtott támogatásokon keresztül ●Univerzális és kultúra függő mintázatok feltárása Módszer ●Három generáció vizsgálata (nagymama, anya, gyermek) ●Különböző országok (Német-, Francia-,Cseh-, Törökország, Izrael, Koreai Köztársaság, Kína, India, Dél-Afrika, stb.) ●Összesen több mint résztvevő ●Kvantitatív kutatás, személyes megkérdezés Empirikus kutatás

Szülői célok és értékek összehasonlítása: ●Kultúrafüggő az eltérés mértéke az anyák és nagymamák céljai között: >Korea, Németország, Csehország: van eltérés; Indonéziában nincs >No-ban nagymamák nagyobb engedelmességet és kisebb önállóságot várnak el a gyermekektől >Csehországban nem lehet tudni, hogy a társadalmi változások vagy a generációs különbségek miatt van különbség ●Minél gyakoribb az anya-gyermek konfliktus, annál több az értékekkel kapcsolatos kommunikáció, de egyben kisebb a szülői értékek elfogadása (transzmissziója) ●Többségében az anya értékpreferenciája előre jelzi a gyermek preferenciáit (Francia- és Németo.), de a két ország erősen eltér egymástól ●Az individualizmus átadása Indonéziában, a családi értékek pedig Németországban erősebb (a helyi társadalmi értékekkel szemben) Empirikus kutatás – eredmények (példák)

Folyamatában, a változásokat is figyelembe véve vizsgálni ●Egyéni változások ●Kapcsolatok változása ●Társadalmi, gazdasági, környezeti változások A kulturális értékek átvitelének mélyebb vizsgálata szükséges ●Pl. az igazodás hátterében elnyomott ellenállás vagy belső elfogadás áll? További kutatások szükségesek

Köszönöm a figyelmet!