Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió

A csatlakozáshoz vezető út első hivatalos kapcsolatok (árgarancia- megállapodás) 1970-es évek – 3 multilaterális keret: –GATT –Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet –KGST + EK párbeszéd → eredménytelen – bizalmas magyar kezdeményezések kétoldalú megállapodásra 1986 – EP határozat → átfogó kereskedelmi megállapodás

A csatlakozáshoz vezető út 1987 – Jaques Delors és Kádár János találkozása 1988 – magyar-EK kereskedelmi és gazdasági együttműködés 1989 – hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele eredmények: –diszkrimináció megszűnése –jogok helyreállítása –legnagyobb kedvezmény elve

A csatlakozáshoz vezető út 1989 – rendszerváltás Magyarországon → folyamat felgyorsul 1989 – PHARE-program beindítása 1990 – dublini csúcs: társult tagság felajánlása 1991 – CEFTA (Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, majd később Románia és Bulgária) december 16. – Társulási Szerződés aláírása február 1. – Társulási Szerződés hatályba lépése

A csatlakozáshoz vezető út kelet-közép-európai országokkal kötött társulási szerződések = Európai Megállapodás március 31. – csatlakozási kérelem 1995 – ET dönt a tárgyalások megkezdéséről 1996 – ország-vélemények (avis) a koppenhágai kritériumok alapján Amszterdami Szerződés: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások

A csatlakozáshoz vezető út március 31. – elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások 30 fejezet tárgyalók: Martonyi János (külügyminiszter) + Juhász Endre (főtárgyaló) Berlin – elfogadják az EU os költségvetését – források a bővítésre december – Koppenhága – befejeződnek a tárgyalások

A csatlakozáshoz vezető út április 12. – népszavazás hazánk Európai Uniós csatlakozásáról igen: 83,76 % országgyűlés ratifikálja a népszavazás eredményét április 16. – Athén – Medgyessy Péter (miniszterelnök) és Kovács László (külügyminiszter) aláírják a csatlakozási szerződést – a 15 régi tagállam ratifikálja a 10 új ország csatlakozását május 1. – Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik december 21. hazánk csatlakozik a schengeni övezethez

Az uniós tagság előnyei biztonsági szempont –katonai segítség –demokratikus berendezkedés elleni támadás esetén segítség gazdasági szempont –egységes európai piac gyorsabban fejlődhet a gazdaság nőhet a termelékenység gyorsulhat a műszaki fejlődés –kohézió

PHARE PHARE = Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy = Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Szerkezetátalakításhoz 1990-től kezdve nyújtott vissza nem térítendő támogatások pénzügyi és szakmai segítségnyújtás jogharmonizáció szükséges a csatlakozáshoz

PHARE intézményfejlesztés –ikerszakértői program –rövid távú tanácsadás –képzések beruházási programok EU közösségi programokban való részvétel területfejlesztés Orpheus-program 2006-ban zárult a PHARE

ISPA fő cél: a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra problémáinak kezelése egy-egy projekt összköltsége: min. 5 millió euró Magyarország összesen kb. 90 millió eurót kapott

SAPARD 2000-ben indult kettős cél: –segítség nyújtása az uniós jogrend átvételéhez –hozzájárulni a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához átfogó mezőgazdasági és vidékfejlesztése terv szükséges végrehajtás Magyarország kompetenciája, Európai Bizottság ellenőriz évente kb. 38 millió eurós támogatás (75% EU, 25% nemzeti)

SAPARD agrárfejlesztési támogatások –mezőgazdasági vállalkozások beruházásai –a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházások –szakképzés –agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése –termelői csoportok felállítása, működtetése

SAPARD vidékfejlesztési támogatások –a vidék védelme és megőrzése –a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása –a tevékenységek diverzifikálását, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése

1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV a strukturális és a kohéziós alapokból érkező támogatások igénybevételéhez szükséges kidolgozni fejlesztési célok + eredmények Európai Bizottságnak el kell fogadni → Közösségi Támogatás Keretmegállapodás : kb milliárd forint értékű fejlesztés

1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV hosszú távú cél: az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való felzárkózás 4 sajátságos cél: –gazdasági versenyképesség erősítése –emberi erőforrások fejlesztése –környezet és alap-infrastruktúra minőségének javítása –kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése

1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 5 operatív program: –Gazdasági Versenyképesség Operatív Program –Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program –Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program –Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program –Regionális Fejlesztési Operatív Program

2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ig terjedő időszakra vonatkozik 7 év alatt több mint 6000 milliárd forint fejlesztési forrás átfogó, komplex programok fő célok: –foglalkoztatás bővítése –tartós növekedés előkészítése

2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV prioritások: –gazdaságfejlesztés –közlekedésfejlesztés –társadalmi megújulás –környezeti és energetikai fejlesztés –területfejlesztés –államreform –az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

Köszönöm a figyelmet!