Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Bonaparte Napóleon ( ).
Bizánci birodalom.
A spanyol világbirodalom és a Németalföld
Nacionalizmusok kora és az olasz egység
Mária Terézia
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Az 1848-as forradalmi hullám
A német egység és a polgári állam
A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Jakobinus diktatúra.
Párizsi kommün.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Gyarmatosítás.
Bonaparte Napóleon.
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
A Krími háború
I. Az európai nagyhatalmi diplomácia és a forradalmak
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
4. tétel: A történelmi Magyarország területfejlesztése az újkorban
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai.
Ez az állam volt a mai Franciaország közvetlen elődje.
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában.
Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kontinentális főhatalomért III. NapóleonI. Miklós.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
A felvilágosult abszolutizmus
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
Az egységes olasz és német állam létrejötte
Bonaparte Napóleon hadjáratai.
A nagyhatalmak.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A százéves háború.
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KÜLFÖLDI VONATKOZÁSAI
Bonaparte Napóleon
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Franciaország 1714-től a forradalomig
Szövetségi rendszerek
Az ország a dualizmus korában
A felvilágosodás elterjedése
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
Napóleon Bonaparte.
A gyarmatosítás folyamata
Lehetőségek Horváth Dorottya.
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

Európa a forradalmak után

A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták (jobbágyfelszabadítások Eu-ban) Ipari forr.→ gazdasági fejlődés Európa szerte A lakosság életkörülményei javultak Belső reformok jellemzik az országokat Az abszolutisztikus hatalmak még léteztek (orosz, Habsburg, porosz, francia stb.)

III. Napóleon Franciaországa 1851 Louis Bonaparte államcsínyt hajt végre 1852 császárrá kiáltja ki magát → III. Napóleon diktatórikus rendszere ( ) bonapartizmus: a „nagy” Napóleon hagyományainak ápolása Minden társ-i réteg érdekeit kívánta képviselniMinden társ-i réteg érdekeit kívánta képviselni Gyakran népszavazással erősítette meg döntéseitGyakran népszavazással erősítette meg döntéseit Munkásoknak megengedte a sztrájkotMunkásoknak megengedte a sztrájkot Támogatta a nyugdíjpénztárat, védte a vagyontTámogatta a nyugdíjpénztárat, védte a vagyont Biztosította a szabad kereskedelmetBiztosította a szabad kereskedelmet Kiépítette a vasúthálózatot, városfejlesztés (Párizs)Kiépítette a vasúthálózatot, városfejlesztés (Párizs)

Franciaország népesedési helyzete a XVIII–XIX. században

A francia külpolitika a XIX. sz 2.felében külpolitika külpolitika: sikerek a gyarmatosításban Indokína (Vietnam) Algéria, Szenegál (Afrika) Mexikó ( ), Németország (1870) » kudarc

Az Orosz Birodalom I.Miklós cár „Európa csendőre” 1849 nyár – segítenek a Habsburgoknak Mo. ellen „keleti kérdés” » külpolitikai célja: „keleti kérdés” (a Balkán és a Fekete-tenger kikötőinek megszerzése) krími háború (orosz↔török, angol, fr.) ortodox keresztények védnöki szerepe követelés: ortodox keresztények védnöki szerepe a meleg tengeri kikötők feletti uralom cél: a meleg tengeri kikötők feletti uralom az angol-francia haderő játssza a főszerepetaz angol-francia haderő játssza a főszerepet A Habsburgok megszállják Moldvát-Havasalf.-etA Habsburgok megszállják Moldvát-Havasalf.-et A Szárd Királyság is csatlakozik a nyugatiakhozA Szárd Királyság is csatlakozik a nyugatiakhoz 1856 párizsi béke » orosz vereség (II. Sándor cár)

Szevasztopol eleste

Az orosz vereség következményei 1856 párizsi béke (a krími háború vége) Elavult közlekedés→ rossz utánpótlás miatt Az oroszok visszaszorultak a térségben Nem lehetett flottájuk a Fekete-tengeren belső reformokraA cárt belső reformokra késztette a vereség (önmegváltás) 1861 az orosz jobbágyfelszabadítás (önmegváltás) » teret enged a tőkés gazdaság fejlődésének » megindulhat a gazdasági fejlődés→ társ-i robbanás 1863 lengyel felkelés Varsóban → a cár leveri : a katolikus egyház visszaszorítása, nyelv¥ megtorlás: a katolikus egyház visszaszorítása, nyelv¥

A krími háború