Az ipari forradalom Anglia a XVIII. sz. végén. A demográfiai előfeltétel és következménye.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyarország iparosodása
Advertisements

A KÖZÉPKORI VÁROS.
Ipari forradalmak A gőzmozdonytól a vibrátorig
Az ipari forradalom.
Az emberiség (gépesített) hajnala
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
A világ képe a XVIII. században
Az Ipari forradalom ? ?.
A FÖLD TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI
A Föld energiagazdasága
A városok fejlődése és szerkezete
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Települések A városok.
Az ipar.
Urbanizáció a fejlődő országokban
IPARI FORRADALOM.
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
Nyugat-Európa kapujában
A fordista termelési rendszer
Az ipari forradalom.
A reformkor
A polisz születése.
Az ipari forradalom következményei és hatása
Az ipari forradalom Anglia a XVIII.sz. végén.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
MTA Regionális Kutatások Központja A vidék polgárosodása Erdei Ferenc műveiben Kovács Teréz DSc. tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTA Regionális Kutatások.
Designtörténet AZ IPARI FORRADALOM
Készítette: Farkas Dominik
Ausztrália ipara.
Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE.
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
Ipari forradalom.
A világnépesség növekedése
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Készítette: Csala Flórián
Készítette: Kovács Adrienn
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5
IPARI FORRADALOM KIBONTAKOZÁSA
Összefoglalás a diasorokhoz
Regionális gazdaságtan 7.
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
MIÉRT A TEXTIIPAR?. EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS.
James Watt.
A második ipari forradalom (1850--)
Látványos gazdasági fejlődés.  1848  a polgári tulajdonviszonyok  Neoabszolutizmus hátravette a fejlődésben  1867  ’48-ból sokat visszaszerzett 
Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében.
Nagy-Britannia születése - az ipari forradalom. Az alkotmányos monarchia rendszere  Jognyilatkozat  alkotmányos monarchia alaptörvénye  III.
Az újjáépítés évtizedei. A gazdaság szovjet modellje A gazdaság szovjet modellje           †  A gazdaság ’49-re szovjet típusú  termelési.
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
Az ipari forradalom Az ipari forradalom következményei és hatása.
A dualizmus gazdasága és társadalma
A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Magyarország újjáépítése
Az ipari forradalom és következményei
A második ipari forradalom és hatásai
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
AZ IPARI FORRADALOM A 19.szászadban. GEORGE STEPHENSON.
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
A gazdasági termelés általános jellemzői
Az ország a dualizmus korában
24. AZ IPAR.
A felvilágosodás elterjedése
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
A polisz születése.
Előadás másolata:

Az ipari forradalom Anglia a XVIII. sz. végén

A demográfiai előfeltétel és következménye

A népességnövekedés oka

Előfeltételek – Anglia „a világ műhelye” Történeti fejlődés → polgári fejlődés » tőke Anglia földrajzi fekvése (sziget + nyersanyagok) » szállítás javul: hajózás, csatornák, utak, olcsó teherszállítás » gyarmatosítás sikere → pénztőke Mezőgazdaság forradalma → terményfelesleg » bekerítések → a föld polgári tulajdonba kerül » vetésforgó, belterjes gazd., istállózás, takarmányozás, Jól működő hitelszervezet→ érdemes vállalkozni » 1694 Angol Bank → van hitel és nagy haszon (1789: 100 fontból 1809-re font lett) Népességnövekedés » a népességfelesleg a városokba áramlik

Az ipari forradalom Angliában: kezdet 1780 k. Angliában: kezdet „Az ipari forradalom az a gyors, robbanásszerű folyamat, melynek során az iparban minőségi változások mennek végbe, elmélyítve, vagy megteremtve a polgári társadalmat.” Jellemzői: A manufaktúra munkafázisait gépesítették A termelés eszközei a gépek lettek Az új energiaforrás a gőz lett A termelés új üzemformája a gyár A közlekedés fejlődése: vasútépítés, gőzhajózás … Megszületik a termelőeszközök gyártása=gépgyártás

Ipari találmányok James Watt: gőzgép 1769 Hargraeves: „Fonó Jenny” Cartwright - gépi szövőszék 1784 MacAdam: makadámút kialakítása Fulton: gőzhajó 1807 Stephenson: gőzmozdony 1825 Maudslay: vasesztergagép 1810

A gőz felhasználási módjai: gőzszivattyú

Gőzmozdony

Az ipar fejlődése

Ipari forradalom jellemzői Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel A termelés eszközei a gépek lettek A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadámút Szabványosítás és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket (egységes méretek) » „tőkés iparosodás”

A szállítás forradalma

Ipari forradalom kibontakozása Gyarmatok és befolyási övezetek» felvevőpiac Fázisok: 1.Textilipar a húzóágazat → első gépek (ruha) 2.A gőzgépek forradalmasították a közlekedést 3.Vasútépítés vas és szénigénye » bányászat → fejleszti a nehézipart, kialakul a gépipar Gépek gyártanak gépeket: szabványosítás Növekvő népesség és városiasodás→ migráció Hihetlen profit

urbanizáció A városiasodás (urbanizáció) hatása

Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Előzmény Mezőgazdaság forradalma Bekerítés; új eszközök faluból városba Urbanizáció Társadalom parasztból ipari munkás Energia GŐZ Közlekedés forradalma Nehézipar vas szén szerszámgépek