A PTE K+F+I helyzetértékelése Prof. Dr. Tóth Kálmán tudományos és innovációs rektorhelyettes szeptember 19.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

A felsőoktatás fejlesztési lehetőségei
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
A as időszak jelenlegi pályázati lehetőségei Dr. Körtvélyesi Katalin 20/
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
A november 18-i workshop napirendje
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
2013. október 10. Bogsch Erik A gyógyszeripar válasz a kihívásra.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Műegyetem - Kutatóegyetem Bizalom-Minőség-Együttműködés 1 Hogyan tovább, Műegyetem? november 17.
"Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE" Kutatási- és technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése az ELTE-n TÁMOP /1/KMR
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
Az NFT II. ( ) végrehajtásának ütemezése és a felsőoktatási programok finanszírozása Kilátások, Kihívások Budapest, április 16.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
A Jövő Internet kutatás hazai támogatási lehetőségei Fonyó Attila Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Innováció ösztönző együttműködések kiépítése Dél-kelet-európai térség országaiban SET GIFT.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Alsó-Ausztria Gazdasági Stratégiája RECOM hálózati találkozó – gazdaság/ innováció - Győr, Mag. Florian Riess, MBA, M.E.S.
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Tudománypolitikai Főosztály
Fókuszban a tudományos műhelymunka Harmadik országos TDK-fórum október Dr. András István rektor.
Sikeres ipar-egyetemi együttműködés Pannon Egyetem - KÜRT Zrt. Dr Remzső Tibor pályázati igazgató egyetemi docens Microsoft Innovációs Nap november.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program aktuális pályázati lehetőségei aktuális pályázati lehetőségei szeptember 26. Szolnok.
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Innovációs tevékenységekhez felhasználható forrás lehetőségek augusztus 26. – dr. Nyiry Attila.
Kutató- és kiváló egyetemek Magyarországon - Konferencia a kutatási kiválóság jövőjéről ELTE, június 22. Prof. Dr. Patkó Gyula rektor MISKOLCI EGYETEM.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
Konferencia a Kutatási kiválóság jövőjéről ELTE június 22. Dr. Farkas Ferenc általános és stratégiai rektorhelyettes PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM CSŐRE.
A kutatóegyetemek helye az innovációban (Ahogy mi látjuk) Dr. Greiner István alelnök Magyar Innovációs Szövetség június 22.
Mitől innovatív egy vállalkozás?
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
Dr. Husvéth Ferenc Tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes június 22.
Innováció a Pécsi Tudományegyetemen
Útközben A BME kutatóegyetemi pályán Útközben A BME kutatóegyetemi pályán „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia,
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
Innováció-átok vagy lehetőség a felsőoktatásban? Dr. Urbányi Béla Egyetemi tanár.
Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, SE Innovációs Nap Fonyó Attila Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési.
A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése SZTE Mérnöki Kar – Moszkvai krt. 9 Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓINTÉZET.
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKRE TÁMASZKODÓ GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÓKUSZÁBAN TÁMOP F-14/1/Konv
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Felsőoktatási fejlesztések a közötti európai uniós támogatási időszakban Pécs, Fonyó Attila közigazgatási tanácsadó.
Salgótarján, május 19.. Pályázók köre: kisvállalkozások Támogatható tevékenységek és a támogatás mértéke: -Projektötlet minősítése – max. 3 millió.
Kutatás-Fejlesztés-Innováció versenypályázati tükör
A magyarországi K+F politika
Innovációs célú nemzeti és regionális szintű pályázati források
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári Campusán című projekt rövid bemutatása EFOP
Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodása az erőforrásokkal Budapest, november 18. Földesi Gabriella főosztályvezető Intézményfinanszírozási.
Új lendülettel az európai kutatóegyetemek élvonalába
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Előadás másolata:

A PTE K+F+I helyzetértékelése Prof. Dr. Tóth Kálmán tudományos és innovációs rektorhelyettes szeptember 19.

A Pécsi Tudományegyetem az ország egyik jelentős kutatóegyeteme. Tíz karon (és a KK-n) közel 2000 oktató-kutató dolgozik K+F+I projektekben. Alapkutatások és alkalmazott kutatások folynak az élettelen természettudományok, az élő természettudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a mérnöki tudományok, a bölcsészettudományok, valamint a művészeti ágazatok területén. A PTE az egyik legszélesebb alapkutatási portfolióval rendelkezik a hazai felsőoktatásban. 6 tudományterület 39 tudományágában 225 kutatási témával foglalkoznak kutatóink, oktatóink, hallgatóink. Az elmúlt években megerősödtek az alkalmazott kutatási, K+F+I témák is.

A PTE a magyar doktori képzés egyik legjelentősebb szereplője, az intézményben 22 doktori iskola működik. Ezzel a képzési-szervezeti struktúrával az Egyetem az öt legjelentősebb hazai intézmény között is piacvezetőnek számít a doktori képzésben. A doktori- és mesteriskolákban jelenleg 241 törzstag és 412 témavezető tevékenykedik. A doktori képzésben résztvevők létszáma eléri az 1000 fő nagyságrendet, évente kb. 150 fő szerez doktori fokozatot. A kutatási portfolióban mind számszerűségében, mind eredményességében az orvostudományokhoz kapcsolódó kutatási tevékenység a legjelentősebb. E területen találjuk a legtöbb K+F témát, a legtöbb kutatót, és itt jön létre a legnagyobb mennyiségben kutatási eredmény: publikáció és szabadalom. Az elmúlt évek sikeres pályázatai eredményeként a MTMI terület is komoly felzárkózást mutat. Emellett a PTE hagyományosan erős pozíciókkal rendelkezik a hazai társadalomtudományi és bölcsészettudományi területeken is.

Egyetemeink tudományos teljesítménye és anyagi támogatottsága % - 10%

Európai felsőoktatás

A PTE tudományos tevékenységét jellemzi, hogy az elmúlt években megjelent tudományos közlemények száma meghaladta évente a et. A korábbi – közötti időszakra jellemző meredek emelkedést követően – a tudományos munkák számát sikerült állandó szinten stabilizálni, miközben az alapkutatás finanszírozási forrása a kutatási normatíva megszűnésével jelentősen beszűkült (1/4). Ezen tudományos publikációk nemzetközi hivatkozásainak száma mindösszesen volt.

Kutatási Infrastruktúra A PTE rendelkezik a régió legjelentősebb kutatás-fejlesztési célú infrastrukturális kapacitásával, kutatási műszerparkunk több mint 200 nagy értékű eszközből áll, amely összesen m2 kutatási labor szintterületen helyezkedik el. Az Egyetem kutatási szervezeti egységei összesen 111 elkülönült funkcionalitású kutatási infrastruktúrát működtetnek. A kutatás infrastrukturális ellátásában kiemelt jelentőségű lépés, hogy 2012 nyarán átadásra került a Szentágothai János Kutatóközpont, mely több mint m 2 -es területével szolgálja a PTE természettudományos, orvosi és műszaki kutatási és oktatási tevékenységét.

Szentágothai János Kutatóközpont - A PTE K+F+I programjának egyik legfontosabb eleme a Szentágothai János Kutatóközpont folyamatos fejlesztése - Korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, a PTE kutatási zászlóshajója - Tudományos fókusz: biotechnológia, környezettechnológia, ICT, nanotudomány, m-health, e-health - 24 kutatócsoport - 3 kiválósági centrum - Nemzetközi Tanácsadó Testület - Ipari Tanácsadó Testület - Cél: Kutató-, Innovációs és Vállalkozásfejlesztési K özpont

Az SzKK fő stratégiai célkitűzései  Előmozdítsa a régió gazdasági-társadalmi fejlődését, bekapcsolja a gazdaság vérkeringésébe az egyetemi K+F+I tevékenységet.  Vállalkozói kapacitás, készségek és képességek fejlesztése az inter-, és multidiszciplináris kutatások, innovációk, újítások feltárása, fejlesztése, ezek társadalmi-gazdasági hasznosulása érdekében.  Technológiai- és tudástranszfer, a régióban működő vállalkozások alapkutatási igényeinek kielégítése.  Kritikus tömeg létrehozása, a megfelelő hely, infrastruktúra, műszeres és kutatói koncentráció biztosítása  Az egyetemi felfedező kutatások központja, egyben a kutatóegyetem jelképe.  A kutatói utánpótlás nevelésének helyszíne.  A pályázati aktivitás növelése, K+F+I források vonzása, projektgeneráló hatások kiaknázása.

Kutatás alkalmazás orientáltságának növelése Az elmúlt években megkezdődött a kutatási tevékenység szakmai koncentrálása. Reagálva a közelmúlt kutatásszakmai stratégiai terveihez (Intelligens Szakosodási Stratégia, Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia) 3 vezető kutatási tématerület tudatos fejlesztése kezdődött meg, elsődlegesen pályázati forrásokra támaszkodva: a személyre szabott gyógyítás/öregedés, a 3D kutatási koncepció, a smart technológiák körébe tartozó kutatási irányokhoz tartozó K+F+I projektek kerültek kidolgozásra. Kiemelt hangsúlyt kapott e terülten az ipari együttműködésen alapuló alkalmazásorientált K+F+I tevékenység, melynek eredményeként az elmúlt időszakban sikeresen bővítettük az egyetem stratégiai partnereinek körét, és számos nagy jelentőségű K+F projektet nyújtottunk be a GINOP pályázati kiírásaira.

Innovációs eredmények a Pécsi Tudományegyetemen 98 szellemi termék alkotja a PTE portfoliót 111 szabadalmi bejelentés (91 nemzeti vagy regionális bejelentés, 20 PCT (nemzetközi) bejelentés) 22 megadott szabadalom 16 megvalósult egyetemi innováció, technológia transzfer (licenc, spin-off keretében) kétnyelvű innovációs honlap (innovacio.pte.hu) tudástérkép szolgáltatási és „facility” portfolió

A Pécsi Tudományegyetem stratégiai céljai Magyarország első vállalkozó egyeteme legyen. Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes képzési struktúra, innovatív képzési formák. Nemzetköziesítés erősítése: nemzetközi hallgatói létszám emelése több tudományterületen, nemzetközi K+F projektek számának emelése. Kutatási aktivitás erősítése elsősorban orvosi –biotechnológiai és műszaki- informatikai területeken. Együttműködés a gazdaság szereplőivel mind regionális, mind hazai és nemzetközi szinten konkrét vállalati igények mentén mind oktatási, mind kutatási témák alapján. Innovációs képességek erősítése vállalati igények alapján: 3D Innovációs központ felállítása. Szentágothai Kutatóközpont K+F+I+V potenciáljának erősítése ben 650 éves a PTE – az évforduló előkészítése stratégiai irányok alapján.

Fejlesztési céljaink Egyetemi képzés színvonalának és hatékonyságának növelése A PTE képzési kínálatának területi kiterjesztése a helyi felsőoktatási színtereire Modern, európai színvonalú képzési és kutatási infrastruktúra fejlesztése A duális képzés szakmai rendszerének fejlesztése Az egészségügyi ellátás költséghatékonyságának javítása Az S3 stratégiához kapcsolódóan megfogalmazott kiemelt kutatási irányok kutatói bázisának megteremtése, fejlesztése Orvostudományi kutatási hálózatosodás fejlesztése Az egészségügyi ellátás színvonalának javítása az egészségügyi humán erőforrás fejlesztésével Alkalmazott kutatás megerősítése Vállalati együttműködések fejlesztése Technológia-transzfer tevékenység erősítése

K+F portfolió fejlesztése pályázatok segítségével Kiemelt kutatási irányok fejlesztése a GINOP keretében GINOP Stratégiai K+F műhelyek kiválósága: 2 már nyertes projekt, 7 további projektötlet rendelkezik támogató szakpolitikai véleménnyel GINOP Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás: 4 nyertes, 10 szakpolitikai vélemény kérés alatt GINOP K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések: 1 nyertes, 6 fejlesztés alatt

EFOP fejlesztési tervek EFOP Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések: PTE kutatói kiválósági centrumok tevékenységének támogatása – 4 mrd Ft EFOP Tematikus kutatási hálózati együttműködések Konzorciumi programok hazai felsőoktatási partnerekkel EFOP Kutatói és oktatói utánpótlás támogatása A kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával, a nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése 600 millió Ft EFOP Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása A PTE tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása, kutatói utánpótlás strukturált fejlesztése – 850 millió Ft

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!