PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR SZEPTEMBER 21.

Bevezetés Munkaközösség javaslata Paradigmaváltás: megoldás szinte az összes problémára („25 pont”) – hosszú távon egyedüli lehetőség Nemzetközi gyakorlat (Finnország – „fejlett országok”) Tetszőlegesen kis lépésekben megvalósítható (5- 10 év) Egészre értelmes – tantárgyanként különböző mértékű változás Tanárok jelentős része halad ebbe az irányba, „A” kerettantervek

Előzmények 1868 Eötvös József – kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K. – 8 osztályos iskola (1940), tantárgyak 1962 Budó Ágoston, tartalom Marx György – modernizálás (bővítés) 1995 NAT (2003, 2007) – tömegoktatás 2000 kerettantervek, műveltségi területek súlya 2008 OKNT Bizottság („válságkezelés”) – tanulmány 2010 „Természettudomány mindenkinek” kerettanterv – kémia, biológia, fizika – humán, általános, reál 2012 NAT, Kerettantervek – „A”, „B” Jelenlegi „történések” – kaotikus, mindenki alkot – most

Körülmények Exponenciális technológiai, társadalmi fejlődés (globalizáció, problémák) Tudományok „hihetetlen” fejlődése Infokommunikációs forradalom – „minden” információ mindenkinek mindenütt elérhető Tudásalapú társadalom Köz- és felsőoktatás tömegesedése (25% 70%, 10% 40%) Mások a fiatalok?! (memória, vizualitás, időzítés)

Alapelvek Kinek, mit, miért, hogyan? Oktatás célja: Általános műveltség, tájékozottság Hasznos ismeretek, használható tudás Gondolkodás fejlesztése Eredményesség: Hasznosított tartós képesség, ismeret Optimalizálás: Információ mennyisége (bit), átadás sebessége (bit/s), bonyolultság – illesztés a befogadóhoz (motiváció)

Probléma Hatékonyság, eredményesség (hosszútávú), hasznosság A közérzet – tanár, diák, szülő… Tanárhiány (tantárgyfüggő) Továbbtanulók száma (?), felkészültsége Forma – infrastruktúra, irányítás, szervezés, mérés, ellenőrzés, óraszám, kimeneti szabályozás (érettségi rendszer) …

Átlag: Múlt:0103,33 Jelen:374,33 Cél:5127,33 Probléma 2/3 1/3

Probléma

Paradigmaváltás A tantárgyak „diszciplináris logika” szerinti tanítása helyett nevelési célok, kompetenciák fejlesztésére a hangsúly (diszciplináris ismeretek szükség szerint) Tartalmi változás – hasznos „mindennapi” ismeretek, általános műveltség (tájékozottság), eddig nem tanított ismeretek, gondolkodás aktuális „mindennapi” problémákban – memorizálás helyett gyakorlat, alkalmazás „Ki miben jó?” (a többség jelenleg elégséges) Folyamatosság – általános iskola: alapkészségek, motiváció, orientáció – 18 éves korig Optimális differenciálás – alap, általános, felső (diszciplináris ismeretek fokozatosan bővülnek)

Paradigmaváltás Tartalmi: Hasznos ismeretek: életviteli, egészségügyi, orvosi, gazdasági, pénzügyi, informatikai, technológiai, jogi, pszichológiai, kommunikációs, menedzsment, logisztikai, politológiai, média..., „Science education” (1850 UK, 1890 US) – tudományok üzenete, természettudományos gondolkodás a köznapi gondolkodásban Tudástranszfer probléma – valós példák Módszertani: Tartalomhoz kell illeszteni, valójában nincs „új” Formai: sokféle megoldás (integrált - diszciplináris), a mai fiatalokhoz illeszkedő infrastruktúra

Paradigmaváltás – Módszerek Problem-based learning (1960) gyakorlati, „hasznos” ismeretek (gazdasági, technikai, életviteli, pénzügyi, Howstuffworks, How it’s made…) Project-based learning (1897) cél: kezdeményező képesség, szocializáció, munkakultúra, együttműködési, vezetési képesség, önismeret, intelligencia…, kommunikáció, esztétika Inquiry-based learning (1960) elsősorban a tehetséggondozásban „Iskolán kívüli” tevékenységek – paradigmaváltás 2.0, Finnország „Élménypedagógia”, innovatív tanítási módszerek (játékosítás, interaktív módszerek) Mérés, értékelés – diákok, oktatás sikeressége

Paradigmaváltás – NAT 2012 Fejlesztési területek – nevelési célok Önismeret, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosság, tanulás tanítása… Kulcskompetenciák: Anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció matematikai, természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói, művészeti, tanulási 4K(C): kommunikáció, kooperáció, kreativitás, kritikus gondolkodás

Paradigmaváltás – Oktatási infrastruktúra Elektronikus tankönyv e-tankönyv: feleslegessé teszi a papír alapú könyvet, IKT eszközök folyamatos használatát jelenti, lehetővé teszi a differenciálást alapszinttől a tehetséggondozásig – része „tevékenységtár”, tanári kézikönyv Iskolán kívüli tevékenységek iskolabusz

Teendők Politikai támogatás, közmegegyezés (oktatási szakemberek, egyetemi szakemberek, tananyagfejlesztők, tanárok) Tartalom, módszerek, differenciálás – NAT, kerettantervek, elektronikus tananyagok, tevékenységtárak, tanári kézikönyvek Kimeneti szabályozás, érettségi rendszer Szaktanácsadói rendszer, tanártovábbképzések, tanárképzés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!