Fiskális decentralizáció az Európai Unióban Tanulságok és kihívások 1

Miért van szükség a fiskális decentralizációra? -A globalizáció új, alkalmazkodó irányítási struktúrákat követel meg -Fokozott nemzetközi gazdasági integráció, nemcsak az EU-ban, hanem globálisan is -Az integráció a GMU-ban a legerősebb: erős kapcsolódási pontok, azonban vannak tanulságok a világ más régiói számára; erről jelenleg vita folyik az OECD-ben -A tanulságokat politikai és gazdasági elemzésekből lehet levonni -A fiskális decentralizációt sokféleség jellemzi, és tükrözi a hatáskörök megosztását az EU-ban 2

A hatáskörök megosztása az EU-ban helyi és regionális önkormányzat működik a 28 tagállamban, ebből: 250 régió (31 föderális/kvázi-föderális jogalany) 981 köztes jogalany (tartományok, megyék stb.) település: - 41%-uk Franciaországban - 13%-uk Németországban - 9%-uk a Cseh Köztársaságban szubnacionális szintek: 1 van 11 tagállamban 2 van 9 tagállamban 3 van 7 tagállamban 3

Decentralizált hatáskörök – heterogén területi berendezkedés - 23 egységállam igen heterogén területi berendezkedéssel -3 szövetségi állam (AT, BE, DE) -1 kvázi-föderális állam (ES) -8 tagállam bizonyos jogalkotási hatásköröket átruházott régióira - az összes régióra (AT, BE, DE, IT, ES) - területének egy részére (FI, PT, UK) - azaz 74 régió rendelkezik jogalkotói hatáskörrel -További információkért lásd a következő linket: 4

Tendenciák – területi berendezkedés óta 16 tagállam kezdett a szubnacionális hatóságok szerkezetét és hatásköreit megváltoztató reformokba -Jelenleg viták zajlanak Lengyelországban, Franciaországban, Olaszországban és Romániában -A pénzügyi válság következményei -Nagyvárosi térségek létrehozása (9 tagállam) -Vita a hatáskörökről és a finanszírozásról -A gazdasági válság területi átszervezéshez és az erőforrások egyesítéséhez vezet -Vannak olyan különálló és aszimmetrikus folyamatok is, mint például a hatáskörök intézményi szerveződésének módosítása (diszkrét föderalizáció, decentralizáció és újraközpontosítás) -Léteznek intézményi és területi reformok is (például Görögország) 5

Tendenciák – fiskális hatáskörök -Fokozott fiskális decentralizáció az EU-ban a kiadások és bevételek nagy aránya mellett – különböző trendek -A helyi és regionális önkormányzatok kiadásai a GDP 16%-át, a közszféra kiadásainak 34%-át, a közszféra bevételeinek 36%-át teszik ki -A helyi és regionális önkormányzatok a közberuházások 66,5%-áért felelősek -Erősödő aggodalom, hogy a szubnacionális fiskális politikák gátolhatják a nemzeti költségvetési célok megvalósítását, -...amelyek – az uniós költségvetési felügyelet keretében – az államháztartásra vonatkoznak (ideértve a szubnacionális szinteket is), míg a megvalósításuk iránti felelősség a központi kormányokat terheli -A DG ECFIN által, „Fiskális decentralizáció az EU-ban” tárgykörben végzett kutatás („Public Finances in EMU”, 2012) 6

Fiskális decentralizáció – főbb trendek 7 A kiadások decentralizációja igen eltérő képet mutat a tagállamokban – a legmagasabb Dániában, Spanyolországban és Svédországban Nagy arányú nemcsak az alkotmányosan föderális országokban, hanem néhány egységállamban is, és 1995 óta növekedett a legtöbb tagállamban. → 10 százalékponttal vagy többel Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, Svédországban, Dániában és Finnországban A bevételek decentralizációja >30% a következő országokban: DK, ES, SE, FI, BE, DE, PL, NL, UK, LT, IT, AT és LV … és 2010 között növekedett a legtöbb tagállamban (27 közül 17- ben), különösen a következő országokban: RO, PL, LV, ES, SK, DK és LT

A bevételek típusai Két fő forrás: adók és a központi kormánytól kapott pénzügyi transzferek...általában véve a transzferek enyhe túlsúlya figyelhető meg: a szubnacionális bevételek 50%-ánál több a következő országokban: PL, LT, CY, BE, HU, IE, UK, RO, BG, NL, EL, MT, DK és IT (az adók csak Svédországban, Németországban, Ausztriában és Lettországban tesznek ki 50%-nál többet) Az adók decentralizációja nem haladt egy ütemben a kiadások decentralizációjával, mivel a szubnacionális adóbevételek a szubnacionális szint kiadásainak kevesebb mint felét fedezik az összes tagállamban, kivéve Svédországot és Németországot A legtöbb decentralizált hatáskör általában a környezetvédelem és lakhatás területeire vonatkozik, ezt követi a szabadidő, kultúra, a vallás és az oktatás 8

9 A szubnacionális deficitek jelentős mértékűek számos tagállamban.....a deficit a legnagyobb Spanyolországban (a GDP 4%- a, azaz az államháztartás hiányának fele), ezt követi PL, AT, DE és BE (kb. a GDP 1%-a), és a helyzet 1999 óta általánosan rosszabbodott. Ezzel szemben a szubnacionális adósság a GDP- nek kevesebb mint 10%-át teszi ki, kivéve Spanyolországot (30%), Németországot és Belgiumot Szubnacionális deficit és adósság

Fiskális decentralizáció – trendek az EU-ban -A szubnacionális szintekre átruházott funkciók: általában a kifejezetten helyi dimenzióval rendelkező hatáskörök, azonban ide tartozik az oktatás, a szociális védelem, a környezetvédelem és az egészségügy is -Autonóm szubnacionális adók számos uniós tagállamban léteznek, főképpen a nagyobb mértékben decentralizált államokban. Az ingatlanadó a legelterjedtebb. -A közös adók komoly terhet jelentenek a legtöbb új tagállamban (de Ausztriában, Portugáliában, Görögországban és Belgiumban is), elsősorban a személyi jövedelemadó vonatkozásában. -Az általános és (pl. beruházási célokra) elkülönített transzferek gyakran egymás mellett is létezhetnek. -A szubnacionális kormányzatokra gyakran fiskális szabályok (pl. tőkekiadásokra vonatkozó deficiteket korlátozó és hitelfelvételi korlátokat meghatározó aranyszabályok) vonatkoznak -A nagyobb mértékben decentralizált országokban létezik költségvetési koordináció a kormányzati szintek között (pl. belső stabilitási paktumok), azonban ennek hatékonysága változó -Általában véve de facto kizárt a szubnacionális szint csődje, azonban a központi kormányzat általi, közpénzből való megmentés egyben a szubnacionális szuverenitás jelentős sérelmét is jelenti 10

Fiskális decentralizáció – Mit jelent a költségvetési mérleg számára? Az eredmények a következőket mutatják: -A kiadások decentralizációja általában az elsődleges egyenleg javulásához vezet az alacsonyabb kiadások és a magasabb bevételek révén -Ha a szubnacionális bevételek elsősorban adókból származnak, a decentralizáció költségvetési mérlegre gyakorolt hatása jobb, -azonban ez a hatás rosszabb, ha a bevételek nagyrészt transzferekből származnak. -A szubnacionális kiadások elsősorban adókkal és díjakkal való fedezése javítja a költségvetés mérlegét. -A szubnacionális szint hitelfelvételi korlátai részben ellensúlyozzák a transzferek államháztartási egyensúlyra gyakorolt negatív hatását. A tervezés fontos szempont! Nem maga a decentralizáció a problematikus, hanem inkább a megfelelő tervezésre kellene odafigyelni, hogy elegendő pénzügyi felelősséget biztosítsunk a szubnacionális szint számára. 11

Következtetések -A fiskális decentralizáció növekvő jelentőséggel bír az EU-ban. -Ez szorosan kapcsolódik ahhoz az egyre fokozódó vitához, amelyet a decentralizációról folytatnak az EU-ban (regionalizmus kontra szeparatizmus, decentralizáció és újbóli központosítás....) -A megnövekedett jelentőség politikai jellegű okokra vezethető vissza, a fokozott elszámoltathatóságra és a korrupció elleni küzdelemre, -azonban a gazdasági és pénzügyi válságra, valamint a szubnacionális deficitek és adósságok méretére adott válaszként is értelmezhető -Gazdasági és fiskális érvek szólhatnak a további fiskális decentralizáció mellett (a tervezés fontos szempont!) 12