1 A munkaerőpiac aktuális kérdései és a szakképzés helyzete különös tekintettel a duális képzésre Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár GTTSZ szeptember 28.

2 I. A munkaerőpiac aktuális kérdései

3 ÚJ PRIORITÁSOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN Az egyik legnagyobb kihívás Európában a gazdasági növekedés beindítása és a foglalkoztatás bővítése Az EU 75%-ra (20-64 éves) kívánja növelni a rátát 2020-ig Magyarország az EU-átlaghoz való foglalkoztatási felzárkózást és az ország átfogó, teljes újjászervezését tűzte ki célul Magyarországnak a célkitűzés eléréséhez komoly erőfeszítéseket kell tennie (4,5-4,6 millió foglalkoztatott) A gazdasági fordulatot követő munkaerő-kereslet bővülés új prioritásokat határoz meg a foglalkoztatáspolitika számára

4 Hogyan változtak a fő munkaerő-piaci trendek a kormányváltás után?

5 Hol sikerült leginkább növelni a foglalkoztatást a kormányváltás óta?

6 Mi az oka a foglalkoztatási lemaradásunknak az európai átlagtól?

7 A hazai munkaerő-piaci általános jellemzője A munkaerő iránti kereslet és kínálat egyensúlytalansága Munkanélküliség Munkaerőhiány A munkaerőhiány okai: -Területi különbségek -Szakmaszerkezeti eltérések -Oktatás minősége -Munkatapasztalat hiánya

8 LEGNEHEZEBB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KIHÍVÁS Olyan munkaerőt kell nagyobb tömegben bevonni a foglalkoztatásba, amelyik jelenleg: Alacsony termelékenységű Képzetlen, vagy alacsony iskolai végzettségű Tartósan munka nélkül lévő Munkatapasztalattal nem rendelkező Szaktudása elavult

9 II. A szakképzés helyzete különös tekintettel a duális képzésre

10 1. A szakképzés helyzete Ipar 4.0 Növekvő kereslet és szakemberhiány Irinyi Terv

11 2. A magyar szakpolitika válasza: „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” c. koncepció Főbb intézkedési területek a koncepció alapján: A duális képzési struktúra kiterjesztése (munkaadók ösztönzése, kamarai garancia) A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek bővítése és növelése (korhatár emelés, 2. szakképesítés, ösztöndíj) Új fenntartói struktúra létrehozása: (szakképzési centrumok)

12 3. A szakképzési centrumok július 1-től NGM fenntartásában 44 db szakképzési centrum (378 tagintézmény) Budapesten 5 db, megyénként 1-3 fenntartói feladatok ellátásában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mint középirányító szerv vesz részt minimális tanulói létszám: 2000 fő önálló költségvetési szerv, többcélú intézményként működik

13 4. Az új fenntartói struktúra eredményei -Átlátható és koordinálható intézmény egységek -Költséghatékony gazdálkodás, bérek és számlák rendszeresen kifizetése -Szakmai hálózat alapjai megteremtődtek -Kapcsolattartás a helyi gazdasági szereplőkkel -Felnőttoktatásban részt vevők létszámának növekedése -Növekvő érdeklődés a szakképzés iránt

14 Tanulószerződést lehetővé tettük a felnőttoktatásban tanulók részére szeptember 1-től „Kamarai garanciavállalás”: a tanuló gyakorlati képzése csak akkor folyhat iskolai tanműhelyben, ha a gazdasági kamara igazolja, hogy nem tud gyakorlati képzést végző vállalatot biztosítani A felsőoktatási duális képzés finanszírozási hátterét megteremtettük szeptember 1-től A gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítása Munkaadók pénzügyi ösztönzése A gazdaság által fokozottan igényelt, ún. hiány-szakképesítések számának emelése (2016-tól 20 db megyénként) 5. A duális szakképzés kiterjesztése

15 6. A szakképzési centrumok mint képzési és szolgáltató központok, „hálózat” jellegű működés idegen nyelvi tudás bővítése informatikai tudás bővítése életpálya tanácsadás SzC LLL SzC

16 7. Új képzési struktúra bevezetése  Mindkét tanulási út érettségivel végződik.  a szakgimnáziumi érettségivel szakképesítés is szerezhető  A szeptember 1-jei bevezetésig átdolgozásra kerültek a működést megalapozó jogszabályok (OKJ, kerettanterv, szakmai és vizsgakövetelmények) Intézményi struktúra átalakulása

17 8. Új szakképesítések (a felnőttoktatás kiszélesítése) -Autóbuszvezető, Tehergépkocsi-vezető -Kereskedelmi üzletkötő, Üzleti szolgáltatási munkatárs, Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, Mérlegképes könyvelő -Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I., II.

18 9. Fejlesztési irányok -A középiskolai felvételi rendszer átalakítása -A technikusi végzettség beszámítása a BA/BSC szakoknál -a tanulószerződések kiterjesztése alacsonyabb évfolyamokra, -üzemek feletti tanműhelyi kategória kialakítása (magas színvonalú képzési szolgáltatás), -szintvizsga és mestervizsga rendszer átgondolása, átalakítása -adminisztráció-csökkenéssel járó egyszerűsítések

Felsőoktatási duális képzés től egyre több (gyakorlatigényes) képzési területen -Duális Képzési Tanács (2015. január: a duális képzés alapelvei és általános követelményrendszere) -Eredmények: 2015/2016-os tanév:2016/2017-es tanév: 19 felsőoktatási24 felsőoktatási intézmény (48 intézményszak, számos mesterképzés) 200 partnerszervezet több mint 500 partnerszervezet 400 hallgatómintegy 2600 képzési hely -Jelentős adózási kedvezmények

20 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!